Bitcoin vs AI: melyik fogyaszt több energiát?
Miért démonizáljuk a kriptót és bocsátjuk meg az AI technológia energiafogyasztását?
A mesterséges intelligencia (AI) és a Bitcoin egyaránt jelentős technológiai előrelépést jelentett az elmúlt évtizedben. Mégis eltérő szintű kritikát kapnak energiafogyasztásukat illetően. Az AI hasznossága úgy tűnik jelenleg nagyobb a nagyközönség számára. Ezért vélt előnyei gyakran háttérbe szorítják az energiafelhasználással kapcsolatos aggodalmakat. Ezzel szemben a Bitcoin energiafogyasztása a kezdetektől fogva kiemelt kritika tárgya.
Bitcoin bányászat és az AI technológia energiafogyasztása
A közelmúltban a Core Scientific, egy bitcoinbányász cég 200 megawattos (MW) szerződést írt alá a CoreWeave felhőalapú számítástechnikai céggel. Ez az együttműködés az AI és a Bitcoin iparágak metszéspontját jelenti, ami felhasználja a Bitcoin bányászati infrastruktúráját az AI műveletekhez. Ez logikus, mivel ha a Bitcoin bányászata kevésbé jövedelmező, az infrastruktúra biztosítása az AI-cégek számára praktikus alternatíva.
A mesterséges intelligencia iránti általános lelkesedés ellenére vannak az AI technológiának is ellenzői. Az aggodalmak közé tartozik az elfogultság, az átláthatóság, az adatvédelem, a biztonság és az AI által generált tartalom megtévesztő jellege. A Bitcoinhoz képest azonban a kritikus beszélgetésekben kevésbé hangsúlyozott kérdés az energiafogyasztás. Az AI szektor növekedése az előrejelzések szerint jelentősen megnöveli az AI technológia energiaigényét is. Például a Goldman Sachs előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok 2030-ra az Egyesült Államok teljes áramellátásának 8%-át fogják lekötni, szemben a 2022-es 3%-kal. A Schneider Electric becslései szerint is az AI részesedése az adatközpontok energiaigényében növekedni fog: 2028-ra 15-20%-ra, a 2023-as 8%-ról. Ezek az előrejelzések az energiafogyasztás jelentős növekedését jelzik a mesterséges intelligencia szektor miatt.
E jelentős számok ellenére a mesterséges intelligencia energiafogyasztását nem éri olyan kritika, mint a Bitcoin bányászat energiafogyasztását.
Mi áll az eltérő megítélés mögött?
Számos tényező járul hozzá ehhez az eltéréshez.
Jelentős befektetések
Először is, most (még) jelentős befektetések áramlanak az AI technológia irányába, ami több száz milliárd dollárt vonz éves szinten. Az olyan vállalatok, mint az Nvidia, a vezető mesterséges intelligencia chip-gyártó részvényárfolyama megugrott, ami a befektetői bizalmat tükrözi. Ezzel szemben a Bitcoin nem rendelkezett hasonló szintű intézményi befektetésekkel még a hírverés korai szakaszában. Sőt még mindig küzd, hogy hasonló mennyiségű finanszírozást vonzzon.
Befolyásos támogatók
A nagy technológiai cégek befolyása is szerepet játszik a helyzetben. Az olyan óriások, mint a Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta, jelentős mértékben fektetnek be az AI-ba, és jelentős PR-erővel rendelkeznek. Ezek a cégek alakíthatják a közvéleményt. Emiatt a nagyközönség nem társítja az adatközpontokat a pazarló energiafelhasználással e cégek pozitív imázsa miatt.
A mesterséges intelligencia hívei iránti tisztelet is hozzájárul a felfogásbeli különbségekhez. A magas rangú vezetők, mint például Satya Nadella a Microsofttól és Mark Zuckerberg, a Metától, az AI-t világ megváltónak és hasznosnak tartják. Támogatásaik jelentős súllyal bírnak, és hitelt kölcsönöznek az AI-nak. Ezzel szemben a Bitcoin szószólói gyakran kevésbé befolyásos hátterűek, sokszor küzdenek azért, hogy hasonló tiszteletet szerezzenek.
Lehetséges kockázatok
Ezenkívül a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatait és következményeit sokkal nagyobbnak tartják, mint a Bitcoinét. Az emberek el tudják képzelni a mesterséges intelligencia legrosszabb forgatókönyveit, például, hogy átveszi az uralmat a világ felett. Ez pedig beárnyékolja az energiafogyasztással kapcsolatos aggodalmakat. Ehhez képest a Bitcoin legrosszabb forgatókönyve „csak” pénzügyi veszteséggel jár. Vagy a világ tartalékvalutájává válik, ami kevésbé fenyegető – az átlag emberekre nézve.
Az AI technológia hatása az átlagember életére
A mesterséges intelligencia azonnali hatása az átlagemberek életére szintén szerepet játszik. Sürgős aggodalomra ad okot az a félelem, hogy a mesterséges intelligencia helyettesítheti a munkahelyeket. Ez szintén beárnyékolja az energiafelhasználással kapcsolatos aggodalmakat. Másrészt a Bitcoin előnyei, mint például a cenzúra-ellenálló fizetési rendszere vagy a nehezen elkobozható vagyontárgyként való alkalmazása, nem tűnnek annyira relevánsnak a mindennapi életben. Egészen addig, amíg nincs rájuk szükség.
Összefoglalva, a mesterséges intelligencia energiafogyasztása nem annyira démonizált, mint a Bitcoin bányászat energiafogyasztása. Emögött a jelentős befektetések, a befolyásos támogatók, a vélt hasznosság, valamint az AI-val kapcsolatos lehetséges kockázatok és előnyök állnak. Ezek a tényezők együttesen tartják távol a nyilvánosság figyelmét az AI technológiai energiaigényétől, amely valójában ugyanakkora vagy még nagyobb is, mint a Bitcoin bányászat energiaigénye.