10 éves a bitcoin: A krónika
Szinte napra pontosan 10 évvel ezelőtt 2008. október 31-én Szatosi Nakamoto, a Bitcoin-projekt máig ismeretlen megalkotója publikálta azt a technológiai papírt, amely az emberiség történetének talán egyik legfontosabb innovációját vázolja fel.
A Bitcoin kezdetek
A dokumentum címe „Bitcoin: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer,” és egy olyan decentralizált hálózat és életképes digitális pénz működését ismerteti, amellyel kiválthatóak a kormányok és a központosított intézmények.
Kezdetekben Nakamoto papírja nem sok figyelmet kapott, néha volt pár klikk a Metzdowd.com feliratkozóitól, mely egy kevéssé ismert mailing lista az innovátorok, digitális anarchisták és az internet kivetett rétegeinek körében. A korai gyenge érdeklődés ellenére Nakamoto, ki magát egy Japánban székelő kódolóként jellemezte, 2009. január 9-én elindította a Bitcoin v0.1 hálózatot.
A bitcoin hálózat első blokkját, amire a zsargonban csak ‘genezis blokként’ hivatkozunk, Nakamoto a bankokkal szembeni ellenszenvének kimutatásaképp a következő megjegyzést ágyazta be:
The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks (A pénzügyminiszter nem áll messze egy második bankmentő csomagtól)
A komment lehetett volna egy ősrégi szalagcím az internet RSS csatornáinak bugyraiból, de helyette egy akkor nagyon is aktuális hírre utalt, mely kiválóan jellemezte a hagyományos bankrendszer akkori állapotát és Nakamoto hajlamát a bankok mélységes megvetésére.
Amikor az első blokk feldolgozásra és az első coin tranzakció végrehajtásra került, Szatosi volt egyes-egyedül aki teljes Bitcoin node-t futtatott és ez sokáig nem is változott: egyedül volt a bitcoinjaival az információs szupersztrádán. Azonban minden megfordult mikor Hal Finney informatikus elkezdett érdeklődést mutatni a decentralizált rendszere iránt, és ő volt az első aki egy bitcoin tranzakció címzettjeként egyenesen Szatositól fogadott bitcoint.
Annak ellenére hogy a Bitcoin hálózat annyira decentralizált (és imponáló) volt akkoriban, amennyire csak lehetett, a körülbelül 10 perces kőbe vésett blokkidejével és fix disztribúciós görbéjével, a kezdeti hónapokban a hálózat nem generált sok figyelmet, így, Szatosi és Finney nem tett mást, mint hogy még tovább csiszolgatta a Bitcoin hálózatát.
Egy újabb mementója ennek a decentralizált kísértetháznak az az 1 millió bitcoin, amit saját maga Szatosi bányászott még 2009-ben. Hogy mi lesz a sorsa ennek az 1 millió kibányászott bitcoinnak? Senki sem tudja, de jelenleg csendben ülnek Szatosi tárcáiban várva, hogy az (örökre) elveszett megalkotójuk aktivizálja magát.
A nehéz indulás ellenére Nakamoto agyszüleménye mégiscsak megérte az 1 évet, de közben a névtelen kitaláló egyre csak hátrébb sorolta magát a hálózat mindennapi életében. Végül eddig ismeretlen körülmények között a Bitcoin alapítója kámforrá vált miután az összes releváns kulcsot és adatot továbbadta Gavin Andresennek és néhány más korai adoptálónak, hogy ők őrizzék tovább a lángot.
De azon a 2010-es napon, mikor Szatosi örökre(?) eltűnt, a Bitcoin már több volt, mint egy őrült kódoló agyszüleménye a tisztességesebb pénzügyi rendszerért. Addigra az innovációt számtalan vaskalapos decentralista vallotta magának, akik egy új jövő vízióját látva, a hagyományos rendszert a decentralizáció tisztítótüzében kívánták új alapokra helyezni.
A Bitcoin Pizza, Mt.Gox, Silk Road
2010. május 22-én Hanyecz László volt az első aki valós terméket vásárolt bitcoinért, mégpedig két darab Dominos pizzát 10 000 BTC-ért (akkor még csak 40 dollárt ért). Mióta Hanyecz beleharapott abba a 10 000 bitcoint érő pizzába, május 22-ét a közösség mint a ‘Bitcoin Pizza Napja’ emlegeti.
Hanyecz tranzakciója volt az első fiat – kriptó tranzakció a világon mivel akkoriban még nagyon korlátozott számban voltak legitim, sokaknak elérhető és könnyen használható platformok, amelyeken hagyományos fizetőeszközöket lehetett volna bitcoinra váltani.
Ez Jed McCaleb színre lépésével változott meg, aki egy fantasy kártyajáték után létrehozta a Magic: The Gathering Online eXchange (Mt.Gox) váltót, ami a bitcoin váltók balsorsú nagyapjának tekinthető. Nyolc hónappal az Mt.Gox indulása után 2010. július 18-án McCaleb eladta az Mt.Gox váltót a francia Mark Karpeles fejlesztőnek, ami tán élete egyik legnagyobb baklövése volt.
Innentől fordul a negatívba sztori mivel az Mt.Gox folyamatosan hacker támadások középpontjában állt: az első 2011 június közepe tájékán történt, mikor egy támadó 0.01 dollárra vitte le a bitcoin nominális árát. Habár a támadás számtalan gyengéjére rámutatott, a felhasználók továbbra is özönlöttek rá. 2013-ra az Mt.Gox felelt a világ bitcoin kereskedési volumenének 70%-áért.
