Egyre csak nő a feszültség Bosznia-Hercegovinában: Újabb háború fenyeget?

Miközben a világ figyelme elsősorban az ukrajnai és palesztin konfliktusokra összpontosul, egy másik régió is egyre nagyobb feszültséget tapasztal. A Balkán továbbra is a stabilitás hiányának jelképévé vált, különösen Bosznia-Hercegovina és Koszovó területén, ahol a kilencvenes évek véres háborúi óta nincs valódi nyugalom. Míg Koszovóban a feszültségek állandóak, de korlátozottak, Bosznia-Hercegovinában a helyzet más képet mutat.

A Daytoni megállapodás és a válság kialakulása

Bosznia-Hercegovina fennmaradása nagyban függ az Egyesült Nemzetek által kinevezett Nemzetközi Főmegbízott munkájától, aki az ország működését felügyeli. Az utóbbi időben azonban egyre több jel utal arra, hogy az ország politikai helyzete kezd instabillá válni, és a válság mélyül.

A Daytoni Békemegállapodás – amely 1995-ben vetett véget a boszniai háborúnak – jelentős autonómiát biztosított a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságnak (Republika Srpska), amely Bosznia-Hercegovina egyik alkotó entitása. Bár hivatalosan az ország része, sok tekintetben önállóan működik. Ez az autonómia a szerbek számára elfogadható kompromisszumot jelentett, mivel lehetővé tette számukra, hogy megőrizzék saját politikai és kulturális identitásukat.

Azonban a bosnyák politikai vezetés és vallási elit agresszív politikát folytat. A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság megszüntetésére és egy egységes Bosznia-Hercegovina létrehozására törekednek, ahol a szerbek és horvátok alárendelt szerepben lennének. Ezen célok miatt a feszültség fokozódik, és a bosnyák politikusok egyes tagjai, köztük Zukan Helez, a Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere, nyíltan fenyegetik a szerbeket, azzal vádolva őket, hogy etnikai tisztogatást terveznek.

Katonai erősödés és fegyverkezés

A bosnyák politikusok fenyegetései nem csupán szavak, hanem konkrét lépéseket is tettek a katonai erő növelése érdekében. Az Igman fegyvergyár, amely teljes mértékben bosnyák irányítás alatt áll, jelentős fejlesztéseken ment keresztül. Mostanra képes napi 700 000 darab különféle kaliberű lőszert előállítani. A gyár bővítése folyamatos, és a gyártási kapacitás további növelését tervezik, beleértve a 20, 25 és 30 mm-es lőszerek gyártását.

Eközben a Törökország által szállított katonai eszközök is hozzájárulnak a bosnyákok katonai potenciáljának növeléséhez. Az A400M Atlas típusú török katonai szállító repülőgépek több alkalommal is fegyverszállítmányokat juttattak el Szarajevóba az utóbbi időszakban.

A NATO és a Szerbek helyzete

Az elmúlt két évben a NATO több mint 50 felderítő küldetést hajtott végre Bosznia-Hercegovina légterében, különösen a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság felett. Ugyanakkor a szerbek elleni nyílt fenyegetések és gyűlöletbeszéd ellenére a NATO nem tett egyértelmű lépéseket a helyzet enyhítésére vagy a bosnyák politika elítélésére.

Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke kijelentette, hogy a szerbek nem hajlandók csendben tűrni a bosnyák politikai vezetők fenyegetéseit. Dodik szerint a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság megszüntetésének elfogadása a szerbek eltűnéséhez vezetne, ezért továbbra is kitartanak a Daytoni Megállapodás által biztosított jogok mellett.

A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság és Szerbia válasza

A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) vezetése és a szerb nép számára a helyzet egyértelmű. Továbbra is ragaszkodniuk kell az autonómiához, amelyet a Daytoni Egyezmény garantál. Ennek érdekében szükséges megerősíteniük belső biztonsági rendszereiket, különösen a rendőrség létszámának növelésével.

Függetlenül attól, hogy a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság önálló entitás Bosznia-Hercegovinán belül, a független Szerbia is jelentős erőfeszítéseket tett hadseregének újjáépítésére és fejlesztésére. Ma már a Nyugat-Balkán egyik domináns katonai hatalma. Ez a lépés segíthet a szerbeknek, hogy megvédjék magukat a lehetséges újabb konfliktusokkal szemben.

Összegzés

A balkáni helyzet továbbra is ingatag, és a nemzetközi közösség figyelmére van szükség a béke és stabilitás megőrzése érdekében. Bosznia-Hercegovina jövője a politikai bölcsességen és a diplomáciai megoldások keresésén múlik, hogy elkerüljék az újabb háborút és az etnikai tisztogatás veszélyét.