A bitcoin bányászgép telepítése
A bitcoin bányászgép hardvereket, amelyeket bitcoin és más altcoinok előállítására terveztek alapvetően három csoportba sorolhatjuk. Mivel semmiképp sem olcsó befektetés, a végső döntés előtt érdemes mérlegelni néhány dolgot. Az alábbiakban vegyük sorra tulajdonságaikat, működési elvüket és a telepítéshez szükséges teendőket.
A választás
A bitcoin bányászat elméletének elsajátítása után nézzük meg, hogy mindez hogyan működik a gyakorlatban. Mielőtt belefognál a digitális valuta generálásába, először is el kell döntened, hogy milyen hardvert szeretnél használni. Két mutatót mindenképpen érdemes figyelembe venni: a hashrátát és az energiafogyasztást.
A hashráta
A hashráta a bitcoin hálózat számítási sebességének mérési egysége. A hardverednek nincs más feladata, mint kriptográfiai feladatokat megoldani, azaz hasheket számolni, lehetőleg minél gyorsabban. A hash-arányt megahash/másodperc (MH/sec), gigahash/másodperc (GH/sec) vagy terahash/másodperc (TH/sec) mérőszámmal szokás megadni. Minél magasabb a hash-arány, annál valószínűbb, hogy sikerül legenerálnod egy (jelenleg 12.5 bitcoint érő) blokkot. A Bitcoin wikin remek összehasonlítást találsz az egyes hardverekkel elérhető hashrátáról.
Az energiafogyasztás
A számítási sebességnek ára van, mégpedig elég borsos. Úgyhogy a hardver kiválasztásakor vedd figyelembe, hogy az áramért mennyivel vagy hajlandó többet fizetni úgy, hogy közben nyereséged is legyen a bitcoin bányászaton.
Azt kell tehát összehasonlítanod, hogy egységnyi elektromos energia felhasználásával a hardvered mennyi hasht tud kiszámolni. Ehhez nem kell mást tenned, mint elosztani a hashszámot a wattban mért teljesítménnyel.
Vegyünk egy példát. Ha a hardvered számítási sebessége 500 GH/sec, a fogyasztása pedig 400 watt, akkor wattonként 1,25 GH/sec a számítási sebesség. A szolgáltatótól kapott részletes energiaszámlád vagy egy online kalkulátor segítségével ebből már könnyen megmondható, hogy ez forintra átszámolva mekkora összeget jelent. Nyilván nem csak a hardver, de a számítógéped többi alkatrésze is árammal működik, úgyhogy ezt se felejtsd el beleszámolni.
A bitcoin bányászgép hardverek
Saját bitcoin bányád megnyitásához jelenleg három hardvertípusból választhatsz. Ezek a GPU, a FPGA és az ASIC minerek. De nézzük őket sorban!
CPU/GPU bányászgépek
A legegyszerűbb bányászgép a saját számítógéped. Ma már legfeljebb csak altcoinok hashelésére használjuk, mivel hatékonysága jóval elmarad az FPGA és ASIC minerekétől.
Elméletileg viszont a számítógéped CPU-ja (processzora) is alkalmas bitcoin bányászatra.
A hashráta némileg növelhető egy erősebb GPU-val (grafikuskártyával), amely olyan összetett grafikus műveletek elvégzéséért is felelős, amelyek nélkül a legjobb videojátékok ma már el sem indulnak a gépeden. A GPU-t a bitcoin bányászatban a kriptográfiai számítások elvégzéséhez használjuk. SHA-hasheléshez is kifejezetten ideális.
A legjobb GPU-kat az ATI és az NVIDIA gyártja. Ezek akár több százezer forintba is kerülhetnek, viszont sokkal hatékonyabbak a CPU minereknél. Az ATI 5970 teljesítménye például 800 MH/sec, ezzel szemben a CPU legideálisabb esetben is csak 10 MH/sec számítási sebességre képes.
A GPU bányászgépek további nagy előnye, hogy nem csak bitcoinhoz, hanem más virtuális valuták bányászásához is használható. A Litecoin például az SHA-256 algoritmus alternatívájaként ismert Szkript elnevezésű proof-of-work rendszert használja, ami CPU-s és GPU-s bitcoin bányászathoz kifejezetten ideális, ezen belül is főleg azoknak, akik többfajta kriptovalutát is szeretnének bányászni.
Ezek a grafikuskártyák teljesítményben viszont még így sem tudják felvenni a versenyt az ASIC-os célhardverekkel. Ha azonban mégis a GPU mellett döntesz, mindenképpen olyan alaplapot válassz, amelybe több kártya is beilleszthető, így azok nem külön tápegységről működnek.
