Hogyan alakulnak a vagyoni egyenlőtlenségek a világ különböző országaiban?
A vagyoneloszlás egyenlőtlensége számos országban jelentős probléma. A Gini-együttható egy általánosan használt mutató, amely megmutatja, hogy mennyire egyenlőtlenül oszlik meg a vagyon egy adott országban. Az alacsonyabb értékek egyenletesebb eloszlást jeleznek, míg a magasabb értékek nagyobb egyenlőtlenségre utalnak.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy 2023-ban hogyan alakult a vagyoni egyenlőtlenség a világ különböző országaiban a UBS által gyűjtött adatok alapján. Kiemeljük azokat az országokat, ahol a legnagyobb az egyenlőtlenség, és megvizsgáljuk az elmúlt évek trendjeit is.
A legnagyobb egyenlőtlenségek: Dél-Afrika és Brazília az élen jár
Dél-Afrika vezeti a listát, ahol a lakosság 10%-a birtokolja az ország vagyonának 80%-át. Az elmúlt 15 évben a vagyoni egyenlőtlenség tovább nőtt az országban. A munkanélküliségi ráta 32%-ra emelkedett a 2008-as 20%-ról, és az inflációval kiigazított egy főre jutó GDP csökkent. Bár az apartheid három évtizeddel ezelőtt ért véget, a faji különbségek továbbra is jelentős tényezők az egyenlőtlenségben.
Kapcsolódó: A világon másfélszer annyi milliomos él mint Magyarország lakossága
Brazília a második helyen áll, ahol a leggazdagabb 10% birtokolja az ország vagyonának felét. 2023 és 2024 között a milliárdosok száma az országban 51-ről 64-re nőtt, ezzel Brazília a világ tizedik legnagyobb milliárdos-populációval rendelkező országa.
Fejlődő országok és a vagyoni egyenlőtlenség kihívásai
A világ számos fejlődő országában a vagyoni egyenlőtlenség növekedése aggodalomra ad okot. Például Mexikóban és Indiában az egyenlőtlenség mértéke az utóbbi években nőtt, részben a gazdasági növekedés által generált vagyoni koncentráció miatt. Mexikóban a felső 10% birtokolja az ország vagyonának jelentős részét, ami a gazdasági különbségeket tovább mélyíti. India szintén magas vagyoni egyenlőtlenséggel küzd, ahol a leggazdagabbak egy szűk csoportja uralja a nemzeti vagyon nagy részét, míg a szegényebb rétegek gazdasági helyzete alig javul.
Más országokban, mint például Oroszországban és Törökországban, a gazdasági és politikai instabilitás is hozzájárul a vagyoni egyenlőtlenség növekedéséhez. Oroszországban a gazdag oligarchák és üzletemberek jelentős vagyont halmoztak fel, míg a lakosság nagy része alacsony jövedelmű marad. Törökországban a gazdasági kihívások és a magas infláció tovább növelik az egyenlőtlenségeket, különösen a városi és vidéki lakosság között.
Csökkenő különbségek a fejlett országokban
Érdekes módon számos fejlett országban, például az Egyesült Államokban, Németországban, Svájcban és Ausztriában, valamint Dél-Koreában és Hongkongban, a vagyoni egyenlőtlenség mértéke csökkent 2008 óta. Az Egyesült Államokban például a Gini-együttható, amely a jövedelem- és vagyoneloszlás egyenlőtlenségét méri, kissé csökkent az elmúlt évtizedben.
Ez a csökkenés részben annak köszönhető, hogy a középosztály vagyona gyorsabban nőtt, mint a leggazdagabb rétegeké. Továbbá, az amerikai gazdaság helyreállása a 2008-as pénzügyi válság után növekedést hozott a lakosság jelentős részének jövedelmében, különösen a lakáspiac fellendülése és a részvénypiacok emelkedése révén.
Németországban és Svájcban az egyenlőtlenség csökkenése mögött a jóléti államok szerepe áll, amelyek különböző újraelosztó politikákkal, például adózással és társadalombiztosítással csökkentették a vagyoni különbségeket. Németországban a munkaerőpiac is erősödött az elmúlt években, ami csökkentette a jövedelemkülönbségeket. Dél-Koreában pedig a technológiai szektor bővülése, valamint a munkaerőpiac modernizációja segített a középosztály erősödésében, bár a lakhatási költségek emelkedése továbbra is kihívást jelent.
Összegzés
A vagyoni egyenlőtlenségek világszerte komoly kihívást jelentenek, amelyek országonként és régiónként eltérően alakulnak. Míg egyes országokban, különösen a fejlett gazdaságokban, az elmúlt években mérséklődött az egyenlőtlenség, máshol, főként a fejlődő régiókban, tovább nő a vagyonkoncentráció. A globális gazdasági és társadalmi változások közepette egyre sürgetőbbé válik az egyenlőtlenségek kezelése, hogy minden társadalmi réteg számára biztosítható legyen a gazdasági növekedésből származó előnyök igazságosabb elosztása és a társadalmi stabilitás megőrzése.