A Federal Reserve válságkezelése eltér a korábban látott gyakorlattól
A Federal Reserve kamatcsökkentése tőzsdei összeomlások közepette számos szempontból indokolt lehet, ugyanakkor a hétfőn látott globális pénzpiaci vérfürdőt most nem a Fed kamatcsökkentése oldhatja meg, hanem a Bank of Japan kamatemelési kampányának az elhalasztása.
Az Egyesült Államok munkaerőpiacának éles lassulása növeli az esélyét az idő előtti kamatcsökkentésnek. Több szakember sürgősségi kamatcsökkentésre szólította fel a központi bankot, ugyanakkor előfordulhat, szeptember előtt nem lesz kamatvágás a világ legerősebb gazdaságában.
A kamatcsökkentés szerepe
Az alapkamat egy ország gazdaságát számos módon befolyásolhatja, mivel központi szerepet játszik a pénzügyi rendszerben és a gazdasági aktivitás szabályozásában. Az alapkamat befolyásolja a hitelköltségeket, mivel a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek kamatait is befolyásolja. Ez visszafoghatja vagy ösztönözheti a fogyasztást.
Az alacsonyabb alapkamat növeli az inflációt, mivel az olcsóbb hitelek több pénzt juttatnak a gazdaságba, fokozva a keresletet és az árak emelkedését. Ezzel párhuzamosan gyengül a valuta, mivel az alacsonyabb kamatok miatt csökken a valuta iránti kereslet.
A gazdasági növekedés és a munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatások körkörösen befolyásolják a gazdaság egészségi állapotát és csökkentik az államadósság finanszírozási költségeit. A válsághelyzetekben és tőzsdei összeomlásokkor eszközölt kamatcsökkentés vészmegoldásként beválhat, ugyanakkor megvan a maga következménye.
A Fed korábbi viselkedése
Az elmúlt 30 év során az Egyesült Államok központi bankja nyolc alkalommal csökkentette az alapkamatot, amire nemcsak a részvények viselkedése miatt volt szükség. Különösen a kötvénypiaci jelek voltak előre láthatók, mivel a hiteláramlásban gyorsan kialakuló zavarok ezt előrejelezték. A vállalkozások növekedésének lassulása, stagnálása és visszafordulása pedig megkövetelte a kamatvágást, mivel a recessziót mindenképp el akarták kerülni.
Nézzük, hogyan viszonyult a Fed a korábbi válságokhoz:
- Orosz pénzügyi válság: 1998 októberében a Fed 25 bázispontos kamatvágást eszközölt a LTCM hedge fund kudarcát követően. Az orosz államcsőd veszélyét az amerikai pénzügyi piacok is megérezték, a kamatcsökkentésre pedig a hitelezés visszaszorulása miatt volt szükség.
- Dotkomlufi: 2001 első negyedévében a Fed kétszer eszközölt 50 bázispontos kamatemelést, mivel a dotcomlufi következtében a technológiai részvények összeomlottak. Hatásuk a 2000 végén a kötvénypiacon is megfigyelhető volt, a magas hozamú hitelfelárak pedig az eddigi legmagasabb szintjükre emelkedtek.
- Szeptember 11: Az Egyesült Államok ellen elkövetett legsúlyosabb terrortámadást követően a Fed fél százalékkal csökkentette az irányadó kamatlábat, hogy fenntartsák és növeljék a likviditás mértékét a piacok stabilizálódásáig. A magas hozamú kötvények felárai több mint 200 bázisponttal nőttek a jegybank lépése előtt.
- Globális pénzügyi válság: 2008-ban a Lehman Brothers kudarca megrázta a világot, a Fed pedig kénytelen volt 125 bázisponttal csökkenteni az irányadó kamatot. A válság hátterében a másodlagos jelzáloghitelezés állt, ami gyorsan továbbgyűrűzött a globális piacokra.
- COVID-19: 2020 márciusában a Fed két alkalommal, összesen 150 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, mivel a globális utazás és kereskedelem szinte teljesen leállt. Az amerikai indexek több mint 30%-ot estek, a hitelfelárak pedig 700 ponttal növekedtek.
Várakozás a Fed döntésére
Ugyan a Bank of Japan kijelentése, miszerint a kamatemelést felfüggesztik, enyhítette a piacokra nehezedő nyomást, nem szűnt meg teljesen. A Federal Reserve következő ülése, vagyis az FOMC meeting, szeptember 18-án lesz, a CME FedWatch Tool szerint pedig 70,5% annak az esélye, hogy 50 bázisponttal csökkentik a jelenleg 5,25 – 5,50%-os alapkamatot.
Ugyan sok elemző javasolta, sőt követelte, hogy iktasson be a Fed sürgősségi kamatcsökkentést, erre jelenleg kicsi az esély, mivel az amerikai indexek a regenerálódás jeleit mutatják.