A gázai háború szétzúzhatja a kriptovalutákat?
Az izraeli-gázai háború ismét reflektorfénybe helyezte a kriptopénzt. Mivel olyan információk keltek szárnyra, amelyek szerint a kriptót a terrorizmus finanszírozására használják, ezért a kriptoellenes politikusok kemény jogszabályokat vezetnek be, amelyek képesek lehetnek az iparág szétzúzására.
Három nappal azután, hogy a Hamász végrehajtotta brutális október 7-i támadását, a The Wall Street Journal egy lázító cikket tett közzé, amelyben azt állította, hogy az elmúlt három évben az Egyesült Államok által megjelölt terrorszervezetek, mint a Hamász, a palesztin Iszlám Dzsihád és a Hezbollah 134 millió dollárt gyűjtöttek kriptókból.
A cikk – amelyet később az online visszhang hatására kijavítottak – muníciót jelentett a washingtoni kriptoellenes hadsereg számára, amely egyre nagyobb korlátozásokat igyekszik szorgalmazni a kriptókkal szemben.
Ez a hozzáállás egy kétpárti törvényjavaslatot eredményezett, pontosabban a Terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvényt, amelyet december 8-án terjesztettek be. Ez arra kötelezi a Pénzügyminisztériumot, hogy azonosítsa azokat a külföldi pénzügyi intézményeket és kriptoplatformokat, amelyek tudatosan hajtottak végre tranzakciókat az Egyesült Államokban terrorista szervezetekkel, és lehetővé teszi, hogy szankciókat vezessen be az amerikai bankszámlák korlátozására és a tranzakciók blokkolására.
Mitt Romney szenátor a törvényjavaslatot kifejezetten az izraeli-gázai háborúhoz kötötte:
„A Hamász által októberben elkövetett Izrael elleni támadások még sürgetőbbé és szükségesebbé tették, hogy az USA fellépjen a kriptovalutáknak a terrorizmus finanszírozásában játszott szerepe ellen.”
A háború új lendületet adott Elizabeth Warren szenátor kétpárti, digitális eszközökre vonatkozó AML-törvényének (DAAMLA) is, amely a banktitoktartási törvényt kiterjesztené a kriptovalutákra is. December 11-én újabb öt szenátor csatlakozott a törvényjavaslat társszavazásához, így most már összesen 19 szenátor támogatja a jogszabályt – vagyis minden ötödik szenátor –, ami azt jelenti, hogy a kezdeményezés komoly vonzerőre és támogatottságra tett szert. Alex Thorn, a Galaxy egész cégre kiterjedő kutatásainak vezetője szerint „Warren törvényjavaslata gyakorlatilag betiltaná a kriptót Amerikában”.
Emellett egy másik korábbi törvényjavaslat is játékban van, a Crypto Asset National Security Enhancement (CANSEE) Act, amely drámaian megnövelné a kriptotranzakciók felügyeletét.
Néhány nappal ezelőtt Warren a CNBC Squawk Box című műsorában azt állította, hogy az összes nagy bankvezér egyetértett vele a sürgős fellépés szükségességében.
„Komoly problémánk van ebben az országban” – mondta. „A pénzügyi rendszer egy részét terroristák, kábítószer-kereskedők, szélhámos nemzetek használják arra, hogy pénzt mossanak, pénzt mozgassanak a rendszeren keresztül, és finanszírozzák illegális tevékenységeiket.”
Azt mondta, hogy a Kongresszusnak frissítenie kell a banktitoktartási törvényt, hogy az kiterjedjen a kriptográfiára is, „mert a kriptográfia új fenyegetést jelent, hiszen a terrorizmus finanszírozására és kábítószer-kereskedelemre használják. Észak-Korea a nukleáris fegyverprogramjának mintegy felét fizeti vele. Nem engedhetjük, hogy ez tovább folytatódjon”.
Veszély az iparágra?
