#offtopic

Rendkívüli Putyin-interjú: „Tudniuk kell az igazságot Ukrajnáról!”

katilan

2024. február 11. 6:04

Múlt héten Tucker Carlson Oroszországba utazott, hogy interjút készítsen Vlagyimir Putyin elnökkel. Ez hisztériába kergette a baloldalt – néhányan közülük szankciókat vagy még rosszabbat követeltek az újságíró ellen.

Az interjú előtt – amely most teljes egészében megtekinthető a tuckercarlson.com oldalon – Carlson kifejtette, hogy újságíróként az a feladata, hogy „tájékoztassa az embereket”, mivel „a legtöbb amerikainak fogalma sincs arról, hogy Putyin miért szállta meg Ukrajnát, és jelenleg mik a céljai”.

Az interjú elején Tucker megkérdezi Putyint, miért szállta meg Ukrajnát „és a válasz, amit kaptunk, sokkolt minket”.

Putyin vázolta Ukrajna történetének elmélyítését, egészen a középkorig visszamenőleg. Tucker visszavágott, mondván: „Nem vagyok benne biztos, hogy ez valóban releváns a két évvel ezelőtt történtek szempontjából”, ám Putyin folytatta a történelemleckét.

„De miért nem hozta fel ezt az ügyet – mármint hogy Ukrajna nem is igazi ország – az első 22 évben, amikor elnök volt?” – kérdezte Tucker.

 „A Szovjetunió rengeteg olyan területet kapott, amely soha nem tartozott hozzá, beleértve a Fekete-tenger térségét is. Valamikor, amikor Oroszország megkapta őket az orosz-török háborúk eredményeként, Új-Oroszországnak (Novorosszija) vagy egy másik Oroszországnak nevezték. De ez nem számít. Ami számít, az az, hogy Lenin, a szovjet állam alapítója így hozta létre Ukrajnát” – válaszolta Putyin. „Az Ukrán Szovjet Köztársaság évtizedeken át a Szovjetunió részeként fejlődött. És ismeretlen okokból, ismét a bolsevikok ukránosítással foglalkoztak”.

Az ukrajnai háború kiváltó oka: „Kezdetben az ukrajnai puccs volt az, ami a konfliktust kiváltotta… Ők indították el a háborút Donbászban 2014-ben azzal, hogy repülőgépeket és tüzérséget vetettek be a civilek ellen. Ekkor kezdődött minden”.

NATO-bővítés

Az ukrajnai háború lényegére térve Putyin elmondta „a korábbi orosz vezetés azt feltételezte, hogy a Szovjetunió megszűnt létezni, és ezért már nincsenek ideológiai választóvonalak. Oroszország még önként és proaktívan bele is egyezett a Szovjetunió összeomlásába, és azt hitte, hogy ezt az úgynevezett civilizált Nyugat az együttműködésre és társulásra való meghívásként fogja felfogni”.

„Nem ígértek nekünk NATO-t keletre. Egy centit sem keletre – ahogy nekünk mondták. És aztán mi történt? Azt mondták, nos, mivel ez papíron nincs rögzítve, ezért bővíteni fogjuk”.

„Ez az, amit Oroszország várt, mind az Egyesült Államoktól, mind az úgynevezett kollektív Nyugattól. Voltak okos emberek, többek között Németországban Egon Bahr, a Szociáldemokrata Párt egyik jelentős politikusa, aki a Szovjetunió összeomlásának küszöbén a szovjet vezetéssel folytatott személyes beszélgetéseiben ragaszkodott ahhoz, hogy tudják, Európában biztonsági rendszereket kell létrehozni. Segítséget kell nyújtani az egyesült Németországnak, de egy új rendszert kell létrehozni az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország és más közép-európai országok bevonásával is. De a NATO-nak nem kell bővülnie. Ezt mondta. Ha a NATO bővülne, minden ugyanolyan lenne, mint a hidegháború idején, csak közelebb lenne Oroszország határaihoz. Ennyi az egész. Bölcs öregember volt, de senki sem hallgatott rá. Sőt, egyszer még dühös is lett. Ha – mondta – nem hallgatnak rám, soha többé nem teszem be a lábam Moszkvába. Minden úgy történt, ahogy ő mondta.”

