Gensler a „kommunikációs protokollok” SEC-engedélyezési eljárásainak szabályozását tervezi
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke a 10. éves amerikai kincstári piaci konferencia előtt tett megjegyzéseiben kifejezte azon szándékát, hogy novemberig döntést hoz a tőzsdetörvény 3b-16 szabályának módosításáról. A javasolt módosításokkal (melyeket azzal a kritikával illettek, hogy túlságosan tágan határoztak meg) vissza lehet élni, mivel a szoftverkiadók számára a SEC-engedélyek beszerzését írja elő.
A módosítások kibővítik a „tőzsde” fogalmának meghatározását, így a változtatás után az magában foglalja „az értékpapírok vevőit és eladóit összehozó rendszereket, amelyek nem céges kereskedési érdekeltség használatát kínálják, és más típusú, nem diszkrecionális módszert (pl. kommunikációs protokollokat) biztosítanak”. A javasolt módosítások megkövetelnék, hogy ezek a rendszerek nemzeti értéktőzsdeként vagy bróker-kereskedőként regisztráltassák magukat, és megfeleljenek az [alternatív kereskedési rendszerekről szóló] ATS-rendeletnek.”
A javasolt módosításhoz 2022 óta 180 észrevétel érkezett, amelyek közül sokan bírálják a túlságosan tág megfogalmazást.
Az, ahogy azt a CoinCenter érdekvédelmi és kutatóközpont benyújtotta, „a javasolt szabály abban a formában, ahogyan megfogalmazták, nem állná ki az alkotmányossági vizsgálatot”, mivel „a javasolt meghatározás közvetlenül a beszéd közzétételét írja le, mint a regisztrációs követelmény szükséges és elégséges feltételét”. A SEC saját bevallása szerint a „kommunikációs protokoll” puszta „hozzáférhetővé tétele” is kiválthatja a regisztrációs kötelezettséget. A kommunikációs protokollt általában szabályrendszerként értelmezik. Egy szabályrendszer „hozzáférhetővé tétele” nehézkes nyelvi konstrukció, amelynek legalábbis magában kell foglalnia a publikálást és a beszédet, amelyek az első alkotmánymódosítás alaptevékenységei.
„Felmerül a kérdés, hogy például a Twitter általános kommunikációs protokollja tárgyalási protokollnak számít-e akkor, ha a felhasználók a dollárjelet is használva hoznak létre olyan cashtag-et, amely részvényneveket és tőzsdei jeleket tartalmaz árfolyamjegyzéssel vagy kereskedési érdekeltséggel együtt” – érvel a CoinCenter.
A CoinCenter a SEC azon megfontolását bírálja, hogy a „kommunikációs protokollok” kategóriáját „tárgyalási protokollokra” fogalmazza át. Azzal érvel, hogy „egy szótár tartalmazza a «protokoll» kifejezést az angol nyelv megfelelő használatára (kommunikációs protokoll), de a szótárban szereplő kifejezések egy részhalmazát az értékpapírok vevői és eladói használhatják az interakcióra és a kereskedés feltételeinek megtárgyalására (tárgyalási protokoll)”.
„Talán ésszerű lenne kiadni egy olyan szótárat, amely csak ezeket a kifejezéseket tartalmazza, és sikeresen betartani a «tárgyalási protokoll elérhetővé tétele» szűk definícióját” – teszi hozzá a CoinCenter –, ugyanakkor nagy nehézségekbe ütközne egy olyan angol szótár kiadása, amely nem tartalmazná azokat a kifejezéseket, amelyeket az üzleti tárgyalások során használhatnak a vevők és az eladók.
„A SEC könnyen felhasználhatná a javasolt homályos szabványt arra, hogy célba vegye a nyílt forráskódú szoftverek bizonyos kiadóit, akik támogatják a szoftver bizonyos politikai célokra való használatát” – zárja a CoinCenter. „A Bizottság már eddig is vitathatatlanul olyan magatartásmintát mutatott, mely arra enged következtetni, hogy a rugalmas szabályozási hatáskörét a kriptovaluták és a magánélet védelmét szolgáló eszközök fejlesztőivel szembeni szemléletbeli megkülönböztetésre használja fel.”
„Befektetőként megértem, hogy az elektronikus kereskedési rendszerek felügyeletének hiányosságai miatt szükség van a szabályozás modernizálására” – írja egy névtelenül nyilatkozó kommentátor. „A tőzsde »nem céges kereskedési érdekeltségű rendszerként való meghatározása azonban túlságosan tág és homályos. Ez akaratlanul is a kommunikációs platformok és online fórumok széles körét foglalhatja magában, amelyek lehetővé teszik az ügyletek megvitatását, de maguk nem hajtanak végre ügyleteket, és nem minősülnek szabályozott tőzsdének.”
