3000 éves titkok CT-szkenner alatt: Az egyiptomi múmiák új történetei
A chicagói Field Museum tudósai egyiptomi múmiákat tanulmányoznak egy mobil CT-szkenner segítségével. Négy napot töltöttek azzal, hogy a múzeum gyűjteményeiben található 26 múmiát gondosan átvilágították. Még mindig elemzik az eredményeket, amelyek máris új megvilágításba helyezik az ősi temetkezések rejtélyeit.
A chicagói Field Museum tudósai egyiptomi múmiákat tanulmányoznak egy mobil CT-szkenner segítségével. Négy napot töltöttek azzal, hogy a múzeum gyűjteményeiben található 26 múmiát gondosan átvilágították. Még mindig elemzik az eredményeket, amelyek máris új megvilágításba helyezik az ősi temetkezések rejtélyeit.
„Régészeti szempontból hihetetlenül ritka, hogy a történelmet egyetlen ember szemszögéből vizsgáljuk vagy nézzük” – mondta Stacy Drake, a múzeum emberi maradványok gyűjteményének vezetője egy nyilatkozatban. „Ez egy igazán nagyszerű lehetőség számunkra, hogy megvizsgáljuk, kik voltak ezek az emberek – nem csak a tárgyakat, amelyeket készítettek, és a történeteket, amelyeket kitaláltunk róluk, hanem a tényleges egyéneket, akik ebben az időben éltek.”
A csapat azt is reméli, hogy többet tudhatnak meg a mumifikálás folyamatáról, amelyet a mai történészek nem teljesen értenek – mondta J.P. Brown, a múzeum vezető restaurátora az NBC5 Newsnak, Charlie Wojciechowskinak.
A kutatók több ezer szkennelést készítettek a múmiákról. A szkennelések egymásra helyezésével aztán 3D-s képeket tudtak készíteni mindegyikről anélkül, hogy bármilyen sérülést okoztak volna.
A modern módszer éles kontrasztot mutat a 19. századi kutatók eljárásaival, akik gyakran eltávolították a múmiák szöveteit, hogy beleshessenek a testbe – ezzel visszafordíthatatlan károkat okozva a temetkezési öltözetekben. Az ilyen hanyagságra példa Harwa múmiája, aki nagyjából 3000 éve halt meg 40-es éveiben. Harwát annyira gondatlanul kezelték, hogy egyszer még repülőtéri poggyászként is elkeveredett. 1939-ben a Field Múzeum New Yorkba küldte a múmiát a világkiállításra, de visszaszállításkor San Franciscóba került Chicagó helyett.
„Ez ma már nem számít etikusnak” – mondta Bill Drake a CNN-nek. „Az ókori egyiptomiak számára az volt a fontos, hogy a halál után is folytatódjon az élet. Ez Harwa történetének része, az ő útjának egy állomása.”
A CT-szkennelések azonban most új információkat fednek fel ezekről az egyének történeteiről. Például régóta rejtély övezte Chenet-aa úrnő temetkezését, aki a 22. dinasztia idején élt. A magas rangú egyiptomi nő volt körülbelül 3000 évvel ezelőtt élt. A chicagói Field Múzeum gyűjteményében található múmiája különleges figyelmet kapott a kutatóktól.
A múmiát egy szorosan illeszkedő kartonázsba helyezték, amelyen nem voltak látható varratok, csupán egy kis nyílás a lábfejnél. A kutatók sokáig nem tudták, hogyan helyezték el a testet a koporsóban. A modern CT-vizsgálatok végül feltárták, hogy a kartonázs hátulján egy rejtett, csipkézett varrat található. A kutatók szerint a kartonázst nedvességgel puhították meg, majd függőleges helyzetben a test köré formálták. Ezt követően a hátsó varratot összefűzték és lezárták, így hozva létre a látszólag varrat nélküli koporsót.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy Chenet-aa a harmincas évei végén vagy a negyvenes évei elején hunyt el. Mesterséges, festett „kiegészítő szemeket” helyeztek Chenet-aa szemüregeibe, mivel az ókori egyiptomiak hittek abban, hogy ezek biztosítják a látást a túlvilágon. Ezek a szemek hivatottak biztosítani, hogy megőrizze látását a túlvilágon.
Az ókori egyiptomiak felfogása az utóéletről „hasonló a nyugdíjcélú megtakarításainkhoz” – mondja Brown. „A kiegészítések nagyon konkrét jelentést hordoznak: ha szemeket akarsz, akkor fizikai szemekre vagy legalább azok ábrázolására van szükség.”
A szkennelések Harwa életéről is új részleteket árulnak el. Egykor egyiptomi magtár ajtónállójaként dolgozott, és kényelmes életet élhetett, mivel gerince nem mutatta a fizikai munka okozta sérülések nyomát. Fogai jól karbantartottak voltak, ami azt sugallja, hogy jó minőségű ételekhez fért hozzá.
A kutatások 2025-ig folytatódnak. Drake reméli, hogy a projekt segít megváltoztatni a múmiákról alkotott múzeumi látogatóképet, amelyet gyakran a popkultúra befolyásol.
„Fontos tudatosítani, hogy ezek elsősorban nem leletek, hanem emberek voltak. Éltek, nevük volt” – mondta Drake a FOX 32-nek. „Ezekkel a szkennelésekkel többet tudhatunk meg az életükről és az élményeikről.”