Starmer gazdasági fellendülést ígért, helyette gazdasági pangás és társadalmi feszültségek jöttek
Amikor egy kormány hatalomra kerül, gyakran ambiciózus gazdasági célokat tűz ki maga elé. Nincs ez másként az Egyesült Királyságban sem, ahol a jelenlegi vezetés az egyik legfontosabb ígéretét a gazdasági növekedés fellendítésére tette.
Keir Starmer miniszterelnök a tavalyi általános választások előtt kijelentette, hogy „biztosítja a legmagasabb fenntartható növekedést a G7-országok között”. A valós adatok azonban árnyaltabb képet mutatnak: a brit gazdaság teljesítménye messze elmarad a kívánt szinttől, és több alapvető tényező is akadályozza a növekedést.
Gazdasági teljesítmény és kormányzati kihívások
A GDP növekedése 2024 első felében pozitív volt, ám a második félévben stagnált. A harmadik negyedévben a növekedés mindössze 0,0 százalék volt az előző negyedévhez képest, holott legalább 0,1 százalékot prognosztizáltak. Az Egyesült Királyság szolgáltatási szektora 0,1 százalékos visszaesést mutatott, míg a pénzügyi és biztosítási szektor – amely a brit GDP 8 százalékát teszi ki – 0,6 százalékkal csökkent. Ez különösen figyelemre méltó, mivel az Egyesült Királyság pénzügyi szektora az 1980-as évek vége óta az ország egyik versenyelőnyének számít. Bár az üzleti beruházások 1,9 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben, ezt részben ellensúlyozta a bruttó tőkeképződés 0,6 százalékos csökkenése, amely az általános gazdasági légkör és az üzleti növekedési ösztönzők fontos mutatója.
Starmer és pénzügyminisztere, Rachel Reeves azzal indokolta a kihívásokat, hogy a világjárvány, a Brexit és Oroszország ukrajnai inváziója olyan nehéz helyzetbe hozta őket, amelyben nehéz teljesíteniük a növekedésre vonatkozó ígéreteiket. Mindazonáltal az építőipar 2024 harmadik negyedévében 0,7 százalékkal növekedett, és a kormány reformokat ígért, például egyes zöldövezeti korlátozások eltörlését és a „NIMBY” (Not In My Backyard) csoportok befolyásának csökkentését. Ezek a csoportok hagyományosan ellenzik a fejlesztéseket és a városrendezési változtatásokat. A kérdés azonban az, hogy ezek az intézkedések elegendőek-e egy átfogó gazdasági fellendüléshez, vagy csupán apró kozmetikázások egy mélyebb szerkezeti probléma elfedésére?
Gazdasági növekedés: kormányzati szerep vagy egyéni kezdeményezések?
A közgazdasági elméletek szerint a gazdasági növekedés nem kizárólag kormányzati intézkedésektől függ. Az állami beavatkozások elősegíthetik vagy éppen akadályozhatják a növekedést, de általában véve a gazdasági fejlődés több tényező összjátékán alapul. Három kulcselem különösen meghatározó:
- A magántulajdon védelme: Egy stabil jogi és gazdasági környezet ösztönzi a vállalkozókat és befektetőket, hogy jogszerű gazdasági tevékenységekbe kezdjenek. A túlzott állami beavatkozás – magas adók, túlszabályozás vagy egyes „zöld” intézkedések, amelyek növelik az energiaköltségeket – elriaszthatja a befektetőket és csökkentheti az üzleti növekedés lehetőségeit.
- A piac dinamikája: A kereslet és kínálat elvein alapuló, versenyképes gazdasági környezet lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozók hatékonyan reagáljanak a fogyasztói igényekre. A piaci ármechanizmusnak lehetővé kell tennie az üzleti kalkulációkat, és biztosítania kell, hogy a vállalkozások hosszú távon is fenntarthatóak maradjanak.
- Egy fejlett pénzügyi rendszer: Egy stabil, de nem túlszabályozott bankrendszer, amely támogatja a hitelfelvételt és a vállalkozások tőkebevonását, elengedhetetlen egy növekedésorientált gazdaság számára.