Azóta, hogy vádat emeltek a Tornado Cash fejlesztői, Roman Storm és Roman Semenov ellen (2023 augusztusában), a szoftverkiadók engedélyezési követelményeit övező szabályozási bizonytalanság miatt a fejlesztők körében a megfeleléssel kapcsolatos kérdések dominálnak.
Stormot és Semenovot (akik egy nem letéti adatvédelmi protokollt fejlesztettek ki az Ethereum kriptopénzhez) most engedély nélküli pénzátutalási vállalkozás működtetésére irányuló összeesküvéssel, pénzmosás elkövetésére irányuló összeesküvéssel és szankciók megsértésére irányuló összeesküvéssel vádolják. A párosra decemberben esküdtszéki tárgyalás vár.
Az ügyben júliusban tartott meghallgatások során Failla kinevezett bíró megkérdezte, hogy a vádak összehasonlíthatók-e a WhatsApp alkotóinak büntetőjogi felelősségre vonásával, mert a WhatsAppot bűnözők használták. „Ha [a Tornado Cash-nek] 1000 ügyfele van, és ezek mellett akad 1 rossz szereplő, akkor mindannyian büntetőjogi felelősséggel tartoznak?”
A Tornado Cash-ügyben az ügyészség érvelésének nagy része a felhasználói felület feletti ellenőrzést a Tornado Cash feletti ellenőrzéssel egyenértékűnek tekinti – ez az érv a jelek szerint közvetlenül a kormányközi Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásaiból származik, amelyek a felhasználói felület feletti ellenőrzést az eszközök feletti ellenőrzéssel teszik egyenlővé, és nyilvánvalóan arra irányulnak, hogy a felhasználói felület fejlesztőit kriptovaluta-eszköz szolgáltatóknak (CASP) minősítsék az engedélyezési követelmények előírása érdekében.
Hasonló vádakat emeltek a Samourai Wallet nem-letétkezelő Bitcoin pénztárca fejlesztői ellen is. „Ezek a vádak a vádlottak által kifejlesztett, forgalmazott és működtetett kriptopénzkeverőből erednek, amely több mint 2 milliárd dollárnyi jogellenes tranzakciót hajtott végre, és több mint 100 millió dollárnyi pénzmosási tranzakciót segített elő illegális sötét webes piacokról” – áll a DOJ a letartóztatásokat kísérő sajtóközleményében.
Technikailag azonban a Bitcoin CoinJoin technológia csupán megkönnyíti a kommunikációt több felhasználó között, akik bitcoint küldenek maguknak, állítják a kritikusok. A védelem érvelése szerint az ügyészség „agresszív” és „expanzív” megközelítése „olyan, mintha az Apple-t vádolnák a MacBookokkal elkövetett kiberbűncselekményekért”.
A kommunikációs protokollok fejlesztőinek fokozott felelősségét célzó szabályozási törekvés nem korlátozódik az Egyesült Államokra.
Az EU-ban a Telegram alapítóját, Pavel Durovot nemrég „szervezett csoportos bűncselekményekből és bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosásának vádjával” helyezték vád alá. Bár a vádakról nem sokat tudni, névtelenséget kérő iparági szakértők azt mondták a The Rage-nek, hogy a vádak kevésbé kapcsolódhatnak a Toncoin kriptopénz Telegram általi kibocsátásához, és inkább ahhoz, hogy a bűnözők a Telegram Messengert használhatták az AML/CTF és a szankciós törvényeket sértő tranzakciók megtervezésére, koordinálására és esetleges végrehajtására.
Alexey Pertsevet, a Tornado Cash protokoll harmadik fejlesztőjét 2024 májusában 1,2 milliárd dollár tisztára mosásáért több mint 5 év börtönbüntetésre ítélte egy holland bíróság.
Írásos megjegyzéseiben Gensler kijelentette, hogy „sok minden […] megváltozott a tőkepiacokon” az alternatív kereskedési rendszerek szabályozásának 1998-as kezdeti bevezetése óta. „Napjainkban az a kihívás, hogy reformokat vezessünk be annak érdekében, hogy ezek a lehető leghatékonyabbak és rugalmasabbak legyenek. Ez kritikus az adófizetők, a tőkepiacok, a monetáris politika és a dollár szerepe szempontjából világszerte.”
Tekintettel a szoftverfejlesztők és a hírközlési szolgáltatók mai bizonyítási szempontból ellenséges környezetére, valószínűtlennek tűnik, hogy a tőzsdetörvény javasolt módosításaival ne lehetne visszaélni – a másként gondolkodó fejlesztők ellen még keményebb fellépést alkalmazva –, ha a törvény olyan tág megfogalmazású marad, mint a tervezet.