Dánia megadóztatná a nem realizált kriptovaluta nyereséget is
A skandináv országok jelentős hangsúlyt fektetnek a jóléti államra, az egyenlőségre és az emberi jogok védelmére. Dánia viszonylag előremutató, ugyanakkor óvatos a kriptovalutákkal kapcsolatban, mivel használatuk legális, ugyanakkor nem minősülnek legális fizetőeszköznek. Az ország speciális szabályozással nem rendelkezik, viszont a MiCA szabályozások irányelveit követi és alkalmazza.
A dán Adójogi Tanács legújabb jelentésében azt javasolta, hogy a kriptovaluták mostantól ne nyereség alapján kerüljenek megadóztatásra, hanem a vagyon mértéke szerint. Az új adószabályozás 2026. január 1-jén léphet hatályba.
Jelenlegi gyakorlat a kriptovaluta adózás terén
Dániában – mint a legtöbb európai országban – a kriptovaluta kereskedelemből származó nyereség adóköteles, besorolása spekulatív jövedelemként történik. A kereskedésből elért nyereséget csak személyi jövedelemadó terheli, amit a korábbi veszteségekkel csak korlátozottan lehet összevezetni.
A dán adózás progresszív, vagyis minél magasabb a nyereség, annál magasabb az adókulcs is. A dán adóhatóság hivatalos weboldala szerint a spekulatív eszközökből származó nyereség ugyanúgy adózik, mint a munkajövedelem, viszont a 8%-os munkapiaci hozzájárulás nem része az adónak. Az egyéni körülményektől függő adómérték akár 53%-os adókulccsal is lehet sújtva, amit a veszteségek 26%-ával lehet csökkenteni.
Változásokat tervez a dán adóhatóság
A dán Adójogi Tanács szerdai jelentésében egy új adózási formát javasoltak a kriptovaluta-vagyon alapján. A szabályozótestület célja az aszimmetria megszüntetése a nyereségek és veszteségek tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a befektetőket a nem realizált nyereség vagy veszteség után kívánják megadóztatni.
„Az úgynevezett piaci alapú adózás tőkejövedelemnek minősül, és folyamatos adóztatást jelent, függetlenül attól, hogy történt-e tényleges értékesítés.” – áll a tanács jelentésében
Mivel a kriptovalutákat nem szabályozzák központilag elismert hatóságok vagy kormányok, adóztatásuk jelentős kihívásnak minősül. Éppen ezért, az adóhatóság 2025 elején egy új törvényjavaslatot tervez benyújtani, ami az új adózási forma mellett egy jelentési kötelezettséget is tartalmazhat a kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatásokat végző vállalatok számára.
Az új adózási forma 2026. január 1-jén léphet hatályba, a nem realizált tőkenyereségadó mértéke pedig valószínűleg 42% lehet. Mads Eberhardt, a Steno Research vezető elemzője, az alábbiakkal egészítette ki az Adójogi Tanács közleményét:
„Ez az adó nemcsak a mostantól megszerzett kriptovalutákat érinti, hanem a Bitcoin 2009 januári létrehozásától kezdve az összes megszerzett eszközt. Ez egy nyílt harc lesz a kriptovaluták ellen.”
Vagyoni alapú adózás a világban
Számos ország mérlegeli vagy már be is vezette a vagyon szerinti adózást, melybe beletartozik a nem realizált nyereség is. Ennek az a célja, hogy a nagyobb vagyonokat jobban megadóztassák.
Az Egyesült Államokban az ún. „billionaires tax” koncepciót fontolgatják, ami a milliárdosokat vagyontárgyaik szerint adóztatná meg, ebbe pedig beletartozik a kriptovaluta-vagyon is. Norvégia kifejezetten szereti a vagyonadót alkalmazni, ami kiterjed a kriptovalutákra is attól függetlenül, hogy történt-e tényleges értékesítés az adózási időszakban.
Argentína is azon országok közé tartozik, amely szigorítaná a kriptovalutákkra vonatkozó adózási szabályokat. Bár Latin-Amerikában elsősorban a realizált nyereséget adóztatnák jobban, felmerült a tartott eszközök vagyonalapú adójának a megterhelése is. Ennek az intézkedésnek az lenne a célja, hogy a kormány jobban ellen tudjon állni az inflációnak és a gazdasági nyomásnak.
Spanyolország szintén mérlegeli a kriptovalutákra vonatkozó szigorúbb adózási szabályokat. A különösen nagy portfóliók esetében felmerült már a vagyonalapú adózás gondolata, egyelőre még nincs konkrét tervezet. Ugyanez a helyzet Kanadában is, ahol egyelőre csak a realizált nyereségek után kell adót fizetni, de a közbeszéd részévé vált a magas nettó vagyonnal rendelkező egyének drasztikus megadóztatása a közjó érdekében.