A tárgyalások állása:

Putyin: Már mondtam, hogy nem utasítottuk el a tárgyalást. Hajlandóak vagyunk tárgyalni. Ez a nyugati oldal, és Ukrajna nyilvánvalóan az USA szatellitállama. Ez nyilvánvaló. Nem szeretném, ha úgy vennék, mintha erős szavakat vagy sértést keresnék. De mindketten értjük, hogy mi történik. A pénzügyi támogatás. 72 milliárd amerikai dollárt biztosítottak. Németország a második helyen áll, aztán jön a többi európai ország. Több tucat milliárd amerikai dollár vándorol Ukrajnába. Hatalmas fegyveráradat érkezik. Ebben az esetben azt kellene mondani a jelenlegi ukrán vezetésnek, hogy álljon le, és üljön tárgyalóasztalhoz, vonja vissza ezt az abszurd rendeletet. Mi nem utasítottuk vissza.

Tucker: Persze, de ezt már elmondta. Nem gondolom, hogy sértésnek szánta, mert helyesen mondta, hogy a Biden-kormányzat nevében eljáró volt brit miniszterelnök akadályozta meg Ukrajnát a békekötési tárgyalásokban. Szóval persze, hogy szatellitnek számítanak. A nagy országok irányítják a kis országokat. Ez nem újdonság. És ezért kérdeztem, hogy közvetlenül a Biden-kormányzattal kellene tárgyalni, amelyik ezeket a döntéseket hozza, nem pedig Zelenszkij ukrán elnökkel.

Vlagyimir Putyin: Ha a Zelenszkij-kormány elutasította a tárgyalásokat, akkor feltételezem, hogy ezt Washington utasítására tették. Ha Washington úgy véli, hogy ez rossz döntés volt, akkor hagyjon fel vele. Találjon egy ügyes kifogást, hogy senkit ne sértsen meg. Találjon ki egy kiutat. Nem mi hoztuk ezt a döntést. Hanem ők. Vonják hát vissza a döntést. Ennyi. Azonban rossz döntést hoztak. És most kiutat kell keresnünk ebből a helyzetből, hogy kijavítsuk a hibáikat. Ők követték el a hibát, tehát hagyjuk, hogy ők maguk javítsák ki. Mi ezt támogatjuk.

Tucker: Csak biztos akarok lenni benne, hogy nem értem félre, amit mond. Bár nem hiszem, hogy félreértem. Szerintem ön most azt mondja, hogy tárgyalásos megoldást akar az Ukrajnában zajló eseményekre.

Vlagyimir Putyin: Így van. Isztambulban elkészítettük azt a jelentős dokumentumot, amelyet az ukrán delegáció vezetője parafált. Néhány rendelkezést aláírt, de nem az egészet. Ő maga mondta, hogy készek aláírni, és a háborúnak már régen vége lett volna. 18 hónappal ezelőtt. Johnson miniszterelnök azonban eljött, lebeszélt minket róla, és mi elszalasztottuk ezt a lehetőséget. Nos, elszalasztották. Hibát követtek el. Hadd térjenek vissza erre. Ennyi az egész. Miért kell magunkat fárasztanunk és kijavítanunk valaki más hibáit? Tudom, mindezt úgyis be lehet állítani, hogy a mi hibánk. Mi voltunk azok, akik fokoztuk a helyzetet, és úgy döntöttünk, hogy véget vetünk a 2014-ben kezdődött háborúnak Donbászban. Ahogy már mondtam, a fegyverek segítségével. Hadd térjek vissza a történelmi eseményekhez. Éppen erről beszélgettünk. Menjünk vissza 1991-ig, amikor megígérték, hogy a NATO nem fog bővülni, egészen 2008-ig, amikor megnyíltak a NATO kapui Ukrajna állami szuverenitásának deklarációjáig, amely Ukrajnát semleges államnak nyilvánította. Menjünk vissza oda, hogy a NATO és az USA katonai támaszpontok kezdtek megjelenni a területén, Ukrajna fenyegetést jelentett számunkra. Menjünk vissza a 2014-es ukrajnai puccshoz. Ez azonban értelmetlen, nem igaz? Lehet, hogy a végtelenségig oda-vissza megyünk, de leállították a tárgyalásokat. Ez egy hiba? Igen. Javítsuk ki. Készen állunk. Mi másra van még szükség?

