Egy különleges találmány a barokk korból, ami bőven megelőzte a korát
Belegondoltál már, hogy több száz évvel ezelőtt is létezhetett „számítógép”? Bár nem árammal működött, és nem volt képernyője sem, mégis képes volt összetett feladatok automatizálására. A 17. század egyik legkülönlegesebb találmánya, az Arca Musarithmica, éppen ezt tette – és ma már újra életre kelt egy modern rekonstrukció révén.
Egy különleges találmány a barokk korból
A számítógépek korát általában a 20. századhoz kötjük, azonban a 17. században is születtek olyan mechanikus eszközök, amelyek előrevetítették a modern számítástechnika alapelveit. Ezek közé tartozik Athanasius Kircher jezsuita tudós Arca Musarithmica nevű találmánya, amely lehetővé tette, hogy zenei képzettség nélküli emberek is négy szólamú egyházi zenét komponáljanak.
Az Arca Musarithmica működése
Az Arca Musarithmica egy fa doboz volt, amely számos fa rudat tartalmazott. Ezek a rudak előre meghatározott zenei mintákat és számokat tartalmaztak, amelyek kombinálásával különböző zenei darabokat lehetett létrehozni. A felhasználó kiválasztotta a kívánt stílust és metrumot, majd a megfelelő rudak segítségével összeállította a kompozíciót. Ez a módszer lehetővé tette, hogy akár milliónyi különböző zenei darabot hozzanak létre, előrevetítve az algoritmikus zeneszerzés modern technikáit.
Kapcsolódó tartalom: Megfejthették a világ legrégebbi analóg számítógépének titkait?
Levi McClain rekonstrukciója
A modern korban Levi McClain, zenész, kutató és történelmi eszközök iránt érdeklődő alkotó úgy döntött, életre kelti Athanasius Kircher különleges találmányát, az Arca Musarithmica-t. McClain nemcsak a 17. századi dokumentumok és illusztrációk alapján dolgozott, hanem Kircher eredeti műve, a Musurgia Universalis részletes leírásait is felhasználta a rekonstrukció során.
Az eszköz maga egy bonyolultan felépített faszekrény, amely számos kihúzható karton- vagy fatáblát tartalmazott. Ezek a táblák különböző zenei motívumokat, harmóniákat és kompozíciós szabályokat tartalmaztak, amelyek kombinálásával a felhasználó képes volt több szólamú egyházi zenei műveket „összeállítani” – anélkül, hogy bármiféle zenei képzettséggel rendelkezett volna. A rendszer alapját a latin gregorián hagyomány, a klasszikus ellenpont és a matematikai logika adta.
McClain nem csupán a fizikai eszközt építette újra, hanem a működését is rekonstruálta: videójában bemutatja, hogyan lehet a táblák alapján zenei kompozíciót létrehozni, és milyen döntési pontokon kell a felhasználónak választania. Ezáltal világossá válik, hogy az Arca Musarithmica nem egyszerű „zenélő doboz” volt, hanem egyfajta kombinatorikus rendszer, amely logikai és algoritmikus alapon működött – vagyis nagyon is hasonlított egy korai mechanikus számítógéphez.
A rekonstrukció külön érdekessége, hogy nem csupán történeti kuriózumként szolgál: McClain munkája lehetővé teszi a mai érdeklődők számára, hogy megértsék, hogyan kapcsolódott össze a zene, a matematika és a gépi logika már évszázadokkal az első elektronikus számítógépek előtt.
Összegzés: Az Arca Musarithmica öröksége
Bár az Arca Musarithmica nem számítógép a mai értelemben, működési elveiben számos hasonlóságot mutat a modern számítástechnikai eszközökkel. A kombinatorikus logika, az előre meghatározott minták használata és a felhasználói interakció mind olyan jellemzők, amelyek a mai algoritmikus rendszerek alapját képezik. Kircher találmánya tehát nemcsak a zene, hanem a számítástechnika történetében is fontos mérföldkőnek tekinthető.