FPGA bányászgépek
Az FPGA a Field Programmable Gate Array rövidítése, a felhasználás helyén programozható logikai kapumátrix. Ez egy olyan félvezető eszköz, amely logikai blokkoknak nevezett programozható logikai komponenseket és programozható összeköttetéseket tartalmaz. Célhardverként jóval nagyobb teljesítményre képes, mint a CPU-k vagy a GPU-k, és úgy lett kifejlesztve, hogy a bitcoin bányászat megkezdése előtt személyre szabható legyen. Az egy chippel működő FPGA miner teljesítménye elérheti akár 750 MH/sec-et is, de ezek a bányászgépek általában egynél több chipet tartalmaznak.
ASIC bitcoin bányászgép
Az ASIC egy alkalmazásspecifikus integrált áramkör-technológiával (Application Specific Integrated Circuit) készült nagy teljesítményű szilikonchip, amelyet kifejezetten bitcoin bányászati célra építettek, tehát az ilyen chipeket tartalmazó bányászgépek viszonylag alacsony energiafelhasználás mellett jelenleg a leggyorsabbak és legerősebbek.
Mindez persze az ASIC bányászgépek árában is visszaköszön, de a számítási sebességük valóban lenyűgöző: 5 és 500 GH/sec között mozog, a nagyobb teljesítményűek méretüket tekintve is monumentálisak. A gyártók viszont még ennél is erősebb bányászgépeket ígérnek, ezeknek a teljesítménye elérheti a 2 terahash/sec-et.
A 21 nevű gyártó 2015 szeptemberében jött ki a bitcoin számítógéppel, amely beépített bányászchipet tartalmaz és nagyjából 400 dollárba kerül. Ezt elsősorban lelkes fejlesztők vásárolják, nem pedig azok, akik bitcoin bányászatból akarnak meggazdagodni.
A nyereség
Vásárlás előtt érdemes kiszámolnod, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetésed. A TradeBlock vagy a BitcoinX oldalára kattintva olyan kalkulátorokat találsz, ahol például az eszközköltség, a hashráta, az energiafogyasztás és az aktuális bitcoin árfolyam paramétereinek beállítása után megnézheted, hogy vállalkozásod várhatóan mikor fordul nyereségesre.
A kulcsparaméterek egyike a hálózat nehézsége. Ez a mutató határozza meg, hogy milyen könnyen tudsz legenerálni egy új tranzakciós blokkot. Az érték a hálózat hashrátájának függvényében állandóan változik. Az egyre erősebb ASIC-ok megjelenésével a nehézség folyamatosan növekszik, úgyhogy ha a kalkulátorban magasabbra állítod ezt a paramétert, láthatod, hogy milyen esélyekkel indulsz az érmékért az egyre élesedő versenyben.
A szoftver letöltése
Ha sikerült meghoznod a döntést, hogy melyik hardvertípussal fogsz dolgozni, következő lépésként le kell töltened hozzá a megfelelő szoftvert. Általánosságban az mondható el, hogy ha GPU vagy FPGA miner használsz, szükséged lesz egy szervergépre, amely futtatod a bitcoin kliensprogramját és magát a bányász-szoftvert.
A kliensprogram
A kliens olyan számítógép vagy az azon futó program, amely hozzáfér egy távoli szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz tartozó másik számítógép (a szerver) nyújt. Bitcoinos tranzakciók lebonyolításához ezen keresztül csatlakozhatsz a rendszerhez, a blokklánc változásait is itt követheted nyomon, de bitcoin tárca is tartozhat hozzá. A teljes blokklánc letöltése hosszabb időt is igénybe vehet. A kliensprogram feladata tehát a bányász és a bitcoinhálózat közti hatékony információáramlás biztosítása.
A bányász szoftver
A bányász-szoftver feladata, hogy instrukciókkal lássa el és munkára fogja a hardvert. Windows-ra, Mac-re és a többi operációs rendszerre is találsz megfelelő szoftvert. A legújabb ASIC bányászgépekhez viszont már le sem kell töltened ezeket a szoftvereket, gyakorlatilag csak be kell kapcsolnod a gépet, és már bányászhatsz is!
Érdekesség, hogy a fejlesztők már az energiahatékonyságáról ismert, bankkártya méretű, egyetlen áramköri lapra integrált számítógépre, a Raspberry Pi-ra is írtak bányász-szoftvert, amelyet USB-kimenettel ellátott ASIC bányászgéphez kapcsoltak hozzá.
A bányásztársulások
Magányos harcosként elég nagy hátránnyal indulsz a bitcoin bányászat harcmezején, érdemes tehát más bányászokkal társulnod. A bányásztársulás vagy pooling több bányász szövetsége, melynek lényege, hogy a sikeresen hitelesített blokkokért szerzett díjakat a társulók elosztják egymás között. Így egyénileg kevesebbet kapnak ugyan egy-egy blokkért, viszont gyakrabban juthatnak bevételhez. Csapatban tehát sokkal több esélyed van érmékhez jutni. A Blochchain oldalán naprakész információkat találsz a sikeresen legenerált blokkok társulásonkénti megoszlásáról.
Utoljára Frissítve: 2021.04.30.