Természetesen senki sem vitatja, hogy a terroristák finanszírozási lehetőségeinek elvágása és a pénzmosás megakadályozása dicséretes célok. De a lehetséges (egyesek szerint szándékos) következmények komoly veszélyt jelentenek az iparágra.
Kristin Smith, a Blockchain Association munkatársa szerint a banki titoktartási törvény kriptográfiára való alkalmazása „a blokkláncok teljes célját” meghiúsítja, és úgy véli, hogy a jogszabályi szigorítások az iparág túlnyomó többségét a tengerentúlra szorítanák.
A CANSEE és a DAAMLA törvényjavaslatokra utalva Smith azt mondja: „Érhető, hogy Washington késztetést érez arra, hogy tegyen valamit, miután találkozott ezekkel a vélt veszélyekkel”. De figyelmeztetett:
„Ha hatályba lépnek, ezek a törvényjavaslatok gyakorlatilag tönkretehetik az amerikai digitális eszközipart”.
A terrorizmus és a kriptopénzek közötti kapcsolatot az ellenzők mindig felnagyítják. Warren állítása például, miszerint kriptohackek finanszírozzák Észak-Korea atomfegyvereinek a „felét”, egy nemrégiben készült Recorded Future jelentésből származik. A jelentésből azonban egyértelműen kiderül, hogy az adat spekulatív, és a szerzők elismerik, hogy „nem világos, hogy az ellopott kriptopénzekből pontosan mennyi kerül közvetlenül a ballisztikus rakétakilövések finanszírozására”.
Az eredeti WSJ-cikk is téves volt, amint azt a WSJ forrásainak módszertanát alaposabban elemző Castle Island Ventures Nic Carter, valamint a Chainalysis is kimutatta. A terrorizmus finanszírozásának nagy része kriptopénz szolgáltatókon keresztül zajlik, és az elemzés összekeverte a platformon lévő sokkal nagyobb pénzalapot a terrorizmushoz köthető címekre érkező összeggel.
Az egyik esetben úgy tűnt, hogy a WSJ valószínűleg összekeverte az egyik kriptopénz szolgáltató címén lévő teljes összeget (82 millió dollár) akaratlanul egy terrorizmushoz kapcsolódó tárcára küldött pénzösszeggel (450 000 dollár). A Chainalysis szerint az elemzést amatőrök végezték:
„A gyakorlatlan szem számára úgy tűnhet, hogy a fenti példában 82 millió dollár értékű kriptopénz került a terrorizmus finanszírozására. De sokkal valószínűbb, hogy ezeknek a pénzeknek csak egy kis részét szánták terrorista tevékenységre, és a gyanúsított szolgáltatón keresztül feldolgozott pénzek többsége nem kapcsolódott ehhez”.
A kijelölt terrorszervezetek által gyűjtött és kapott kriptovaluták tényleges összege jóval kisebb volt, mint az említett 134 millió dollár. A WSJ vonakodva korrigálta a cikkét, de továbbra is kitartott amellett, hogy a fő pontjai igazak.
A sztori azért kelhetett szárnyra, mert az amerikai szabályozók és az izraeli Terrorizmusfinanszírozás Elleni Nemzeti Iroda (NBCTF) még 2021-ben lefoglalta a Hamász-adományok tisztára mosására használt kriptotárcák többségét.
Sikeresen azonosították az adományozókat, befagyasztották a számlákat és leállították az adománygyűjtő weboldalakat, ami arra késztette a Hamászt, hogy a kriptovalutát „kényelmetlen” eszköznek tekintse a céljai szempontjából, és a hagyományosabb adománygyűjtési módokra szorítkozzon.
„Valójában lehetséges, hogy senki sem érti jobban a kriptopénz adománygyűjtésre való felhasználásának kihívásait, mint a Hamasz” – jegyzi meg a Chainalysis. Idén áprilisban az Al-Qassam Brigádok, a Hamász katonai szárnya bejelentette, hogy leállítja a régóta működő kriptopénz-adományozási programját, arra hivatkozva, hogy az adományozókat valószínűleg elfogják és büntetőeljárás alá vonják.
