A milliárdosok 90 perc alatt több CO2-t bocsátanak ki, mint egy átlagember egy életen át
Az Oxfam nemrég kiadott *Carbon Inequality Kills* című jelentése drámai képet fest a klímaigazságtalanságról. A tanulmány szerint a világ 50 leggazdagabb milliárdosa 90 perc alatt több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy átlagember az egész élete során.
A jelentés a COP29 klímakonferencia előestéjén hívta fel a figyelmet az éghajlatváltozás sürgető problémáira, és arra, hogy az igazságtalan kibocsátási struktúrák hogyan táplálják a globális egyenlőtlenségeket.
Magánrepülők és luxusjachtok: A szennyezés szimbólumai
Az Oxfam adatai szerint az 50 leggazdagabb milliárdos egy év alatt átlagosan 184 magánrepülős utat tett meg, ami 425 órányi repüléssel járt. Ezalatt annyi CO2-t termeltek, amennyit egy átlagos ember csak 300 év alatt tudna kitermelni. Luxusjachtjaik azonban még ennél is többet ártottak: egy év alatt annyi szén-dioxidot bocsátottak ki, ami egy átlagembernek 860 év alatt sikerülne.
Az Oxfam igazgatója, Amitabh Behar így fogalmazott:
„A szupergazdagok saját játszóterükként kezelik a bolygót, amelyet szórakozásból és profitért égetnek fel. Luxuseszközeik és szennyező befektetéseik nemcsak túlzások, hanem közvetlen fenyegetések az emberekre és a bolygóra nézve.”
A befektetéseik még ártalmasabbak
A jelentés szerint a leggazdagabbak szennyező iparágakba való befektetései még a magánrepülők és jachtok kibocsátását is messze felülmúlják. A milliárdosok befektetéseiből származó kibocsátások 340-szer nagyobbak, mint luxusjárműveik összkibocsátása.
A legnagyobb befektetési célpontok között van az olajipar, a cementgyártás és a bányászat, amelyek jelentős részét képezik a globális szén-dioxid-kibocsátásnak. „A leggazdagabb 1% kibocsátásai 1990 óta 2,9 billió dolláros globális gazdasági veszteséget okoztak” – emeli ki a jelentés.
Klímaválság és globális egyenlőtlenség
A klímaigazságtalanság a világ legszegényebb országait sújtja leginkább. Az Oxfam becslései szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkenti a globális gazdaság teljesítményét, különösen a fejlődő országokban, amelyek 2050-re GDP-jük 2,5%-át veszíthetik el.
Az élelmiszer-termelés csökkenése szintén kritikus probléma. „A leggazdagabb 1% kibocsátásai 1990 és 2023 között 14,5 millió ember éves élelmezéséhez elegendő termény elvesztését okozták” – írja a jelentés. Ez a szám 2050-re évi 46 millióra nőhet, különösen Latin-Amerikában és a Karib-térségben.
Megoldás: Meg kell adóztatni a szennyezőket!
Az Oxfam és más szervezetek a COP29 résztvevőit arra ösztönzik, hogy vezessenek be szigorú karbonadókat és vagyonadókat a leggazdagabbak számára. A javaslatok között szerepel a szén-dioxid-kibocsátást eredményező luxusfogyasztás megadóztatása és a szennyező iparágakba történő befektetések korlátozása.
„Nemcsak igazságtalan, hogy a leggazdagabbak mértéktelen szennyezése a klímaválságot táplálja, hanem halálos is” – figyelmeztetett Behar.
A COP29 konferencia reményt adhat arra, hogy a világ vezetői végre konkrét lépéseket tesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Azonban az egyenlőtlenségek csökkentése nélkül nehéz lesz megfékezni a klímaválságot.