Ezért 21 millió a Bitcoin elméleti kínálata. De vajon mennyi a tényleges?
Sokakat foglalkoztat a kérdés, miért pont 21 millió a bitcoin (BTC) teljes kínálata, és hogyan alakult ki ez a szám. Szintén érdekes, hogyan nyúlhat el egészen 2140-ig az utolsó BTC kibányászata, ha már 19,8 millió darab forgalomban van. Ezekre a kérdésekre keressük most a választ, valamint arra, mennyi lehet a tényleges bitcoin-kínálat.
A Chainanalysis kutatása szerint a teljes bitcoin-kínálat nagyjából 17-23%-a is elveszhetett az évek során. Ez azt jelenti, hogy Satoshi Nakamoto inaktívként számon tartott egymillió BTC-je mellett legalább 2,78 millió BTC elveszett. Az elemzők szerint azonban ez a piaci szűkösség csak erősíti az eszköz deflációs jellegét.
Miért fontos a digitális szűkösség?
Satoshi Nakamoto azzal, hogy 21 milliós bitcoin-limitet határozott meg, bevezette a digitális hiány fogalmát, ezzel forradalmasítva a pénzügyi világot. A Bitcoin rögzített ellátását a kód kényszeríti ki, amit a hálózati csomópontok és a bányászok támogatnak, biztosítva a szűkösség fennmaradását.
Ahogyan azt az amerikai jegybank, vagyis a Federal Reserve, meghatározta, a pénzfunkciók közé tartozik a cserelehetőség, az értékállóság és az elszámolhatóság. Az emberi történelem során az arany vált a pénz ideális formájává, mivel ez a legritkább nemesfém. Ugyanakkor, ahogyan azt olvashatjuk, a bányászatok folyamatosan újabb és újabb aranybányákat találnak.
A Bitcoin ezzel szemben a kezdetektől fogva az abszolút hiány tökéletes megtestesítője. Sem az arany, sem az ingatlan, sem más eszköz nem számít tökéletesen szűkösnek. Egyedül a Bitcoin az, ami tényleg csak 21 milliós készlettel rendelkezik.
Miután Satoshi Nakamoto felfedezte a szűkösség ezen formáját, az emberek rájöttek, ez az a készlet, amelyre a világnak ténylegesen szüksége lesz. Hiszen 15 év sem telt el a Bitcoin hálózatának elindítása óta, és a teljes készlet 94%-a már forgalomban van. A maradék 6%-ot azonban 2140-ig nem fogják kibányászni.
Mi vezetett ezekhez a számokhoz?
A Bitcoin véges kínálatát annak kódja rejti, a csomópontok pedig érvényesítik azt. A 21 milliós felső határ úgy alakul ki, hogy matematikailag tökéletes legyen. A hálózat tíz percenként dolgoz fel egy blokkot, amiért cserébe a bányász jutalomban, valamint az összes tranzakciós díjban részesül. Minden 210 ezer blokk után, ami nagyjából négyévente következik be, a blokktámogatás a felére csökken, ezzel fenntartva a hálózat deflációs jellegét.
A felezésnek hívott esemény legutóbb 2024. április 20-án 3,125 BTC-re csökkentette a blokkjutalmat, ami nagyjából 2028 áprilisában 1,5625 BTC-re csökken. Amennyiben a hálózati aktivitás és a fizetett tranzakciós díjak növekednek, úgy a hálózat „beavatkozik”, és növeli a bányászati nehézséget, ezzel fenntartva a négyéves ciklusok megismétlődését.
A Satoshi Nakamoto által küldött emailek szerint a 21 milliós kínálat úgy alakul ki, hogy a négyéves ciklusokban feldolgozott blokkok számát – vagyis a 210 ezret – megszorozza az összes blokkjutalom összegével, ami száz lesz.
- Feldolgozott blokkok száma ciklusonként: 6 blokk óránként, 144 blokk naponta, 52 560 blokk évente, 210 240 blokk négyévente
- Blokkjutalmak összege: 50 + 25 + 12,5 + 6,25 + 3,125 + … = 100
- Összeszorozva a kettőt, megkapjuk a 21 milliót
Gazdaságilag, mivel a valuta gyakorlatilag korlátlanul osztható, nem számít a pontos összeg, ameddig a limit fix marad. Bár a bányászok ezt megváltoztathatják, a csomópontok, vagyis a node-k, hivatottak arra, hogy betartassák a 21 milliós határt, mivel az ő érdekük ezt szolgálja.
Gondoljunk bele abba, ha a bányászokat csak a profit motiválja és növelnék a kínálatot, az inflációhoz vezetne, ami megsemmisíteni a Bitcoin alapvető befektetési tézisét – a szűkösséget. Sok befektető számára a bitcoinban rejlő vonzerőt pont ez a kiszámíthatóság és a rögzített kínálat adja.
Mennyi a Bitcoin tényleges kínálata?
Miután tisztáztuk, miért 21 millió a Bitcoin elméleti maximuma, vizsgáljuk meg a tényleges forgalmát. Tudatában annak, hogy egy cím másolását követően minden elkövetett hiba a légüres térbe küldi a BTC-t, nem lehet visszaszerezni azokat. A történelem során a hibás átutalások mellett azonban rengeteg privát kulcs veszett el, valamint Satoshi Nakamoto nagyjából egymillió BTC-t tart inaktív tárcáján, vagyis jelentősen csökken a Bitcoin tényleges kínálata.
A Chainanalysis analitikai portál kutatása szerint a teljes bitcoin-kínálat legalább 17%-a elveszett az évek során, ugyanakkor ez az arány 34% is lehet. Tudva ezeket a számokat, könnyedén előfordulhat, hogy 4, de akár 8 millió BTC is elérhetetlen, vagyis a tényleges kínálat 13-17 millió BTC-ben maximalizálható.
Az elveszett BTC azonban növeli a piaci szűkösséget, erősítve a deflációs jelleget. Ez az a tulajdonság, ami miatt az arannyal hasonlítják össze a BTC-t, ugyanakkor az arannyal ellentétben a Bitcoin maximális kínálata tényleg fix, míg aranyat a mai napig találnak – nem is kis mennyiségben.