Közel 30 éve teljesíti túl az amerikai S&P 500 az európai tőzsdéket

Az európai tőzsdék több évtizedes alulteljesítése az amerikai piacokhoz képest szektorkülönbségek, makrogazdasági eltérések és politikai tényezőváltozások miatt alakult ki. A befektetők érettsége és az osztalékhoz való hozzáállás olyan tényezők, melyek teljes egészében megváltoztathatják egy piac működését.

Az európai részvények 1995 óta a legnagyobb alulteljesítésükben vannak az S&P500-hoz képest. Míg a vezető amerikai tőzsdeindex idén több mint 25%-ot erősödött, addig az európai Stoxx 600 csak 5%-ot. A Barchart most utánajárt, mi lehet ennek az oka.

Különbség a két piac között

Az amerikai részvénypiac mérete nagyjából 45-50 billió dollárt tesz ki, ezzel a globális részvénypiac közel 60%-át uralva. Ezzel szemben az európai tőzsdék mérete nagyjából 12-13 billió dollár körül mozog, melyből az Egyesült Királyság, Németország és Svájc oroszlánrészt tesz ki.

Míg az amerikai tőzsde, különösen az S&P 500 index, sokkal nagyobb súlyt fektet a technológiai és a növekedési szektorokra, az európai tőzsdék első sorban a pénzügyi szektorra, az energia- és fogyasztói szektorokra és az iparra fókuszálnak. Az USA gazdasága főként az elmúlt évtizedekben kezdett dinamikus növekedésbe, de korábban is a gazdaság legdominánsabb szereplője volt. Mivel Európában még csak törekednek az egységes piac és a valutaövezet bevezetésére, addig az Egyesült Államok, mint a kapitalizmus fellegvára, a legvonzóbb befektetési környezettel rendelkezik.

A két piac közötti különbséget az amerikai dollár és az euró közötti kereslet is növeli, hiszen a dollár globális tartalékvalutaként hozzájárul a tőzsdék vonzerejéhez.

Az alulteljesítés számokban

A Barchart piaci elemzőcég szerint az európai részvények az elmúlt 29 év leggyengébb teljesítményét nyújthatják idén. A két részvénypiac közötti 20 százalékpontos különbség drasztikus, hiszen az S&P 500 idén az egyik legjobb teljesítményét nyújtja a több mint 25%-os teljesítményével. Ennek ellenére Európában még mindig nem rendeződött a COVID-19 utáni helyzet és az orosz-ukrán háború is hatással van a piacokra, így a Stoxx 600 index csak 5,1%-os növekedést tud felmutatni idén.

A Stoxx 600 részvényindex alakulása, forrás: Google Finance

A Bloomberg elemzése szerint Donald Trump győzelme csak tovább növelheti a két piac közötti különbséget. Az amerikai részvények vonzereje és az amerikai piac stabilizálódása tovább növekedhet a republikánus elnök protekcionista gazdaságpolitikájával.

Az LSEG adatok szerint november 12-én az európai index 2%-os veszteséggel zárt, ami augusztus óta a legrosszabb kereskedési napnak számít. A legtöbb európai vállalati részvény követte az esést, a bányászati részvények pedig több mint 4%-os veszteséget könyvelhettek el.

Miközben az európai tőzsdék közül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban is zuhannak a részvények, addig a szerdai és csütörtöki kereskedési napot leszámítva Amerikában több részvény is történelmi csúcsot állított fel, az S&P 500 pedig napokig tartotta a 6000 pontos szintet.

Az S&P 500 részvényindex alakulása, forrás: Google Finance

Európa megszenvedheti Trump politikáját

Jens Larsen, az Eurasia Group igazgatója, szerint az európai tőzsdék hanyatlása mögött az elhúzódó háború mögött egyértelműen az Egyesült Államok és Németország kapcsolatának a változása áll. Ugyanakkor az elemző szerint Trump javaslatai és gazdaságpolitikai törekvései megnehezíthetik az európai vállalatok és kormányok életét is.

Az amerikai vámmódosítás a Bloomberg szerint alacsonyabb teljesítménynövekedést eredményezhet Európában, az USA és Kína közötti kereskedelmi háború pedig az európai piacokon csapódhat le. Mindeközben az amerikai kamatvágások arra kényszeríthetik az Európai Központi Bankot (EKB) is, hogy a vártnál gyorsabb kamatvágást eszközöljön, ami a szűnni nem akaró infláció szempontjából további problémákat is okozhat.