NASA: Nem csak a Hold miatt kell visszamennünk a Holdra
A NASA tervei szerint a közeljövőben űrhajósok térnének vissza a Hold felszínére. Jövőre pedig négy asztronauta kerüli meg a Holdat. „Nem csak a Hold miatt kell visszamennünk a Holdra. Azért megyünk vissza, hogy új dolgokat tanuljunk. Annak érdekében, hogy eljussunk a Marsra és azon túlra.” – magyarázta Bill Nelson, a NASA vezetője.
Jelenleg a Perseverance Rover a Marson a Jezero-krátert vizsgálja, amely egykor tó volt a vörös bolygón. A tudósok úgy vélik, hogy a távoli múltban élet létezhetett ott.
„Mintákat vesz és a talajba fúr. Szivar nagyságú magmintákat készít, amelyeket titáncsövekbe zár.” – magyarázta Nelson. „Most próbáljuk kitalálni, hogyan fogunk visszamenni értük, hogy megszerezzük és visszahozzuk őket a Földre, hogy képet kapjunk arról, hogy volt-e ott élet vagy sem.”
A NASA most több céggel dolgozik együtt azon, hogy tervet dolgozzon ki a visszatérő küldetésre, amelyre a 2030-as években kerülhet sor. Az ügynökség a Firebird Diagnostics-szal is együttműködik a marsi élet keresésében.
„A NASA küldetése többek között az, hogy kiderítse, egyedül vagyunk-e vagy sem.” – mondta Steven Benner, a Firebird Diagnostics alapítója.
Cége úgynevezett idegen DNS-t készít. Szintetikus elemeket használ, és segített a NASA-nak megérteni, hogy milyen lehetséges alternatív DNS-formák létezhetnek.
„Nagy kérdés, hogy a molekuláris biológiát hogyan lehetne elképzelni, ha egy olyan organizmus végezné, amely nem osztozik közös ősünkön, közös eredetünkön, veled és velem.” – mondta Benner.
Az élet keresése a kozmoszban egy nagyon távoli cél
A DNS olyan betegségek kimutatásában is segített, mint a Covid-19, a rák és a HIV itt a Földön. Az emberi DNS négy nukleotidból vagy építőelemből áll. Benner szintetikus anyagának akár nyolc is lehet. Ezek lehetővé teszik az érzékenyebb tesztelést és a hamis pozitív eredmények kiküszöbölését.
„Lehetővé teszi, hogy megtaláljuk a tűt a szénakazalban anélkül, hogy az összes háttérinformáció miatt aggódnunk kellene.” – mondta Benner.
Nelson szerint az élet keresése más bolygókon segít jobban megérteni, hogy kik vagyunk mi az univerzumban.
„Ha direkt megkérdezed, azt gondolom-e, hogy vannak idegenek itt a Földön? Nem hiszem. Nem tudom biztosan. És nem hiszem, hogy az amerikai kormány bárki elől is titkolna valamit. De ha azt kérdezik tőlem, hogy szerintem van-e élet odakint a kozmoszban?” – mondta Nelson. „Én ezt a kérdést teszem fel a NASA tudósainknak: ‘hány lehetőség van arra az univerzum óriási kiterjedésében, hogy van egy másik, a Földhöz hasonló bolygó, amely lakható lenne az élet számára, olyasmi, mint amilyennek mi ismerjük? Azt válaszolták, hogy legalább egy billió”.
Nelson szerint bár az esélye annak, hogy az élet létezik az űrben, bármi is legyen az, valószínűleg olyan messze van, hogy még sokáig nem fogják felfedezni. A NASA azonban továbbra is készül erre a lehetőségre.
„Még ha fénysebességgel tudnánk is utazni egy távoli, távoli világba, a közeli világok ezer fényévnyire vannak.” – mondta Nelson. „Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne valamiféle képünk arról, hogy mi van odakint”.
Nelson arra kérte a NASA tudósait, hogy használjanak mesterséges intelligenciát az űrhajók szoftverében.
„Egy olyan űreszköz, mint a Voyager, amely a csillagközi térben, vagyis a Naprendszerünkön túl van, ha egy másik űreszközre bukkanna, valós időben megtanulhatna kommunikálni azzal a másik űreszközzel” – mondta Nelson. „Ezt tesszük a NASA-nál. Lehetővé teszik a lehetetlent. Egy csapat varázsló van itt.”