Mialatt az Mt.Gox soha nem látott magasságokba tört, másutt egy Ross Ulbricht nevű fejlesztő létrehozta a BTC-t, mint hivatalos fizetőeszköz, alkalmazó Silk Road piacteret, mely egy darknetes piactér volt különböző illegális termékeknek és szolgáltatásoknak, ide értve fegyvereket, narkotikumokat, bérgyilkosokat, lopott adatokat stb. Ulbricht, akit a cypherpunk mozgalom hősének tekintenek, életfogytiglani börtönre ítéltek a Silk Road-ért és ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kormány szembeszállt a kriptopénzekkel úgy, hogy könyörtelenül leszámolt a Silk Road-dal.
A Silk Road összedőlése meglepetésre nem volt hatással az Mt.Gox váltóra mely továbbra is ereje teljében tündökölt. Mindez tartott egészen 2014 februárjáig, mikor egy hack során 750 000 BTC-t loptak el a váltó számláiról. Akkori értéken az összeg 473 millió dollár értékű bitcoinnak felelt meg, mely szinte azonnal elindította az Mt.Gox romba dőlését. Az Mt.Gox gigahack volt egyben az első olyan sztori a kriptovilágból, mellyel a mainstream média is tüzetesen foglalkozott és hatására felhasználók milliói fordultak el végérvényesen a bitcointól és a kriptopénzektől.
Szerencsére ez nem vetette vissza a Bitcoint a 2010-et megelőző állapotokba és az ökoszisztéma még ha megtörve is, de tovább fejlődött. Az egyik nagy bejelentés az Mt.Gox utáni érában a Wikileaks-é volt, mely a nonprofit alapon működő adatszivárogtató platformját BTC támogatásokból tartja fenn miután a legnagyobb fizetési szolgáltatók amerikai nyomásra megvonták a portál utalásainak feldolgozását.
Ez csak egy a több száz példából az elfogadottság növekedésére (néhány másik: Overstock.com, Steam, Microsoft) és kiválóan jelzi a Bitcoin szerepét mint cenzúrázhatatlan, nemzetközi és effektív eszköz a globális értéktranszferra, ahogy Szatosi mindezt megálmodta még az eredeti papírjában.
A szélcsend után fellendülés
2015-2016-ban, valószínűsíthetően a fentebb említett Mt.Gox és Silk Road botrányok miatt, és/vagy a klasszikus piaci ciklusok következtében, a kriptogazdaság elcsendesült, a BTC árfolyama inkább a részvénypiacok lagymatagságára emlékeztetett.
Mialatt csökkent a volatilitás és a spekuláció, a bitcoin fundamentálisan továbbra is jól teljesített és a kriptopénzeket egyre többször titulálták a híroldalak, mint online fizetési eszközök. Ehhez párosult a pozitív szabályozási környezet kialakulása is.
2016 márciusában a japán törvényhozás a kriptopénzek legitimitásának bebetonozására törvénybe foglalta, hogy a virtuális pénzek a fizikai pénzekre hasonlítanak, ezzel óriási lökést adva a kriptopénzek és a blokklánc technológia elfogadottságának. A japán nyitás után sorra döntöttek más országok is a kriptobarát szabályozás mellett.
Végül elérkezünk 2017-hez és feltehetően az Olvasóink többsége is valamikor akkoriban kezdte el a Bitcoin Bázist olvasni (mely egyébként 2016 júniusa óta aktív). 2017 során a bitcoin és a kriptopénzek gigantikus figyelmet kaptak és a ‘bitcoin’ keresőszó volt a Google egyik legkeresettebb kifejezése, ha nem a legkeresettebb. 2017-ben kezdtek el nagyobb figyelmet kapni a másodlagos befektetési instrumentumok is, mint például a bitcoin tőzsdén kereskedett alapok, vagy a határidősök, melyek mind egy adott altcoinra vagy a bitcoinra épülnek. Habár a Winklevoss testvérek bitcoin ETF-e elhasalt az amerikai tőzsdefelügyelet előtt, a bitcoin 2017 végén már 20 000 dollár környékén járt, amit megtámogatott két wall street-i nagyhal belépése, a CME és CBOE Global Markets is, melyek zöld jelzést kaptak saját bitcoin határidős termékek indítására.
Azóta viszont a kriptoeszközök értéke jelentőset esett, egyes altcoinok értékük 90 százalékát is elvesztették. A mainstream médiában újfent felerősödtek a vészkárogók, azok, akik tónusban verik a mellüket minden második nap kijelentvén, „itt a vég”.
És közben a bitcoin és az egész szektor tovább maturál, új partnerségek születnek, a bitcoin ETF sokadszorra fut neki a SEC-nek, az ICO-k rekordforráshoz jutottak (még ha a befektetői pénzek jelentős része kidobott pénz), a konferenciák és meetupok tömve vannak vizionáriusokkal, üzletemberekkel, befektetőkkel, startupokkal, mezei érdeklődőkkel és fejlesztőkkel, a sokak által megvetett bankok pedig félénken bár, de a spájzban várják a megfelelő alkalmat a belépésre.
A bitcoin brand, a bitcoin fogalom, egy pénzügyi válság utáni éra alternatív gondolkodásának zászlóhordozója. A repedés mélyen fut végig a hagyományos pénzügyi rendszer bevehetetlennek hitt falain, melyre az első súlyos csapást bizonyíthatóan a bitcoin mérte. Hogy milyen mélyek is ezek a repedések, azt a következő 10, 20, 30 év majd eldönti.
Egy biztos. A bitcoin és a kriptopénzek célja a Bitcoin fehér könyv 10 éves évfordulóján sem változott semmit: egy manipulálhatatlan, bárki által szabadon elérhető, köztes szereplőktől lehetőleg minél tisztább globális pénzrendszer létrehozása.