Putyin egy aláírt békeszerződésről is beszélt. Videó erről itt.

Az interjú során az elnök több témáról is nyilatkozott:

• A tárgyalási folyamatról és annak kudarcáról: „Voltak [tárgyalások], amelyek egy összetett folyamatban az álláspontok összehangolásának nagyon magas szintjére jutottak, és majdnem befejeződtek. De miután kivontuk a csapatainkat Kijevből… a másik oldal eldobta ezeket a megállapodásokat”.
• A Joe Bidennel folytatott utolsó beszélgetéséről: „A különleges katonai művelet előtt beszéltem vele… Úgy vélem, hogy történelmi méretű, hatalmas hibát követ el azzal, hogy támogatja mindazt, ami ott, Ukrajnában történik, és kiszorítja Oroszországot.”
• A globális konfliktus lehetőségéről: „A józan észnek ellentmond, hogy olyan globális háborúba keveredjünk, amely az egész emberiséget a pusztulás szélére sodorná”.
• A nácimentesítés koncepciójáról: „A nácizmustalanítás… mindenféle neonáci mozgalom betiltását jelenti… Meg kell szabadulnunk azoktól az emberektől, akik fenntartják vagy megpróbálják fenntartani ezt a koncepciót és támogatják ezt a gyakorlatot”.
• Oroszország területi ambícióiról: „Ez egyszerűen nem érdekünk Lengyelország, Lettország vagy bármi más. Ez csak fenyegetőzés”.

Elon Musk és a Neuralink

Putyin ezután azt sugallta, hogy Elon Musk megállíthatatlan, mondván: „Azt tesz, amit jónak lát. Mindazonáltal közös nevezőt kell találniuk vele. Keressék meg a módját annak, hogy meggyőzzék őt. Szerintem ő egy okos ember. Őszintén hiszem, hogy az. Tehát meg kell vele állapodnia, mert ezt a folyamatot formalizálni kell, és bizonyos szabályoknak kell alávetni. Az emberiségnek figyelembe kell vennie, hogy mi fog történni a genetika vagy a mesterséges intelligencia legújabb fejlődése miatt. Nagyjából meg lehet jósolni, hogy mi fog történni”.

További témák:

