A bitcoint is égetni kellene a kvantumfenyegetés miatt
Jameson Lopp, a Casa nevű, bitcoin letétkezelő cég biztonsági vezetője nemrég az elveszett BTC-k kvantumszámításos visszanyerésének engedélyezése ellen érvelt. Azt mondta, hogy a protokoll integritásának védelme érdekében a coinok elégetése a jobb megoldás. Lopp szerint az, hogy a kvantumszámítógépekkel rendelkező magánszemélyek vagy intézmények számára engedélyezésre kerülne az elveszett coinok visszaszerzése, sérti a Bitcoin-hálózat többféle létfontosságú jellemzőjét. Ilyen például a cenzúrával szembeni ellenállás vagy a tranzakciók megváltoztathatatlansága.
Egy március 16-i posztjában azt írta, hogy a kvantumos visszanyerés engedélyezése senkinek sem jó. Főleg, hogy Lopp szerint akkor azok, akik ismerik a kvantumszámítógépeket és rendelkeznek velük, jobb helyzetbe kerülnének azokkal szemben, akik nem ismerik őket. Összességében a kvantumszámítógépes visszanyerés csak ártana a hálózatnak.
A kvantumszámítógépek fenyegetéséről még mindig nem egyöntetűek a vélemények
A kvantumszámítógépek által a Bitcoinra jelentett fenyegetésről továbbra is heves viták folynak. Egyesek szerint a modern titkosításra jelentett fenyegetés még évtizedekre van. Mások szerint a kvantumszámítógépek soha nem lesznek képesek normális gyakorlati használatban meghonosodni. Míg megint mások arra figyelmeztetnek, hogy a fenyegetés már tényleg itt van. 2024 októberében a Sanghaji Egyetem kutatói azt állították, hogy egy kvantumszámítógép segítségével feltörték a katonai és banki alkalmazásokban használt titkosítási szabványokat. A „Mental Outlaw” nevű YouTuber azonban később azt állította, hogy ezek az állítások túlzóak, és a kutatók nem törték fel a modern titkosítási szabványokat.
A YouTuber elmondta, hogy a kutatócsoport által használt kvantumszámítógép csak a 2269753-as egész számot tudta faktorálni. Ez új rekordot jelentett a kvantumszámítógépek számára, de még mindig elmaradt néhány klasszikus számítógép mögött. Mental Outlaw hozzátette, hogy a kísérletben használt eszköz csak egy 22 bites kulcsot tudott feltörni, míg a klasszikus számítógépek által felállított rekord egy 892 bites kulcs feltörése volt. A modern titkosítási kulcsok mérete 2048 és 4096 bit között mozoghat, és a jövőben lehetőség van a kulcsméretek bővítésére, hogy még biztonságosabbá tegyék azokat.
Maga a kvantumszámításos visszafejtés-visszaszerzés a következőképp működne. Ugye a Bitcoin-címek nyilvános kulcsokból származnak. Ha valaki újrafelhasznál egy címet, vagy láthatóvá teszi a nyilvános kulcsát (ami gyakori a tranzakciók során), a kvantumszámítógépek potenciálisan vissza tudják fejteni a nyilvános kulcsból a privát kulcsot. A Bitcoin az elliptikus görbe digitális aláírási algoritmust (ECDSA) használja a privát kulcsok létrehozására és a tranzakciók ellenőrzésére. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép a Shor-algoritmus segítségével a hagyományos számítógépeknél sokkal gyorsabban meg tudná oldani az alapul szolgáló matematikai problémákat. Például a nagy számok faktorálását vagy a diszkrét logaritmusok megoldását. Ha valaki elfelejtett privát kulcsa miatt elvesztette a BTC-hez való hozzáférést, egy kvantumszámítógép elméletileg képes lenne legenerálni a privát kulcsot. És visszaszerezni a coinokat. Ez azonban a korábban biztonságos tárcákat is sebezhetővé tenné az illetéktelen hozzáféréssel szemben.