A brit kormány gazdasági politikáját ezeknek a tényezőknek a fényében kell vizsgálni. Az adatok szerint az Egyesült Királyság tulajdonjogokra vonatkozó pontszáma enyhén csökkent a Heritage Foundation 2024-es gazdasági szabadságindexében. Az adóterhek növekedtek, ami rontja a versenyképességet, miközben a vállalkozói szabadság és a munkaerőpiaci rugalmasság javult. Azonban a piaci szereplők pesszimisták: az Investment Migration Insider adatai szerint 2024-ben 10 800 milliomos hagyta el az országot, vagyis átlagosan 45 percenként egy milliomos költözött el – ennek pedig hosszú távú hatása lehet a gazdasági növekedésre.
A gazdasági kihívások mellett a jelenlegi kormány intézkedései más területeken is komoly vitákat váltottak ki. A véleménynyilvánítás szabadsága és a társadalmi kohézió kérdései ugyanolyan meghatározóak lehetnek az ország jövőjére nézve, mint a gazdasági mutatók.
Cenzúra és a véleményszabadság korlátozása
Keir Starmer kormánya az elmúlt években egyre szigorúbb korlátozásokat vezetett be a szólásszabadság terén. Az „inkluzivitás” jelszava alatt olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek egyesek szerint cenzúrát jelentenek, és egyre nehezebbé teszik az eltérő vélemények megfogalmazását. Ezek a szigorítások különösen az online térben érvényesülnek, ahol a kormány által „gyűlöletbeszédnek” minősített tartalmakat gyorsan eltávolítják. Az ellenzéki kritikák szerint ez egyre inkább az eltérő politikai álláspontokat elhallgattatására szolgál. Az elmúlt hónapokban több újságíró és közéleti szereplő is cenzúrát emlegetett, amikor politikai tartalmakat távolítottak el a közösségi platformokról.
A grooming bandák botránya
A társadalmi stabilitás és a közbiztonság kérdései legalább annyira meghatározóak egy ország jövőjére nézve, mint a gazdasági növekedés. Az elmúlt években az Egyesült Királyságban komoly vitákat váltott ki a hatóságok hozzáállása bizonyos bűncselekményekhez, különösen a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett szexuális visszaélések ügyében.
Az államban az utóbbi években több nagy horderejű szexuális zaklatási botrány látott napvilágot. A rendőrségi jelentések és független vizsgálatok is alátámasztották, hogy több brit városban szervezett bűnbandák éveken át kihasználtak fiatal, többnyire fehér brit lányokat. Ezek a csoportok jellemzően pakisztáni származású férfiakból álltak, akik ellen a hatóságok sok esetben nem léptek fel kellő határozottsággal.
Több jelentés szerint a politikai korrektbeszéd és az „intézményi rasszizmustól való félelem” miatti tétlenség hozzájárult ahhoz, hogy az eljárások sok évig elhúzódtak, vagy el sem indultak. Starmer kormányának jogalkotása ellenére a hatóságok továbbra is tétlennek tűnnek, és a probléma rendszerszintű megoldása elmaradt.
Bevándorlás: kisebbségbe kerültek az őslakos angolok?
Az Egyesült Királyságban a bevándorlás az egyik legnagyobb vitát kavaró témává vált az utóbbi évtizedben. Az adatok szerint több városrészben és településen az őslakos brit lakosság kisebbségbe került. London egyes negyedeiben, Lutonban és Birmingham bizonyos környékein a nem brit származású lakosság többségbe került.
A kritikusok szerint a jelenlegi bevándorlási politika nem kezeli megfelelően ezt a folyamatot, és a gyors demográfiai változások már most is növekvő társadalmi feszültségeket generálnak. A konzervatív és jobboldali elemzések szerint ez a helyzet a brit kultúra és identitás fokozatos feloldódásához vezethet, amit az integrációs politika jelenlegi formája nem ellensúlyoz.
Merre tovább?
Ha az Egyesült Királyság valóban el akarja érni a fenntartható gazdasági növekedést és a magasabb életszínvonalat, akkor olyan gazdasági környezetet kell teremtenie, amely vonzza a vállalkozókat és a befektetőket. A kérdés nem csupán az, hogy a kormány milyen intézkedéseket hoz, hanem az is, hogy ezek hogyan befolyásolják a piaci szereplők döntéseit.
Az elkövetkező hónapok és évek meghatározóak lesznek abban, hogy az Egyesült Királyság képes-e valódi reformokat végrehajtani, vagy tovább sodródik egyre mélyebb válságba. Vajon Starmer kormánya felismeri-e a problémák valódi okait – vagy továbbra is csupán látszatmegoldásokkal próbálja elfedni a helyzet súlyosságát?
(Nyitókép forrás: news.sky.com)