Mati Greenspan, a Quantum Economics tel-avivi alapítója és vezérigazgatója kifejtette: „Éppen a blokklánc természete tette lehetővé, hogy a Moszad egyáltalán lecsapjon a Hamász kriptotevékenységére.” Ez az, amiért a Moszad a Hamász kriptotevékenységét le tudta nyomni.
Andrew Fierman, a Chainalysis szankciós stratégiáért felelős vezetője egyetért ezzel, megjegyezve, hogy a Hamász szívesen gyűjtene pénzt bármilyen módszerrel, de a kriptó nem bizonyult jó választásnak:
„A Hamász hagyományos módszerekkel, pénzszolgáltató vállalkozások, hawala és fedőcégek révén segítette és valószínűleg továbbra is segíteni fogja a finanszírozást. A kriptopénzről azonban újra és újra bebizonyosodott, hogy ez egy olyan, újabb megkísérelt finanszírozási módszer, amely nem bizonyult hatékonynak”.
A kriptó részt vesz a terrorizmus finanszírozásában
Mindazonáltal a kriptoterrorizmus finanszírozásának problémája tényleg létezik, bár a média és a kriptoellenes aktivisták túlértékelik azt. Nemcsak a kijelölt terrorista szervezetek, hanem egész országok is érintettek ebben. Fierman rámutat, hogy „Iránnak jelentős kriptogazdasága van, beleértve számos regionális tőzsdét, és történelmileg mindenféle pénzügyi mechanizmust használt az olyan csoportok finanszírozására, mint a Hamász és a Hezbollah”.
Irán a térség egyik legfontosabb geopolitikai szereplője, amely közel 40 éve folytat proxy-háborút Izraellel, azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy megszabaduljon a zsidó államtól. 2023 júniusában az izraeli NBCTF mintegy 1,7 millió dollár értékű kriptopénzt foglalt le a Hezbollah libanoni militáns csoporttól és az Egyesült Államok által terrorszervezetnek minősített amerikai terrorszervezettől, valamint fegyvertestvéreiktől, az iráni Qudsz Erőtől.
Az olyan nagy valuták, mint a Bitcoin és az Ether helyett a terroristák inkább más altcoinokat részesítenek előnyben. A Reuters elemzése szerint az NBCTF 2021 júliusa és 2023 októbere között 143 olyan tárcát fagyasztott be Justin Sun Tron blokkláncán, amelyekről úgy vélte, hogy terroristákhoz kapcsolódnak.
A szabályozó hatóságok kriptoterrorizmussal kapcsolatos félelmei
Eközben Washingtonban – ahol a kriptó gyorsan a kultúrharc újabb frontjává válik – számos kriptoellenes politikus veszélyesnek tartja magát a blokkláncot.
Warren szenátor büszkén hirdette „kriptóellenes hadseregét”, és a WSJ pontatlan tudósítása megadta a hadseregnek a szükséges muníciót ahhoz, hogy ismét nagyobb szabályozást szorgalmazzon a kriptopénzek visszaszorítása érdekében.
Warren kollégájával, Roger Marshallal együtt azonnal levelet írt az elnöknek, amelyben a kriptopiac szigorúbb szabályozását kérte: „A The Wall Street Journal beszámolója szerint a Hamász finanszírozását tanulmányozó kutatók szerint a kriptó továbbra is egyike a csoport által pénzszerzésre használt eszközöknek. […] Sürgetjük Önt, hogy gyorsan és kategorikusan lépjen fel a tiltott kriptoeszközökhöz kapcsolódó tevékenység érdemi visszaszorítása érdekében, és védje meg nemzetbiztonságunkat és szövetségeseink biztonságát”.
