Az USA szankcionált országai egyre jobban támaszkodnak a kriptóra

Az Egyesült Államok évek óta szigorú szankciókkal sújt bizonyos országokat, köztük Iránt és Oroszországot, azonban ezek a nemzetek folyamatosan keresik azokat a kiskapukat, amelyek révén fenntarthatják nemzetközi pénzügyi kapcsolataikat. Egy új elemzés szerint az ilyen államok az elmúlt évben az illegális kriptovaluta-tranzakciók 39%-áért voltak felelősek. Az amerikai kormány által célzott országok egyre aktívabb szereplői a digitális gazdaságnak, és 2024-ben közel 16 milliárd dollárnyi digitális eszközt fogadtak el – derül ki a Chainalysis nemrégiben közzétett jelentéséből.
A jelentés szerint a szankcionált országok, különösen Irán, egyre inkább a kriptovalutákhoz fordulnak, mivel a hagyományos pénzügyi csatornáik szűkülnek. Ahogy a nyugati pénzügyi szankciók szigorodnak, ezek az államok alternatív rendszereket keresnek kereskedelmük fenntartására és tőkeforrások biztosítására. Az elemzés példaként említi Oroszország és Irán kereskedelmi kapcsolatait Kínával és Indiával, amelyek során olyan fizetési megoldásokat alkalmaznak, amelyek nem függenek az amerikai dollártól.
Tornado Cash és a kriptomixerek dilemmája
Bár a kriptovaluták használata sok esetben összefügghet államilag irányított illegális finanszírozással, ezek az eszközök egyúttal pénzügyi menekülőutat is jelenthetnek az olyan országok polgárainak, akik gazdasági bizonytalanságban élnek. A szankciók által sújtott országok lakosai gyakran a kriptovalutákhoz fordulnak vagyonuk védelme és a pénzügyi korlátozások megkerülése érdekében. Ez különösen igaz Iránra, ahol a helyi valuta folyamatosan leértékelődik, és egyre többen használnak digitális eszközöket értékmegőrzésre.
A Chainalysis elemzése azt is kiemeli, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Office of Foreign Assets Control (OFAC) hivatala tavaly 13 olyan szankciós intézkedést hozott, amelyek kriptovaluta-címeket érintettek. Ez ugyan alacsonyabb szám, mint az előző évben, de még mindig jelentős mértékű szabályozási szigorításra utal. Az amerikai kriptovaluta-szabályozás jövője most bizonytalanabb, mivel Donald Trump elnöksége alatt Scott Bessent került a Pénzügyminisztérium élére, és egyes elemzők szerint az új adminisztráció enyhítheti a digitális eszközök ellenőrzését.
A jelentés egyik fontos pontja a Tornado Cash kriptomixer platform szerepe. Az Egyesült Államok 2023-ban szankciókkal sújtotta a szolgáltatást, ám annak ellenére, hogy ez jelentősen visszavetette a működését, 2024-ben még mindig havonta több százmillió dollár értékű tranzakciót dolgozott fel. Az ilyen szolgáltatásokat gyakran éri kritika, mivel lehetőséget biztosítanak az ellopott pénzeszközök tisztára mosására és a szankciók megkerülésére. A Chainalysis adatai szerint 2024-ben a Tornado Cash teljes tranzakciós volumenének több mint 24%-át lopott eszközök tették ki. Az amerikai hatóságok és a blokklánc-szektor között folytatódik a vita arról, hogy a fejlesztők felelősségre vonhatók-e az általuk létrehozott technológiákért. A jogi harc új fordulatot vett, amikor egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság 2024 novemberében elutasította az eredeti szankciókat.
Irán kriptogazdasága és a lakosság szerepe
Irán különös figyelmet kapott a Chainalysis jelentésében, amely kiemeli, hogy az iráni kormány jelentős ellenőrzést gyakorol az ország pénzügyi rendszere felett, beleértve a kriptovaluta-infrastruktúrát is. A digitális eszközök egyre szélesebb körben válnak alternatív pénzügyi megoldássá, és az iráni kriptotőzsdék növekvő aktivitása arra utal, hogy egyre több magánszemély és intézmény is a kriptovalutákban látja a megoldást vagyonának megőrzésére és a gazdasági szankciók elkerülésére. A kérdés most az, hogy az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak hogyan reagálnak erre a jelenségre – újabb szankciókkal, vagy pedig a digitális pénzügyi rendszerek szabályozásának szigorításával.