Oroszország 15%-os adót vet ki a kriptovalutákból származó bevételekre
Oroszországban ugyan nem számítanak hivatalos fizetőeszköznek a kriptovaluták, de 2021 januárja óta a „Digitális Pénzügyi Eszközökről” szóló törvény, vagyis a DFA, elismeri őket, mint tulajdont. A kriptovaluták birtoklása, vásárlása és eladása jogszerű cselekedetnek minősül, ahogyan a kriptovaluta-bányászat is. A tevékenységekből származó bevételek adózása azonban most megváltozhat.
Oroszország általános 15%-os adót javasol a kriptovalutákhoz köthető tevékenységekből származó bevételekre. A módosítási tervezetet hétfőn nyújtották be az orosz Pénzügyminisztériumon keresztül.
Új oroszországi adózási keretrendszer
Oroszországban jelenleg a 2021-ben elfogadott adózási törvény van életben a kriptovalutákból származó bevételeket illetően. Ez azt jelenti, hogy az egyének kötelesek személyi jövedelemadót fizetni a kriptovaluták eladásából származó nyereség után. Ez alapesetben 13%, magasabb jövedelem esetén 15%. Ha egy vállalkozás kereskedik kriptovalutákkal, az ebből származó nyereség a vállalati adó alá esik, melynek mértéke 20%.
A hétfőn az Interfax által benyújtott javaslatok szerint a kriptovaluta-adózás teljes mértékben átformálásra kerül, ami hatással lesz a kriptovaluta-bányászok által elért nyereségre is. Az új jogszabály kulcsfontosságú eleme a bányászokat érintő 15%-os személyi jövedelemadó, amit a bányászott tokenekből származó bevétel realizálásakor kell adóztatni piaci értéken. A bányászok az adóalapból levonhatják a működési költségüket, hogy a kiegyensúlyozott adószámítás megmaradjon.
A javasolt módosítások szerint az új keretrendszer továbbá megszünteti a kriptovaluta-tranzakciók hozzáadottérték-adóját, vagyis az ÁFA-t. Ehelyett az ezekből a tranzakciókból származó bevételeket az értékpapírügyletekhez hasonlóan adóztatják.
Nem realizált nyereség, adózási következmények, áramhiány
Ahogyan az orosz adószabályozás fejlődik, úgy a Szövetségi Adószolgálat, vagyis az FNS, azt javasolta, hogy kerüljön adózás alá a nem realizált bányászati nyereség is. Ez azt jelentené, hogy a bányászoknak a még nem értékesített, de már kibányászott eszközök után is adót kellene fizetniük. Az FNS célja egy képlépcsős adórendszer bevezetése, mely megnehezítené a bányászati tevékenység folytatását az országban.
Ennek előzményeként Vlagyimir Putyin, orosz elnök, október 28-án aláírta azt a törvényt, mely szerint a kriptovaluta-bányászat felügyelete átkerül az FNS-hez. Ennek értelmében az ipari bányászatoknak regisztrálniuk kell magukat az FNS rendszerébe, míg az otthoni bányászok mentesülnek a regisztráció alól – egy bizonyos energiafogyasztási határig.
A módosításra azért volt szükség, mert a háborús konfliktusban érdekelt Oroszországot rendszeres áramhiány sújtja. Ennek következtében november elseje óta csak a regisztrált bányászatok működhetnek. Az ideiglenes tilalom december elsején lép életbe, és egészen 2025. március 15-ig tart.
Előrelépés a kriptovaluta-iparágban
Annak ellenére, hogy az adózási keretrendszer módosul, Oroszország igyekszik lépést tartani a digitális valuták fejlődésével. Ezt mutatja a Sberbank november 15-i bejelentése is, ami egy kísérleti programról szól a kriptovaluta-alapú elszámolásra.
A kezdeményezés az ország tágabb értelmében vett stratégiájának a részét képezi, mely kiterjed a digitális rubel-kísérletekre és a stabilcoinok kibocsátásáról szóló megbeszélésekre. Az orosz bankóriás erőfeszítései is azt mutatják, hogy a nagyhatalom folyamatosan törekszik a digitális valuták integrálására a nemzeti pénzügyi infrastruktúrában.