Három rejtélyes lelet – a gízai nagy piramis megfejtetlen titkai
Bár a gízai nagy piramis hatalmas mérete lenyűgöző, meglepően kevés tárgyi lelet került elő belőle. Mindössze három olyan tárgy ismert, amelyet a piramis belsejéből sikerült megmenteni, és ezek máig rejtélyek övezik.
Az egyiptomi mítoszok világába kalauzolva, a gízai piramisegyüttes legismertebb és Egyiptom legnagyobb piramisa a nagy piramis. Ezt az ókori világ hét csodája közül a legrégebbit a negyedik dinasztia második fáraója, Hufu építtette, és nagy része mindmáig épen maradt.
Ennek ellenére számos megválaszolatlan kérdés övezi a piramist, különösen azt, miért csupán három tárgyat sikerült felfedezni benne. Ez azért is meglepő a tudósok számára, mert a piramis hatalmas: eredetileg 146,6 méter magas volt, alapja pedig körülbelül 230 méter oldalhosszúságú.
A gízai piramisegyüttes eredeti piramisa a legnagyobb (Nese Ari/Anadolu via Getty Images)
Amikor lelkes történészek és régészek beléptek a belsejébe, remélhették, hogy történelmi jelentőségű leletek tárulnak majd eléjük. Azonban mindeddig csupán három konkrét tárgyra bukkantak – amelyek maguk is rejtélyesek.
A Dixon-leletek: három különös tárgy
Ezeket a tárgyakat először 1872-ben fedezte fel a gízai nagy piramis „királynői kamrájában” egy brit felfedező, Waynman Dixon. A leletek egy kőgolyóból, egy rézből készült kampó alakú tárgyból és egy fából készült rúd- vagy töredékdarabból álltak, amelyek később „Dixon-leletekként” váltak ismertté.
A golyót és a kampót a British Museum gyűjteményébe adták, ám a fa töredék évtizedeken át eltűnt. A fa töredék sorsa csak 2019-ben derült ki, amikor az Aberdeen Egyetem egyik kurátori asszisztense, Abeer Eladany megtalálta azt az egyetem egy másik gyűjteményének tárgyai között.
Két darab a Dixon-leletek közül (British Museum)
Eladany, aki tapasztalt régész, egyiptomi ásatásokon is dolgozott, azonnal felismerte a kis fa töredék jelentőségét. A tárgy ekkorra már régésztöbb darabra tört, de egyértelműen a piramisból származott.
Mire szolgálhattak ezek a tárgyak?
Amikor Dixon először felfedezte a tárgyakat, a brit The Graphic újság 1872 decemberében azt írta, hogy valószínűleg „mérőeszközök” lehettek, amelyeket a piramis építői használtak. A golyót egy kalapácshoz, míg a rudat és a kampót más szerszámokhoz hasonlították.
Sok rejtély övezi a három megtalált tárgyat (The University of Aberdeen)
„Az a helyzet, amelyben megtalálták őket, azt mutatja, hogy az építkezés korai szakaszában hagyhatták ott őket, miközben a munka folyt” – állította az újság.
Más vélemények szerint azonban a tárgyakat szándékosan helyezték el, hasonlóan ahhoz, ahogy az Újbirodalom idején az uralkodók régiségeket helyeztek el sírjukban, hogy a múlt folytatójaként tüntessék fel magukat.
Az Aberdeen Egyetem szerint a faanyag kormeghatározása a Kr. e. 3341–3094 közötti időszakra tehető – ez mintegy 500 évvel megelőzi a Hufu fáraó uralkodásához kötött történelmi adatokat, amelyek szerint a nagy piramis Kr. e. 2580–2560 között épült.
Ez azt sugallja, hogy – bármire is szolgáltak – a Dixon-leletek eredetileg a nagy piramis építésével kapcsolatosak, és nem későbbi tárgyak, amelyeket a kamrák feltárói hagytak hátra.
Neil Curtis, az Aberdeen Egyetem Múzeumának és Különleges Gyűjteményeinek vezetője végül így nyilatkozott: „A tudósokra vár a feladat, hogy vitassák, mire szolgálhattak ezek a tárgyak. […] Ez a felfedezés bizonyosan újraéleszti az érdeklődést a Dixon-leletek iránt, és segíthet megvilágítani a nagy piramis titkait.”