Szíriai aranycsoda: Továbbra is érintetlen a központi bank aranytartaléka?
Egy meglepő fejlemény szerint Szíria központi bankjának aranytartaléka, a háborús zűrzavar, a szankciók és a politikai válság ellenére, állítólag érintetlenül maradt.
A Reuters újságírója, Timour Azhari szerint a damaszkuszi széfekben lévő 25,8 tonna arany, amelynek értéke meghaladja a 2,2 milliárd amerikai dollárt, mindmáig sértetlen. Azonban a történet több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, különösen, ha a korábbi híradások ellentmondásaira is figyelmet fordítunk.
Az aranytartalékok állítólagos érintetlensége
A Reuters beszámolója szerint Szíria központi bankjának aranytartaléka – a politikai és katonai káosz ellenére – érintetlen maradt a bombabiztos széfekben. Az elmúlt három hét során az országban drámai változások történtek. Bashar al-Assad volt elnök Moszkvába menekült, míg a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) nevű csoport vezetője, Ahmed al-Sharaa, átvette a hatalmat. Az új vezetés állítólag nemrégiben ellenőrizte a központi bank széfjeit, amelyeket szigorú biztonsági rendszer véd – a széfet csak három különálló kulcs és egy titkos kód együttes használatával lehet kinyitni.
Kapcsolódó tartalom: A Bitcoin minden téren jobb az aranynál
Ez a történet azonban különösen szokatlan, ha figyelembe vesszük, hogy a Reuters 2012-ben még arról számolt be, hogy Szíria a szankciók miatti pénzhiány okán elkezdte eladni aranytartalékait. Az akkori információk szerint az aranyat „mélyen a piaci ár alatt” értékesítették, kisebb, 20-30 kilogrammos tételekben, hogy gyorsan likviditást szerezzenek. Ha ezek az eladások valóban megtörténtek, hogyan lehet még mindig ugyanakkora az aranytartalék, mint 2011-ben?
Ellentmondások és bizonyítékok hiánya
A Reuters elismerte, hogy sem a központi bankhoz, sem annak széfjeihez nem volt közvetlen hozzáférésük. Továbbá, sem a szíriai központi bank vezetői, sem az új kormány tagjai nem reagáltak a hírügynökség megkereséseire. Az egész történet négy névtelen forráson alapul, akik közül az egyik a széf bombabiztos szerkezetét hangsúlyozta. Más források azt állították, hogy az arany soha nem került eladásra, mivel a szír font fedezeteként szolgált. Az állítások ellenére a korábbi hírekből tudható, hogy az aranytartalékok csökkentek, ahogy a háborús évek alatt a devizatartalékok is kimerültek. A történet hiányos adatai, valamint az ellentmondások megkérdőjelezik a mostani állítások hitelességét.
Miért számolt be a Reuters erről?
Felmerül a kérdés, hogy miért jelent meg egy ilyen, kétes alapokon nyugvó történet egy olyan rangos hírügynökségnél, mint a Reuters. Az ügynökség az elmúlt 17 évben több mint 1,5 milliárd dollár értékű szerződést kapott az amerikai kormánytól különböző szolgáltatásokért, beleértve hírszolgáltatást és adatelemzést. Lehetséges, hogy a történet célja a geopolitikai narratívák alakítása, nem pedig a tényszerű tájékoztatás?
Reuters – between its newswire services, its network intelligence services & its data services – has received over $1.56 billion dollars in US government contracts.
Does Reuters' customer relationship with government agencies taint its news coverage of government actions? pic.twitter.com/sSgvdjGOPF
— Mike Benz (@MikeBenzCyber) December 16, 2024
A Szíriai Nemzeti Bank aranytartalékairól szóló történet rávilágít arra, hogy mennyire nehéz megbízható információkhoz jutni egy háború sújtotta országból. Míg a Reuters állítása szerint az arany „csodával határos módon” sértetlen, a korábbi hírek, a szankciók és a szíriai gazdasági helyzet ismeretében ezek az állítások erősen megkérdőjelezhetőek.