Öt dolog, amit Satoshi előre látott a bitcoinnal kapcsolatban
A Bitcoin álnevű alkotója számos kérdésről folytatott beszélgetéseket e-mailben a világ vezető kriptovalutájára váró kihívásokkal kapcsolatban, melyek a jelenleg zajló Craig Wright-per kapcsán előkerültek. A több, mint 100 oldal hosszúságú e-mailek rávilágítanak, hogy Satoshi Nakamoto és legkorábbi ismert munkatársa, Martti Malmi milyen jól látták a digitális valuták jövőjét bő egy évtizede.
A CoinDesk korábbi szerkesztője és a Bitcoin történésze, Pete Rizzo szerint az emailek javarészt megerősítik azokat az információkat, melyeket a világ már tudott Satoshi Nakamoto-ról, a Bitcoin megalkotójáról, ugyanakkor az e-maileknek köszönhetően új információk is napvilágot láttak, nem mellesleg az idő alátámasztotta Satoshi számos elképzelését.
Energiaszükséglet
A Bitcoin hálózatát üzemeltető Proof-of-Work mechanizmus rendkívül energiaigényes és pazarló. A fejlesztők és a szakemberek még Satoshi idejében rájöttek arra, hogy ha a hálózat sikeres lesz, hatalmas hasherő szükségeltetik majd a hálózat biztosítására. Satoshi ezt előre látta, az alkotó szerint a Bitcoin csak akkor lesz sikeres, ha tényleg decentralizáltan, egy megbízható harmadik fél nélkül működik. Satoshi hozzátette, hogy ironikus döntés a gazdasági szabadság és a környezetvédelem között dönteni annak tudatában, hogy a globális bankrendszer sokkal több energiát használ fel. Ezt egyébként a Galaxy Research valóban megerősítette: a globális bankrendszer évi 263 terrawattórát használ fel, ez pedig kétszer annyi, mint a Bitcoin-hálózat energiaigénye.
Jogszabályok
A Bitcoin jelenleg az egyetlen kriptovaluta, melyet az Egyesült Államok pénzügyi szabályozói vitathatatlanul az árucikkek – commodities – közé sorol be. Ugyanakkor a kezdeti időkben Satoshi tisztában volt azzal, hogy az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, és a Jogalkotás keze messzire elér. Ennek érdekében Satoshi óvintézkedéseket tett, hogy a Bitcoin a köztudatban befektetésként terjedjen el az átlagemberek között, melyet ugyan kényelmetlennek érzett, de kénytelen volt rávezetni erre a felismerésre az embereket.
Anonimitás
A magánélet védelmezése szintén Satoshi egyik célja volt a „digitális arany” megalkotásával, ugyanakkor névtelennek semmiképp sem lehetne nevezni a Bitcoint. Amennyiben a felhasználó megteszi a megfelelő óvintézkedéseket, mint például a kulcspárok egyszeri felhasználását és a valós identitás kerülését, úgyis legfeljebb álnéven lehet használni a hálózatot és a natív tokenjét. A szabályozásoknak és a kriptovaluták elterjedésének köszönhetően a kereskedés leginkább centralizált kriptotőzsdékre korlátozódik – belépőszinten mindenképp. Ezeken a tőzsdéken több lépcsős hitelesítési és azonosítási folyamaton kell keresztülmenni, melyhez szükséges a személyi igazolvány, e-mailcím, telefonszám és az adószám.
Felhasználási mód
Satoshi és Malmi között gyakran felmerült a kérdés, hogy vajon mi lehet a Bitcoin valódi felhasználási módja, mely az adaptációt elősegítheti szélesebb körben. Végül arra jutottak, hogy általánosságban a blokkláncon a való világ eseményeinek hitelesítésére szolgál. Satoshi a Bitcoint úgy próbálta pozícionálni, hogy a digitális fizetések egyik leglikvidebb piaca legyen, mint a már megszűnt Liberty Reserve, ugyanakkor ehelyett a Bitcoin az ajándékkártyák (Paysafecard) leggyakoribb felhasználási módjává vált.
Fejlesztői támogatás
A hálózat talán legnagyobb kihívását az okozta és okozza, hogy az önkéntes fejlesztők milyen kompenzálásban tudnának részesülni. Az e-mailekből kiderül, hogy az első máig névtelen adományozó 2 000 – 3 500 dollár közötti összeggel támogatta a Bitcoin fenntartását. Jelenleg az iparág jelentős szereplői, mint a MicroStragegy vagy a Block igyekeznek a Bitcoin hálózat önkéntes fejlesztőit támogatni, a webhely üzemeltetési költségeit átvállalni vagy a járulékos költségeket kifizetni, ugyanakkor számos tehetséges fejlesztő hagyta el többek között a jelentős költségek miatt a „csapatot”.
Végezetül, az e-mailek betekintést nyernek Satoshi Nakamoto helyzetébe is, melyből kiderül, hogy a névtelen alkotó munkájából adódóan túl elfoglalt ahhoz, hogy annyi időt és figyelmet fordítson a Bitcoin fejlesztésére, mint amennyit az megérdemelne. Malmi és Satoshi után érdemes kiemelni Gavin Andersent, aki közreműködött abban, hogy a projekt ilyen magasságokig eljuthasson.