Kína a tilalom ellenére is hozzáférést szerzett az Nvidia mikrochipekhez
Az Egyesült Államok korlátozta az Nvidia chipek exportját Kínába. Azonban ahol profit van, ott megoldás is akad.
Új módszer a tiltott Nvidia chipek használatára
Kínai mesterséges intelligencia-fejlesztők találtak egy módszert, amellyel hozzáférhetnek a legfejlettebb amerikai chipekhez anélkül, hogy azokat Kínába kellene szállítaniuk. Derek Aw, egy volt bitcoinbányász, segíti a kínai cégeket ezen akadályok leküzdésében. Aw Dubajban és az Egyesült Államokban élő befektetőket győzött meg arról, hogy finanszírozzák az Nvidia H100 chipekkel felszerelt AI szerverek vásárlását. Aw vállalata júniusban több mint 300 ilyen szervert helyezett el egy ausztráliai adatközpontban, Brisbane-ben. Három héttel később ezek a szerverek már egy pekingi cég AI algoritmusait dolgozták fel.
„Van kereslet. Van profit. Természetesen valaki biztosítja a kínálatot” – mondta Aw.
A távoli számítási kapacitás bérlése nem új keletű, és számos globális vállalat használ amerikai szolgáltatásokat – mint például a Google Cloud, a Microsoft Azure és az Amazon Web Services – adatmozgatásra. Azonban ezek a cégek „Ismerd meg az ügyfeled” (KYC) politikát követnek, ami megnehezítheti egyes kínai ügyfelek számára a legfejlettebb számítási kapacitások elérését.
Törvényesség és titoktartás
A számítási kapacitás vásárlói és eladói, valamint a közvetítők, akik összekötik őket, nem sértenek törvényt – állítják az amerikai szankciókkal foglalkozó jogászok. Az amerikai exportkorlátozások elsősorban a fejlett chipek, berendezések és technológiák kivitelét célozzák meg, ám a felhőszolgáltatók szerint ezek a szabályozások nem akadályozzák meg, hogy kínai cégek vagy azok külföldi leányvállalatai Nvidia chipeket használó amerikai felhőszolgáltatásokhoz férjenek hozzá.
A számítási kapacitás vásárlói és eladói „okos szerződéseket” használnak, amelyek feltételei egy nyilvánosan elérhető digitális nyilvántartásban vannak rögzítve. A szerződés felei csak betűk és számok sorozatával azonosíthatók, a vevő pedig kriptovalutával fizet.
A folyamat kiterjeszti a kriptovaluta anonimitását magára a szerződésre is, mindezt a blokklánc nevű digitális nyilvántartási technológia használatával. Aw szerint még ő sem biztos benne, hogy ismeri a vevő valós személyazonosságát. További álcázásként a kínai AI cégek gyakran szingapúri vagy más külföldi leányvállalatokon keresztül bonyolítják le tranzakcióikat.
Egy decentralizált GPU-szolgáltató, az io.net, több mint 40 000 chippel a hálózatában, felhasználói útmutatójában reklámozza, hogy nem alkalmaz „Ismerd meg az ügyfeled” korlátozásokat. „Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan hozzáférjenek a GPU-készlethez, és 90 másodpercen belül számítógépes klasztereket (clusters) hozzanak létre” – áll a leírásban.
Kína kijátssza az exportkorlátozásokat
Aw közben újabb befektetői csoporttól gyűjt pénzt Szaúd-Arábiában és Dél-Koreában. Terveik szerint egy újabb Nvidia Blackwell chip-clastert építenek egy szingapúri cég számára, amely kínai anyavállalattal rendelkezik. „Senki sem sérti meg az exportellenőrzéseket, jogi értelemben véve ezek szingapúri cégek.” – mondta Aw.
A kiskapuk kihasználása az AI fejlesztésben
Tehát Kína a mesterséges intelligencia fejlesztése céljából szingapúri céget alapít. Az AI fejlesztők ezt követően egy leányvállalat révén bérelnek felhőalapú számítástechnikai kapacitást, miközben az álcázás érdekében bitcoinban fizetnek. A leányvállalat ezután felhőidőt vásárol egy olyan dubaji vagy szingapúri vállalattól, amely Nvidia chipekkel felszerelt szervereket üzemeltet.
Az amerikai politikusok felháborodtak, de néhányan tudják jól, hogy a szankciók nem működnek. Sőt ahelyett, hogy a felhőszolgáltatások profitja amerikai cégekhez kerülne, a nyereség Szaúd-Arábiába, Szingapúrba, Dubajba és Dél-Koreába áramlik. Az Amazon az egyetlen, amelynek a szankciók miatt be kell tartania a játékszabályokat.