A kínai munkások „igazi pénzre” váltják a bérként kapott digitális jüant
A kínai CBDC kísérleti program néhány résztvevője a jelentések szerint habozik megtartani a digitális jüant. Döntésük mögött az államilag támogatott digitális valuta használatával kapcsolatos aggályok állnak.
A kínai digitális valutaprojektnek állítólag még mindig vannak gyermekbetegségei. Egy jelentés szerint egyes kínai állami alkalmazottak, akiket „e-CNY”-ben – digitális jüanban – fizetnek, ritkán használják azt, és fizikai készpénzre váltják.
A South China Morning Post május 13-i jelentése szerint néhány kínai város elkezdte az állami alkalmazottak fizetését CBDC-ben teljesíteni. Azonban a legtöbben azonnal készpénzre váltják azt.
Inkább nem tartom a pénzt az e-CNY alkalmazásban, mert nincs kamat, ha ott hagyom.
– mondta Sammy Lin – egy kínai állami bank számlavezetője Suzhou-ban.
Nincs olyan sok olyan hely, sem online, sem offline, ahol használhatnám az e-jüant.
Andrew Wang köztisztviselő azt mondta, hogy nem aggódik túlságosan a digitális készpénz ötlete miatt, mivel a fizetésének csak egy kis részét fizetik digitális jüanban. Ugyanakkor a felesége – aki a teljes fizetését digitális jüanban kapja – azt rendszeresen készpénzben veszi fel, mivel a digitális valuta nem használható.
A e-CNY applikáció. Forrás: Kyodo
„Nem tudok pénzt befizetni vagy pénzügyi termékeket vásárolni az e-CNY tárcával” – mondta Wang.
Készpénzmentes társadalom
Bár Kína a jelentések szerint már egy évtizede „funkcionálisan készpénzmentes” társadalom, sok kínai állampolgár továbbra is ódzkodik egy olyan tisztán digitális valuta, mint a digitális jüan használatától a megfigyeléstől való általánosabb félelmek és a korlátozott felhasználási lehetőségek miatt. Olvasható az SCMP jelentésében.
Ezen aggályok ellenére Yi Gang, a Kínai Népbank korábbi kormányzója szerint 2023. július 20-ig több mint 250 milliárd dollár értékű tranzakciót hajtottak végre a digitális jüannal. Ye Dongyan, a pekingi Cheung Kong Graduate School of Business kutatója szerint nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a magánélet és a biztonság egyensúlyának megteremtésére, ha a kormány azt szeretné, hogy a digitális jüan Kína egész területén elterjedjen.
„A papírpénzt anoním módon használják, de a digitális jüan más. Az információkövetés és az információbiztonság védelme közötti határokat még jobban meg kell fontolni” – mondta.
Gang szerint az új CBDC-vel kapcsolatos adatvédelmi kérdések jelentik a digitális pénzügyi korszak „legnagyobb kihívását”.
A program résztvevői által megosztott adatvédelmi aggályok ellenére Gang egy márciusi pekingi fórumon elmondta, hogy a digitális jüan „képes teljes mértékben védeni a magánéletet” az úgynevezett „ellenőrizhető anonimitás” révén. Amely azt jelenti, hogy csak a nagy összegű fizetéseket követik nyomon, de a kisebbeket nem.
A valuta 2020-as bevezetése óta számos kínai joghatóság dolgozik a CBDC bevezetésének ösztönzésén. Több város 180 millió kínai jüannál (26,5 millió dollár) is nagyobb összeget osztott szét támogatások és fogyasztási kuponok formájában.