Blokkláncok

Web3 egyszerűen: Mit kell tudnod a decentralizált internetről?

Rebeka

2025. március 28. 7:21 2025. április 01. 13:45

A nagyon egyszerű, nagyon rövid definíció szerint a Web3 nem más, mint a decentralizált internet. Ahhoz, hogy mélyebben megértsük hogyan is működhet egy százmilliók által használt rendszer központi hatóság nélkül, először tekintsük át az internet történetének főbb szakaszait:

1. Web1 (1989 – 2000-es évek eleje): Az internet kezdeti formája, amely főként statikus weboldalakból állt. A felhasználók csak olvasók voltak, interakcióra alig volt lehetőség. A világhálót (www – world wide web) 1989-ben találta fel Tim Berners-Lee, brit tudós, és eredetileg a világ egyetemein és intézeteiben dolgozó tudósok közötti automatizált információcsere iránti igény kielégítésére tervezték és fejlesztették ki. A világ első weboldalát ma is megtekintheted, ezen a linken.
2. Web2 (2000-es évek – napjainkig): A 2000-es évek elején, amikor a felhasználók már hozzá is szólhattak az internetes tartalmakhoz, jött divatba a Web2 kifejezés. Ez az internet interaktívabbá válását takarja, a közösségi médiák létrejöttét, ahol a felhasználókból pillanatok alatt tartalomkészítők válnak – gondoljunk csak egy Instagram fiók létrehozása, ahová képeket, videókat, szöveges tartalmakat van lehetőségünk feltölteni, és pár perc alatt egy olyan digitális profilt kialakítani magunkat, amiről a Web1 szakaszában álmodni sem mertünk volna.
3. Web3 (napjaink és a jövő): Egy decentralizált internet koncepciója, amely blokklánc-technológián és okosszerződéseken alapul. A felhasználók a Web3-ban nem csak gyárthatják a tartalmat, de rendelkezhetnek is felette. A cél tehát az, hogy az adatok tulajdonjoga visszakerüljön a felhasználók kezébe, és csökkenjen a központosított szolgáltatások szerepe.

Mitől más a Web3?

A Web3 több kulcsfontosságú technológiát és elvet alkalmaz, amelyek alapvetően megváltoztatják az internet működését:

• Decentralizáció: Ahelyett, hogy egy központi szerverre vagy cégre támaszkodna, a Web3 alkalmazásai elosztott hálózatokon, például blokkláncon futnak.
• Blokklánc és okosszerződések: A Web3 az olyan blokklánc-technológiákra épül, mint az Ethereum, amely lehetővé teszi az önállóan végrehajtódó szerződéseket (okosszerződések). Ezek a szerződések automatizáltan működnek, és emberi beavatkozás nélkül hajtják végre a kódolt feltételeket, ami megbízhatóbbá és átláthatóbbá teszi a tranzakciókat.
• Kriptovaluták és tokenek: A Web3 gazdasági modellje gyakran a kriptovalutákra és NFT-kre épül, amelyek lehetőséget biztosítanak az érték digitális formában történő tárolására és cseréjére.
• Adattulajdonjog: A Web3-ban a felhasználók saját adataikat birtokolják, és ők döntenek azok felhasználásáról.
• Decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k): A Web3 közösségei gyakran DAO-k formájában működnek, ahol a döntéseket tokenalapú szavazásokkal hozzák meg, nem pedig egy központi vezetés határozza meg az irányt.

Milyen Web3 alkalmazások léteznek?

A Web3 koncepciója még fejlődőben van, de már számos konkrét alkalmazás létezik, például:

• Decentralizált pénzügyek (DeFi): Olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek közvetítők nélkül működnek (pl. Uniswap, Aave).
• NFT-k: A Non Fungible Tokenek, azaz a Nem Helyettesíthető Tokenek olyan digitális tulajdonjogot biztosító eszközök, amelyeket művészek és játékfejlesztők használnak (pl. OpenSea, Axie Infinity). Egy korábbi cikkünk segítségével akár te magad is megtanulhatod, hogyan hozz létre NFT-ket.
• Decentralizált közösségi hálózatok: Olyan platformok, amelyek nem egy központi szerveren futnak, például Mastodon, Lens Protocol és a Nostr.
• Play-to-earn (P2E) játékok: Az úgynevezett „játssz és keress” játékok blokklánc-technológián alapulnak, és lehetőséget adnak a játékosoknak arra, hogy valódi értékkel bíró digitális eszközöket (például NFT-ket vagy kriptovalutát) szerezzenek és birtokoljanak. A P2E modellek decentralizált módon működnek, gyakran okosszerződéseken keresztül, így a játékosok nem csak szórakozhatnak, hanem bevételt is generálhatnak.

Kihívások a Web3-ban

Bár a Web3 számos előnyt kínál, komoly kihívásokkal is szembesül:

• Felhasználói élmény: A Web3 alkalmazások jelenleg bonyolultabbak, mint a hagyományos Web2-es alternatívák, ezért széles körű elterjedésükhöz jobb használhatóságra és egyszerűbb interfészekre van szükség.
• Biztonság és csalások: A decentralizált alkalmazások érzékenyek lehetnek hackertámadásokra, adathalászatra és csalásokra, mivel a felhasználóknak saját digitális eszközeiket kell kezelniük.
• Skálázhatóság: A blokklánc-hálózatok jelenleg korlátozott tranzakciós sebességgel működnek, ami akadályozza a nagyobb volumenű alkalmazások elterjedését.
• Szabályozás és jogi környezet: A kormányok és szabályozó szervek még keresik a megfelelő módot a Web3 szabályozására, ami bizonytalanságot jelent a felhasználók és fejlesztők számára.
• Energiafogyasztás: A blokklánc-alapú rendszerek, különösen a Proof of Work (PoW) algoritmust használók, jelentős energiafogyasztással járhatnak, ami fenntarthatósági kérdéseket vet fel.

Összefoglalás

A Web3 a decentralizált internet koncepciója, amely blokklánc-technológiára és okosszerződésekre épül. Célja, hogy a felhasználók ne csak tartalomgyártók legyenek, hanem ténylegesen birtokolják is adataikat. A Web3 lehetőséget teremt a központi hatóságok nélküli pénzügyi és közösségi szolgáltatásokra, ugyanakkor kihívásokkal is jár, mint a skálázhatóság, biztonság és szabályozási kérdések.