Soha nem látott képek a világ első digitális számítógépéről
Colossus, a brit kódfejtő gép, amely segített legyőzni a nácikat, 80. évfordulóját ünnepli.
A GCHQ, az Egyesült Királyság kibernetikai hírszerző ügynöksége a hét elején közzétett, eddig nem látott képei új megvilágításba helyezték a Colossus második világháborúban és azon túl betöltött kulcsfontosságú szerepét.
A gépet a háború alatt fejlesztették ki a megszállt Európában, hogy a legmagasabb rangú német tábornokok kritikus stratégiai üzeneteit dekódolja. Hatékonysága miatt, egészen az 1960-as évek elejéig használták, és a század hátralévő részében titkos volt. Létezését csak a 2000-es évek elején erősítették meg.
A világ első digitális számítógépének tekintett Colossus volt az, ami dekódolta azokat a német üzeneteket, amelyekből kiderült, hogy a szövetségeseknek sikerült, elhitetniük Hitlerrel, hogy nem Normandiából, hanem a franciaországi Calais partjairól terveznek szárazföldi inváziót.
A normandiai partraszállás, más néven D-nap, a történelem legnagyobb tengeri hadművelete volt, és fordulópontot jelentett a háborúban. A történészek a Colossusnak és más kódtörő gépeknek tulajdonítják, hogy döntő szerepet játszottak a háború lerövidítésében és milliók életének megmentésében.
A GCHQ közölte, azért adta ki a képeket, hogy fényt derítsen a Colossus, szobányi mennyiségű kábel, szalag és 2500 szelep keletkezésére és működésére. A több mint két méter magas berendezés hetek helyett órák alatt fejtette meg az üzeneteket.
Az újonnan közzétett fényképek között szerepel egy 1943-as levél, amely Tommy Flowers mérnökről szól. Ő „egy teljesen más gépre vonatkozó javaslatot tett”, és ez az ötlet végül a Colossus megtervezéséhez és megépítéséhez vezetett.
A Colossust tárgyaló levél egy része. Crown copyright
A levél egy másik része „meglehetősen riasztó német utasításokat” tartalmaz, amelyeket a Colossus elfogott. Más képeken a Női Királyi Haditengerészeti Szolgálat tagjai dolgoznak a számítógépen, valamint a számítógép tervrajza látható.
Anne Keast-Butler, a GCHQ igazgatója méltatta a Colossus mögött álló „kreativitást, leleményességet és elkötelezettséget”, amely évtizedekkel ezelőtt is ugyanolyan fontos volt a nemzetbiztonság szempontjából, mint most.
A technológiai innováció mindig is a GCHQ-nál végzett munkánk középpontjában állt, és a Colossus tökéletes példája annak, hogy munkatársaink mit tesznek azért hogy az új technológiák élvonalába tartozzunk még akkor is, amikor nem beszélhetünk róla.
– mondta Keast-Butler.
Crown copyright
Titokba burkolózva
Az első Colossus számítógépet 1944. január 18-án szállították a Bletchley Parkba. A délkelet-angliai helyszín a második világháború alatt a szövetségesek kódfejtési erőinek központja volt.
„A Colossus gép kifejlesztése hatalmas előrelépés volt a Bletchley Park kódfejtési erőfeszítéseiben” – mondta Ian Standen, a ma múzeumként működő Bletchley Park vezérigazgatója.
A háború végére tíz Colossus gép működött, és 550 ember dolgozott rajtuk, akik 63 millió karakternyi magas minőségű német kommunikációs adat megfejtésében segítettek.
A számítógépet építő szakemberek közül sokaknak fogalmuk sem volt arról, hogy mit szerelnek össze. Később csak egy kis csoport, akik mindannyian a szolgálati titoktartási törvényre esküdtek fel, tudott a gép valódi céljáról.
A háború végeztével a tíz gépből nyolcat megsemmisítettek, és Flowers, a számítógép tervezője utasítást kapott, hogy adja át a GCHQ-nak a számítógépre vonatkozó összes dokumentációt. A Colossus továbbra is titokzatosságba burkolózott.
Bill Marshall, a GCHQ egykori mérnöke az 1960-as években egy évig dolgozott a Colossuson, de elmondása szerint fogalma sem volt, hogy mire készült.
Nagyon keveset mondtak a gépről, amin dolgoztam – hogy a gép valójában mit csinál, azt nem tudhattam. Az én feladatom az volt, hogy szükség szerint megjavítsam, mindössze néhány áramköri rajzot és semmilyen részletes használati kézikönyvet nem használva.
– mondta Marshall.
Mégis azt mondta, „nagyon büszke arra, hogy részt vehetett a Colossusban, még ha csak egy kis mértékben is”, és hogy „mindannyiunknak büszkének kell lennünk arra, amit a nemzeti biztonság és védelem nevében elértünk”.
A Colossus tervrajza. Crown Copyright
A digitális számítástechnika úttörője
Mivel a Colossust sokáig titokban tartották, a modern számítástechnikához való hozzájárulását csak jóval később ismerték el teljesen. A Bletchley Parkban működő Nemzeti Számítástechnikai Múzeum szerint ez volt az első olyan elektronikus digitális számítógép, amelyet programozni lehetett.
„A Colossus volt talán a legfontosabb a háborús kódtörő gépek közül, mert lehetővé tette a szövetségesek számára, hogy elolvassák a főbb német főhadiszállások között Európa-szerte áthaladó stratégiai üzeneteket” – mondta Andrew Herbert, a National Museum of Computing kuratóriumának elnöke.
Herbert szerint a Colossus a modern számítógépek „fontos előfutára” volt. Bár létezését hivatalosan csak akkor ismerték el, amikor a digitális korszak már javában tartott.
„A Bletchley Parkban a Colossust használók közül sokan a háborút követő évtizedekben a brit számítástechnika fontos úttörői és vezetői lettek, és munkájukkal gyakran a világ élvonalába kerültek” – mondta Herbert.
2008-ban elkészült a Colossus működő rekonstrukciója, amely a Bletchley Park múzeumában látható, Alan Turing korábbi, a német Enigma-kódot megfejtő „bombe” gépének másolatával együtt.