Mikroműanyagokat találtak a szív, az agy és a lábak vérrögeiben
Egy új kutatás során mikroműanyagokat mutattak ki a vizsgált betegek szívben, agyban és lábakban keletkezett vérrögeiben, ami aggasztó képet fest a műanyagok egészségre gyakorolt hatását illetően.
A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatása egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos közösségben. Egy új kínai tanulmány pedig most újabb aggasztó adatokat tár elénk: mikroműanyagokat találtak a szív és az agy artériáiból, valamint a lábak mélyvénáiból sebészileg eltávolított vérrögökben.
Korábbi kutatások már kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét az emberi tüdőszövetekben és vérmintákban. Az év elején egy mérföldkőnek számító tanulmány pedig arról számolt be, hogy mikroműanyagokat találtak az elzáródott artériák zsíros lerakódásainak több mint 50 százalékában. Ez volt az első adat, amely összefüggést mutatott ki a mikroműanyagok és az artériás plakkok kialakulása között.
A mostani, kínai kutatók által végzett tanulmány 30 beteget vizsgált, akik szervezetéből szélütést, szívrohamot vagy mélyvénás trombózist követően vérrögöket távolítottak el. A 65 év körüli betegek különböző kórelőzményekkel rendelkeztek és eltérő életmódot folytattak (mint például dohányzás, alkoholfogyasztás, magas vérnyomás vagy cukorbetegség). A kémiai elemzési technikákat alkalmazó vizsgálat során 24 esetben különböző formájú és méretű mikroműanyagokat mutattak ki a vérrögökben.
Az elemzések során azonosított műanyagok között volt a polivinil-klorid (PVC), a polietilén (PE) és a poliamid 66, amelyek a mindennapi életben mind megtalálhatók. A polivinil-kloridot gyakran használják az építőiparban, míg a polietilént elsősorban palackokban és bevásárlótáskákban alkalmazzák. A poliamid 66 pedig textíliákban és szövetekben fordul elő.
„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a mikroműanyagok potenciális kockázati tényezőként szolgálhatnak az érrendszeri egészség vonatkozásában” – írják a kutatók a tanulmányukban. A kitettség forrásainak azonosításához és a megfigyelt tendenciák megerősítéséhez azonban további és több beteget vizsgáló kutatásra van szükség.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy azoknál a betegeknél, akiknek vérrögeiben magasabb volt a mikroműanyagok szintje, magasabb D-dimer szint volt kimutatható, mint azoknál, akiknek vérrögeiben nem mutattak ki mikroműanyagokat. A D-dimer egy, a vérrögök lebomlásakor felszabaduló fehérjetöredék; vagyis normál körülmények között nem található meg a vérplazmában. A magasabb D-dimer szintek miatt a kutatók azt feltételezik, hogy a mikroműanyagok valahogy összegyűlhetnek a vérben, és ezáltal súlyosbíthatják a vérrögképződést.
A mikroműanyagok környezetben és mindennapi termékekben való jelenléte miatt az emberek kitettsége elkerülhetetlen.
„A mikroműanyag szennyező anyagok egyre nagyobb aggodalmat keltenek, a mindenütt fellelhető jelenlétük és lehetséges egészségügyi következményeik miatt” – figyelmeztetnek a kutatók.
Ez az új tanulmány egy újabb lépés a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásainak megértése felé, és rámutat arra, hogy égető szükség van a mélyreható kutatásokra ezen a területen.