A cikk pontatlan volt, de ez a tény sem ejtette gondolkodóba a törvényhozókat. Az Igazságügyi Minisztérium ezt követő 4,3 milliárd dolláros pénzmosási egyezsége a Binance-szel pedig csak olaj volt a tűzre.
Warren, Chris Van Hollen és Lindsey Graham szenátorok támadásai a kriptopiac ellen könyörtelenek, és minden ürügyet felhasználnak arra, hogy azzal vádolják a kriptoipart, hogy segíti a „rossz országokat” a szankciók kijátszásában, a fegyverprogramok finanszírozásában, a kémkedés támogatásában és a kibertámadások lehetővé tételében. Ebben az értelemben a gázai háború csak a legújabb ürügy; ha ez nem lenne, akkor találnának valami mást.
És úgy tűnik, hogy a szabályozók tovább nyomulnak. November végén Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes a kongresszusnak írt levelében javasolja:
„Mivel a terroristák, a nemzetközi bűnözők és a gazemberállamok a digitális eszközökhöz fordulnak tevékenységük finanszírozására, olyan végrehajtási rendszert kell kialakítanunk, amely képes megakadályozni ezt a tevékenységet.”
Több hatáskört kért a kriptovalutával kapcsolatos tiltott tevékenység visszaszorítására, például joghatóságot az amerikai dollárral fedezett stabilcoinok felett, új kriptopénzügyi intézménykategóriát a BSA alatt és új másodlagos szankciókat.
Egyes piaci szereplők számára ez példátlan szintű átláthatóságot jelent. A Binance tőzsdének például „őrült” szabályozásnak kell alávetnie magát az üzletmenetének megőrzése érdekében. „Ami egykor az anarchikus kriptokereskedelem menedéke volt, most éppen az ellenkezőjévé fog átalakulni: a kriptopénz-ipar talán legeladósodottabb üzletága visszamenőleg több mint fél évtizednyi felhasználói tranzakciós nyilvántartást kínál fel az amerikai szabályozóknak és a bűnüldöző hatóságoknak” – írta Andy Greenspan a Wiredben.
A támogatók szerint a Hamász példája, amely a büntetőeljárás veszélye miatt kénytelen volt leállítani a kriptoadományokat, azt mutatja, hogy a blokklánc átláthatósága önmagában is fegyver a terrorizmus finanszírozása ellen. A kormányzati ügynökségeknek és a magánszektorbeli szervezeteknek a blokkláncelemzést kellene használniuk a terrorizmus finanszírozásának nyomon követésére, és a biztonságra, valamint a piaci szereplők megfelelésére kellene összpontosítaniuk.
Van némi irónia abban, hogy a „szabadsággyűlölő terroristák” felkarolják a kriptót, amelyet a libertáriusok hoztak létre – mondja a Quantum Economics Greenspanja.
„Végső soron a Hamász gyűlöli a szabadságot. A Hamász által ellenőrzött Gázában nincs vallásszabadság, a nőknek nincsenek jogai. A melegeket rendszeresen nyilvánosan kivégzik, és nem voltak választások, sőt még közvélemény-kutatások sem, mióta 2007-ben átvették az irányítást az övezet felett”.
„Kissé ironikus az, hogy a Bitcoint használják, ami egy szabadságon alapuló pénzrendszer. Ahogyan Milton Friedman mondta, amikor 1999-ben megjósolta a Bitcoint: «Természetesen van negatív oldala is: a gengszterek, az illegális tranzakciókat bonyolító emberek könnyebben tudják majd végezni az üzleteiket», de végül mindig a jó győz a gonosz felett”.
Közösségépítés és kiberbiztonság
Bár az október 7-i támadás és a szabályozó hatóságok félelmei negatív hatással voltak az iparágra, a kriptográfiának van pozitív oldala is, ami megkönnyítette a segítségnyújtást a napi atrocitások áldozatainak.
