Fokozódik a tüntetés Bulgáriában: nem kérnek az euróból
Bulgáriában évek óta téma az euró bevezetése, amely a kormány szerint gazdasági stabilitást, erősebb befektetői bizalmat és az ország hosszú távú fejlődését eredményezné. Ennek ellenére társadalmi szinten jelentős ellenállás tapasztalható, főként a nemzeti szuverenitás és a potenciális áremelkedés miatt.
Az ultranacionalista Revival párt több ezer támogatója csapott össze a rendőrséggel Szófiában, tiltakozva az országban tervezett 2026-os euróbevezetés ellen. Vajon valóban szükséges lenne az euró bevezetése, vagy inkább a nemzeti valuta megőrzése szolgálná jobban Bulgária érdekeit?
Fokozódó tüntetések, társadalmi ellenszenv
Bulgária 2007-es Európai Uniós tagsága óta beszédtéma a bolgár leva leváltása és az euró bevezetése. A leva árfolyama ugyan már az euróhoz kötve mozog, ugyanakkor a hivatalos bevezetésre még nem került sor, a kormány azonban reméli, ez 2026-ban bekövetkezik. A gazdasági stabilitás és a kiszámíthatóság mellett jelentősen csökkenne az árfolyamkockázat is, amely különösen fontos egy kis, nyitott gazdaság számára.
A társadalom azonban nem ennyire pozitív. Az euró bevezetését első sorban az ultranacionalista Revival párt – magyarul: Újjászületés párt – ellenzi a legjobban, akik folyamatos tüntetéseket szerveznek Szófiában, hogy megakadályozzák a nemzeti valuta leváltását. A radikális demonstrálók február 22-e óta számos épületet megrongáltak, köztük az Európai Unió hivatalos képviseletének az épületét is. A tiltakozások során tíz rendfenntartó könnyebben megsérült, hat résztvevőt pedig őrizetbe is vettek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, botrányosnak nevezte azt, ami Bulgáriában zajlik, hangsúlyozva, Európában békés módon kell gyakorolni a tüntetéshez való jogot. Véleménye szerint az erőszak és a vandalizmus nem megoldás, ugyanakkor a bolgárok előszeretettel alkalmazzák a vörös festéket, a petárdákat, valamint a Molotov-koktélokat akaratuk érvényesítésére. Az ellenzéki erő a „Le a kormánnyal” és a „Nem az euróra” kifejezéseket skandálják.
A bolgár gazdaság problémái
Ahhoz, hogy megértsük, mi zajlik Bulgáriában jelenleg, érdemes mélyebbre ásni és a probléma gyökerétől megvizsgálni a helyzetet. A Balkán-félszigeten található gazdaság Európa egyik leggyengébb, legkorruptabb gazdasága, melynek számos kihívással kell megküzdenie. Ezek a problémák azonban nemcsak strukturális, hanem társadalmi és politikai tényezőkből is erednek.
Az EU legszegényebb tagállamában az átlagbérek és a nyugdíjak messze elmaradnak a nyugat-európai szinttől. A bérek ugyan növekedtek, de a bolgár leva vásárlóereje továbbra is alacsony, sokan pedig külföldre vándorolnak a jobb megélhetés reményében.
A bolgár gazdaság egyik legnagyobb kihívása azonban az infláció, melyet a globális energiaválság és az élelmiszerárak emelkedése jelentősen megnövelt. Ez különösen nehezen érinti a lakosságot, mivel a bérnövekedés nem közelíti meg az infláció szintjét sem.
Mindeközben a bolgár társadalom évtizedek óta küzd a korrupcióval, mely az üzleti környezetet és az állami intézmények működését is jelentősen befolyásolja. Az átláthatóság és a jogállamiság hiánya miatt a befektetők távol maradnak Bulgáriától, ezzel pedig csökken az ország versenyképessége.
Bár a növekedési lehetőségek adottak, az importtól való függőség, az ellátásbiztonság kérdése, az infrastrukturális fejletlenségek, valamint a nagyvárosok és a vidéki régiók közti szakadék jelentős egyenlőtlenségeket szül, ami például megmutatkozik a jelenlegi tüntetéssorozatban is.
Az euró bevezetése és a társadalmi problémák
Az igazi nacionalista bolgárok szerint az euró bevezetése azt jelentené, hogy Bulgária elveszíti saját monetáris politikáját, és az az Európai Központi Bank döntéseitől függene a jövőben. Ez nemcsak a kormány mozgásterét korlátozná, hanem az emberek pénzkezelési szokását is.
A Revival párt követői azonban leginkább attól félnek, hogy az eurózónához való csatlakozással jelentősen drágulna a mindennapi élet. Ez történt Szlovéniában, Szlovákiában és Horvátországban is, Bulgáriában pedig várhatóan a fizetések és a nyugdíjak sem tudnák tartani az arányos növekedést az euró bevezetésének következtében, ami tovább rontaná az amúgy sem túl magas életszínvonalat.
Bár a kormány és a közgazdászok azzal érvelnek, hogy az euró bevezetése fellendítené a beruházási szektort, a közvéleményt továbbra sem a statisztikák, hanem a kilátástalan mindennapi élet érdekli. Ezt próbálják kihasználni a radikális és euroszkeptikus politikai pártok, akik számára ez egy politikai eszköz, amellyel a támogatottságokat növelhetik az unióval szemben kritikus szavazók körében.
Párhuzam Magyarországgal
Bulgária és Magyarország gazdasági helyzete több szempontból is hasonló, különösen az euró bevezetése körüli viták és a strukturális problémák tekintetében. Mind Bulgáriában, mind Magyarországon az euroszkeptikus pártok és társadalmi rétegek vannak többségben, akik szerint a mindennapi megélhetési költségeket emelné a közös valuta.
Bár Magyarország gazdasági fejlettsége valamivel magasabb, mindkét országban komoly problémát okoz az alacsony bérezés, a vásárlóerő csökkenése, a korrupció és az uniós források visszatartása. Ebből a szempontból érdemes abba belegondolni, hogy Magyarországon valószínűleg hasonló fogadtatást váltana ki az emberekből az euró bevezetése annak ellenére, hogy az elmúlt 5 évben több mint 20%-ot romlott a forint az euróhoz képest.
Ahogyan Bulgáriában az Újjászületés párt, addig Magyarországon Orbán Viktor az egyik fő hangadója az euroszkepticizmusnak. Mindkét ország tart az EU túlzott befolyásától, ugyanakkor hosszú távon a versenyképesség és a mindennapi életszínvonal rovására mehet az, ha túl sokáig húzzák az országok az euró bevezetését.