A 7 legnagyobb tévhit a kriptopénzről
Sok ember számára újdonságot jelentenek a kriptoeszközök, ezért kissé megfejthetetlennek tartják, ez pedig egyeseket arra késztet, hogy higgyenek a kriptóról szóló mítoszoknak. A téves elképzelések kialakulásának oka az, hogy az emberek sokszor félkész információkból vonnak le következtetéseket, miközben nem ismerik a teljes történetet. Fontos, hogy elválasszuk a tényeket a fikcióktól.
Íme tehát a hét legnagyobb mítosz a kriptopénzről:
A kriptopénz a bűnözők és csalók pénzneme
A kriptopénz új technológián alapul, amit a legtöbben nem értenek, nem látnak át. Emiatt tévesen azt hihetik, hogy bűnözők és csalók által használt pénzről van szó.
Csakhogy ez nem igaz. A Bitcoin legfőbb értékét a decentralizált jellege adja. Mivel mentes a kormányok és központosított intézmények (pl. bankok) ellenőrzésétől, így ez a digitális pénz legbiztonságosabb formája.
A csalás, az átverések, a Ponzi-rendszerek, a pénzmosás, a megvesztegetés, a tiltott finanszírozás és a korrupció minden társadalomban évszázadok óta jelen van, elterjedt. Az illegális szolgáltatások és termékek esetében még mindig a készpénz használata a legkedveltebb fizetési forma, hiszen ezt nem lehet nyomon követni – a kriptopénz viszont nyomon követhető.
A kriptó nem biztonságos
A bitcoint azért hozták létre, hogy biztonságos és védett hozzáférést biztosítson a pénzhez. Mivel a kriptoeszközöket maga a Bitcoin-hálózat (számítástechnikai támogatással működő fizetési rendszer) hozza létre , így minden egyes végrehajtott tranzakció ellenőrizhető és átlátható. Problémákkal akkor találhatjuk magunkat szembe, ha nem megbízható tárcán és tőzsdén tároljuk a kriptopénzünket. Fontos tehát kutatást végezni a kriptotárca kiválasztása előtt.
A kriptopénz anonim és nem követhető nyomon
Sokan úgy vélik, hogy a kriptopénz anonim és lenyomozhatatlan, hiszen még Satoshi Nakamoto, a Bitcoin alkotója (vagy alkotói) is álnevet használt. De ez nem így van. Nakamoto anonimitása segített fenntartani a Bitcoin etikáját – így maradhatott meg a cenzúrának ellenálló, decentralizált valutának.
A kriptopénz nyilvános blokkláncon működik, így bárki nyomon követheti a tranzakciók történetét. A kriptoeszközöket személyazonosító adatok felfedése nélkül lehet küldeni és fogadni, de a kriptopénz címek örökre megmaradnak a blokkláncon.
Gyakran megoldható a kripto címek összekapcsolása a kriptovaluta tőzsdékkel, ahol a felhasználók kriptovalutával kereskednek, és a KYC (Know Your Customer) protokollok lehetővé teszik a személyazonosításra alkalmas információk azonosítását.
A kriptopénz nem szabályozott
Bár a kriptoeszközök még nem mentek át erőteljes szabályozási folyamaton, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek hatóságok, amelyek felügyelnék őket. A kriptopénzeket 2013 óta az Egyesült Államokban a banki titoktartási törvény szabályozza.
A Pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzügyi Bűnüldözési Hálózat (FinCEN) információkat gyűjt a kriptovalutákkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciókról és elemzi azokat. Hasonlóképpen, a kriptovalutákat (melyek az Egyesült Államokban adókötelesek) tőkenyereségként vagy jövedelemként kezelik attól függően, hogy hogyan és mennyi ideig tartják őket. Az IRS a kriptót digitális eszköznek tekinti, és úgy kezeli, mint a részvényeket, kötvényeket és más tőkeeszközöket. Európában, az Egyesült Királyságban, Indiában és Kínában is léteznek adózási törvények.
A kriptónak nincs valódi értéke
Bár igaz, hogy egyesek spekulatív befektetésként vásárolnak Bitcoint, nagy hozamot keresve, ez nem jelenti azt, hogy a Bitcoin maga egy „buborék” lenne. Buboréknak szoktuk nevezni az olyan gazdasági ciklusok, amelyeket a piaci értékét egy fenntarthatatlan emelkedés jellemezi, amik végül „kipukkannak”, amikor a befektetők rájönnek, hogy az árak sokkal magasabbak, mint az adott eszköz alapvető értéke.
Sokan úgy vélik, hogy a kripto is effajta buborék: hamarosan kipukkad és értéktelenné válik. Ez az érv hamis, mivel a bitcoin mint fizetőeszköz, már régen megjelent és ma már számos vállalat, például az AT&T, az AMC, az X és a Tesla elfogadja a fizetési módként (más kriptovaluták mellett).
Emellett a Bitcoin a részvényekhez hasonló eszköz, amelyekkel az emberek egymás között kereskednek. Ez az oka annak, hogy az olyan pénzintézetek, mint a BlackRock, a Fidelity és mások is beléptek a kriptók világába, és különböző típusú kriptotermékeket kínálnak.
A kriptovaluta felváltja az amerikai dollárt
Gyakori tévhit, hogy mivel a bitcoin a 2008-as pénzügyi válság után jött létre, ezért veszélyt jelent az amerikai dollárra. Először is: noha az egybeesés tény, de a kettő között nincs összefüggés. Másodszor, a bitcoin csak egy decentralizált digitális valutaforma.
A fiat valuták (köztük az amerikai dollár) „kifejlesztése” hosszú időbe telt, és ezek lecserélése nem könnyű feladat, mivel a bankok ezeken keresztül felügyelik a gazdaságot, és a kormányok ennek megfelelően alakítják a politikájukat.
A bitcoin és más kriptovaluták számos üzletben elfogadottak fizetési módként. Egyes országok, mint pl. Salvador, már elfogadták törvényes fizetőeszközként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kriptovaluták egy napon felváltják majd az amerikai dollárt. Nehéz elképzelni, hogyan működne a gazdaság – hogyan kezelnék az inflációt, és hogyan alakítanák ki a politikát –, ha a kriptopénz felváltaná a fiat valutát.
A kriptó rosszat tesz a környezetnek
Igaz, hogy a bitcoin bányászata energiaigényes folyamat, amely annyi energiát fogyaszt, mint egész Svájc. Azonban nem minden kriptovaluta igényel túlzottan sok áramot a tranzakciók érvényesítéséhez. A kriptopénz és a blokklánc technológia folyamatosan fejlődik, és már bőven akadnak olyanok, akik lépéseket tesznek a környezeti hatásuk csökkentése érdekében.
A környezeti hatás továbbá nagymértékben függ a bányászati műveletekhez használt energiaforrástól és annak az elektromos hálózatra gyakorolt hatásától. Mostanában sok bányászati vállalat megújuló energiát, például geotermikus energiát használ a tranzakciók érvényesítéséhez, így csökkentve a környezeti hatást.