Közvetlenül a Hamász támadása után a kripto- és Web3-közösségek létrehozták a Crypto Aid Israel humanitárius decentralizált kezdeményezést. Itai Elizur, a MarketAcross/InboundJunction vezérigazgatója és partnere, a Crypto Aid egyik közreműködője így magyarázza: „Nemcsak pénzt gyűjtött, hanem a tudatosságot is növelte, és a helyi rendszert is izgalmassá tette az összefogás”.
Bár számos más zsidó alap is gyűjt pénzt kriptovalutában, ezek a konfliktus előtt jöttek létre, nem úgy, mint a Crypto Aid Israel. A platform többszignós tárcaként szerveződik, és Bitcoinban, Etherben és stabilcoinokban gyűjti az adományokat.
Az összegeket a dél-izraeli közösségek újjáépítésére fordítják, valamint a konfliktus első napjaiban megölt és elrabolt katonák, valamint a támadásokat visszavert katonák családjainak megsegítésére. Kevesebb mint egy hónap alatt több mint 240 000 dollár gyűlt össze.
A nem intézményi kriptovaluta-adománygyűjtés először az Ukrajnának szánt adományok gyűjtésével vált ismertté. Júliusig 227 millió dollárnyi kriptovaluta gyűlt össze Ukrajna számára, ebből 134 millió dollár humanitárius célokra és 91 millió dollár katonai célú kampányokra.
Elizur szerint: „Az első kérdés számunkra a bizalom megteremtése volt, mert vannak rossz szereplők, akik ugyanezt teszik, de most már sok olyan mechanizmus van, amellyel az emberek megpróbálják megállítani őket”. Az izraeli bankok és szabályozó hatóságok közvetítőként működnek a platform és a címzettek bankszámlái között, bár Elizur szerint nem volt könnyű engedélyt kapni arra, hogy a pénzt izraeli bankokba utalják.
A Hamász kriptopénzek gyűjtése miatti felháborodás megakadályozta, hogy hasonló alapot hozzanak létre a háború által érintett gázai civilek megsegítésére. Nagyon kevés, a gázai embereket segítő jótékonysági alap (Islamic Aid, Medical Aid for Palestinians stb.) javasolja a kriptóban történő adományozást, kivéve a Save The Children-t, amely nemcsak Gáza, hanem Szomália és más veszélyeztetett országok számára is gyűjt.
A háború egyéb hatásai a kriptóra
Akárcsak 2022-ben Oroszország ukrajnai inváziójának utóhatása, amely 2023 második negyedévében 11,6%-os növekedést hozott a globális kiberbiztonsági piacon, a legújabb Izrael Hamász konfliktus is fellendítheti a kiberbiztonsági iparágat. A hírszerző ügynökségek figyelik a blokkláncot a gyanús átutalások, a rossz szereplők és a tiltott pénzeszközök szempontjából.
Ami Izraelt illeti, ez a legutóbbi konfliktus még nem elég hosszú és kiterjedt ahhoz, hogy a BTC mint decentralizált fizetési eszköz iránti igény a kormányokon túlmutatóan is felmerüljön, bár Irán már a 2021-es amerikai-iráni konfliktus idején is használta a BTC-t a szankciók kijátszására, miközben olajtranzakciókat bonyolított.
Az országot eddig megkímélte az infláció olyan mértékű növekedése, amely arra ösztönözné az embereket, hogy a nemzeti valutáról BTC-re váltsanak, mint Törökországban, ahol a nemzeti valuta 2021-ben összeomlott, és azóta sem állt helyre. A közel-keleti konfliktusból pedig eddig nem érkezett olyan migránsáradat, amelynek szüksége lenne helyettesítő banki eszközökre, ahogyan azt az orosz-ukrán konfliktusban láthattuk. Mindazonáltal, ha a konfliktus intenzívebbé válik, és több fél is részt vesz benne, az nagyobb hatással lehet a BTC-keresletre.