Megdöbbentő kijelentést tett a Bundesbank-vezető a Bitcoinról: libabőrös lesz a „kriptovalutától”?

Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke a közelmúltban szkeptikusan nyilatkozott a Bitcoinnal és más kriptovalutákkal kapcsolatban, hangsúlyozva spekulatív jellegüket és belső értékük hiányát.

A piaci hangulat változása és a pénzügyi intézmények nyitása ellenére az elnök továbbra sem bizakodik, a kriptovaluták körül kialakult népszerűséget a korábban látott spekulatív buborékokhoz hasonlította.

„Már attól is libabőrös leszek, hogy a Bitcoint ‘kriptovalutaként’ emlegetik.”

Joachim Nagel egy közelmúltban történt interjú során fejtette ki véleményét a Bitcoinról. Többször hangsúlyozta a kriptovaluták spekulatív jellegét és belső értékük hiányát. Nagel a volatilitásra hivatkozva óva intette a befektetőket a digitális eszközök vásárlásától.

„Nézzék meg az áringadozásokat, elgondolkodtatónak kell lennie mindenkinek, aki szilárd befektetést keres, nem beszélve a fizetőeszközről! Központi bankárként csak óvatosságra inthetek.”

fejtette ki a Bundesbank elnöke.

Mivel a Bitcoint egy spekulatív buboréknak tekinti, ami mögött nincs olyan hatóság, mint egy központi bank, Nagel soha, még magánszemélyként sem fektetne kriptoeszközökbe.

Amikor a riporter Trump győzelmének árfolyamra gyakorolt pozitív hatásáról kérdezett, Nagel elárulta, hogy már a „kriptovaluta” elnevezés hallatán is libabőrös lesz. A Bitcoin nem egy valuta, hanem spekulatív eszköz, az áringadozás mindenki figyelmét fel kell, hogy keltse – folytatta a német jegybank elnöke.

A központi bankok és az Európai Központi Bank egyaránt megfontolt megközelítést alkalmaznak. Ennek egyik oka, hogy az FTX és a hozzá hasonló esetek óvatosságra intették a nagyobb pénzügyi szereplőket. 2022-ben az EKB főigazgatója és egy tanácsadó arról írt, hogy a BTC az irrelevancia felé tart. A Bitcoin árfolyama azóta több száz százalékot emelkedett, a piaci kapitalizáció pedig sosem látott magaslatokban van.

2025 lesz a digitális euró éve?

Az EKB szerint a következő év a digitális euró éve lesz. Ezért a Bundesbank elnöke hangsúlyozta, hogy a digitális euró azért különbözik igazán a kriptovalutáktól, mert a kibocsátó a stabilitást megtestesítő jegybank lesz. A fő cél a költséghatékonyság és az adatbiztonság javítása.

A Deutsche Bundesbank felmérése szerint a németek több mint felének fogalma sincs a digitális euróról, mégis támogatnák azt. A megkérdezettek kétharmada elismerte, hogy soha nem hallott vagy olvasott a digitális euróról. Erre reagálva az elnök hangsúlyozta a kommunikáció és a tájékoztatás fontosságát.

Bár a pénzügyi intézmények és szakértők megfontoltan és számos teszt után vezetnék be a digitális valutákat az Unióban, a politikusok többsége teljes gőzzel a bevezetés mellett kampányol. Ez tovább erősíti a 2025-ös indulás esélyeit.

Adatbiztonság és készpénzhasználat

Az adatvédelem a lakosság egyik legnagyobb problémája a digitális valuta bevezetésével kapcsolatban. Sokan attól tartanak, hogy az EKB az életük és pénzügyeik minden szegletébe bele fog látni, és akár irányíthatja is azt.

Ez a gyanú az elnök szerint alaptalan, mivel a rendszerben nem fogják látni, hogy ki mit fizet. A szervereket a tervek szerint a kontinensen tartják majd, nem pedig Ázsiában, ahogy azt számos nagyvállalat teszi. Ez Nagel szerint nagyobb biztonságot jelenthet. A gyanús utalásokat és illegális tevékenységek észlelését pedig a helyi hatóságok és pénzügyi intézmények a szabályozások miatt eddig is figyelték.

A másik félelmet a készpénz megszüntetése jelenti. A fejlett államokban a kártyás fizetések elterjedtnek számítanak, azonban más a helyzet a keleti régióban. Az olyan országokban, mint Szlovákia, Ausztria vagy Románia, a lakosság szívesebben használja a készpénzt, és bizalmatlanabb a digitális megoldásokkal szemben. Megfigyelhető a korosztályok közötti különbség is. Míg a 65 év feletti németek harmada tagadja meg az online adatok megadását, a 18-24 évesek között ez az arány mindössze 10%.

Joachim Nagel azt a félelmet, amely szerint az EKB egy napon teljesen elvenné a készpénzt a lakosságtól, egyértelműen elutasította. Világossá tette, hogy a digitális megoldások ellenére a készpénz marad, és továbbra is az egyik legfontosabb termékét fogja képezni a jegybanknak.

A nyilatkozatok 2025-ös bevezetésről szólnak, de készen fog állni a lakosság és az intézmények a digitális euró bevezetésére?