• Az Északi Áramlat robbanásáról: „Az emberek mindig azt mondják, hogy ilyen esetekben keressünk valakit, akit érdekel. De ebben az esetben nem csak olyat kell keresni, aki érdeklődik, hanem olyat is, aki képes rá… Ki érdekelt és ki képes erre?”
• Tucker: „Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?” Putyin: „Bizonyára ön”. Tucker: „Aznap elfoglalt voltam. Nem én robbantottam fel a Nord Streamet.” Putyin: „Önnek személy szerint lehet, hogy van alibije, de a CIA-nak nincs ilyen alibije”.
• A NATO részvételére vonatkozó bizonyítékok bemutatásáról: „A propagandaháborúban nagyon nehéz legyőzni az Egyesült Államokat, mert az Egyesült Államok ellenőrzi a világ összes médiáját… Egyszerűen rávilágíthatunk az információforrásainkra, és nem fogunk eredményeket elérni”.
• Németország hallgatása az Északi Áramlatról: „A mai német vezetést a kollektív Nyugat érdekei vezérlik, nem pedig a saját nemzeti érdekei”.
• A globális szövetségekről és a biztonságról: „A biztonságot meg kell osztani, nem pedig az aranymilliárdoknak szánni. Ez az egyetlen olyan forgatókönyv, amelyben a világ stabil, fenntartható és kiszámítható lehet”.
• Az amerikai dollár politikai eszközként való felhasználásáról: „A dollárt a külpolitikai harc eszközeként használni az amerikai politikai vezetés egyik legnagyobb stratégiai hibája”.
• A szankciók hatásáról és az amerikai dollártól való eltávolodásról: „Még az Egyesült Államok szövetségesei is csökkentik a dollártartalékaikat… Nem mi voltunk azok, akik betiltották az amerikai dollár használatát. Az Egyesült Államok döntése volt, hogy korlátozta a dollárban történő tranzakcióinkat”.
• A Kínával való kapcsolatról: „Kína külpolitikai filozófiája nem agresszív. Az az elképzelése, hogy mindig a kompromisszumot keresi”.
• Az amerikai-orosz kapcsolatokban bekövetkező lehetséges változásokról: „Ez nem a vezető személyiségéről szól. Hanem az elit gondolkodásmódjáról, a vezetői alkuról. Ha a mindenáron való, erőszakos fellépésre is épülő dominancia eszméje uralja az amerikai társadalmat, akkor semmi sem fog változni”.
• A hatalom természetéről az USA-ban: „Nagyon nehéz ezt az egészet rendezni. Ki dönt a választásokon? Minden állam maga szabályozza magát… Két párt dominál: a republikánusok és a demokraták”.
• A kereszténységről és az erőszakról: „Nagyon könnyű (kereszténynek lenni), amikor saját magunk és családunk, hazánk védelméről van szó. Mi nem fogunk megtámadni senkit. Mikor kezdődtek az ukrajnai fejlemények? Az államcsíny és a donbászi ellenségeskedések kezdete óta. Akkor kezdődtek. Mi pedig védtük a népünket, magunkat, a hazánkat és a jövőnket.”

Lassan egy éve lesz annak, hogy Moszkvában kémkedés vádjával letartóztatták Evan Gerskovich amerikai újságírót, a Financial Times munkatársát. Tucker róla is kérdezett:

Tucker: Szeretnék még feltenni egy utolsó kérdést. Mégpedig valakiről, aki nagyon híres az Egyesült Államokban. Itt viszont valószínűleg nem annyira népszerű. Evan Gershkovich, a Wall Street Journal riportere. 32 éves. És már majdnem egy éve börtönben van. Ez egy hatalmas sztori az Egyesült Államokban. És csak azt szeretném megkérdezni, anélkül, hogy belemennék a részletekbe, vagy a történtekről szóló verziójába, hogy a tisztesség jeleként hajlandó lenne-e szabadon engedni… és mi visszavisszük őt az Egyesült Államokba.

Vlagyimir Putyin: Annyi, jóakaratból fakadó gesztust tettünk, hogy azt hiszem, mostanra kifogytunk belőlük. Soha nem láttunk még senkit, aki hasonló módon viszonozta volna ezt nekünk. Azonban elméletben nem zárjuk ki, hogy ezt megtehesszük, amennyiben partnereink kölcsönös lépéseket tesznek. Amikor a partnerekről beszélek, akkor elsősorban a speciális szolgáltatásokra gondolok. A biztonsági szervek (orosz és amerikai) kapcsolatban állnak egymással. Beszélnek a kérdéses ügyről. Nincs tabu ennek a kérdésnek a rendezésére. Hajlandóak vagyunk megoldani, de vannak bizonyos feltételek, amelyeket a különleges szolgálatok csatornáin keresztül vitatnak meg. Úgy vélem, hogy megállapodásra lehet jutni.