Satoshi hibája
Satoshi Nakamoto Isten, és a Bitcoin tervezése tökéletes. Vagy mégsem? A protokoll egyik állandó jellemzője a felezés és Naka biztosan átgondolta ezt. Az első bitcoinja bizonyára blokkonként fokozatosan csökkentette a kínálatot. De a végleges, általunk ismert tervezet csak minden 210 ezer blokk után (négyévente) csökkenti a blokkjutalmat a felére. Nyilvánvaló, hogy ez a döntés óriási hatással volt az árfolyamra, a volatilitásra és az elfogadottságra. Sajnos mégsem ez a legjobb kínálati séma.
Felezés
A Bitcoin, ahogyan mi ismerjük, a következő kódolt szabályhoz igazodik:
A kínálat csökkenésének matematikai képlete.
A nem matekosok számára ez az összeg (Σ) az összes újonnan kibocsátott érme száma a kezdetektől számított 32 felezésig a jövőben. Az első 210 000 blokk alatt (i=0) a blokkjutalom 50 volt (50/(20) = 50/1 = 50). Ezután következik az első felezés (i=1), és a következő 210 000 blokkban a blokkjutalom a felére csökken (50/21 = 50/2 = 25). Ez addig folytatódik, amíg a 32. felezési ciklus 2140 körül be nem fejeződik, és a teljes kínálat gyakorlatilag 21 millió érménél nem éri el a maximumot.
Az ellátási ütemezésnek azonban következményei vannak. Mivel a kínálat hirtelen 50%-kal csökken egyik napról a másikra, ez sokkolja a piacot. A kereslet változatlan marad, az ár felfelé korrigálódik, amitől a Bitcoin kétszer olyan ritka lesz. A gyors árrobbanás hype-ciklust eredményez, amely magára vonzza a média figyelmét, és új befektetőket csábít.
A Bitcoin marketingje
A jutalom felezés a Bitcoin beépített médiakampánya. De ennek ára van. Mivel az ár nagyon ingatag, az árfolyam a tetőpontjára szökik, majd a hullámvasút visszaszáguld a mélybe. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin nem ideális a legtöbb ember számára, mivel a 75-85%-os árfolyamcsökkenések normálisnak számítanak.
A Bitcoin legfőbb jellemzője az értéktároló funkciója, amely leginkább megkülönbözteti a többi innovációtól. Ha valaki a csúcson lép a piacra, az értéktároló funkció csak négy évvel később valósul meg. Egy új hodler csak akkor fogja megtartani a bitcoinját, ha alaposan megérti a protokollt, bízik a kódban, és tudja, hogy az árfolyam a következő feleződés után helyreáll. Sőt, szárnyalni fog. Más technológiák esetében azonban az előnyök már az első használat után egyértelműek. A televízió, a telefon, az e-mail, a mikrohullámú sütő nagyszerű példák az innovációra, ahol az érték már az első percekben érzékelhető. Ez egyfajta absztrakciós szint és meggyőződés, amivel a legtöbb leendő felhasználó nem rendelkezik.
A csúcstechnológiai elterjedés csak akkor valósul meg, ha gyorsan felismerik az értéket.
A feltételezés hatásának hangsúlyozására vegyük például a színes televízió és a számítógép elterjedését. A televízió, bár korábban jelent meg, meredekebb görbét mutatott. Ennek oka, hogy az értéke azonnal érzékelhető volt. A számítógép jóval rejtélyesebb eszköz volt. Így vannak kivételek a diagramokban, amelyek ellentmondanak a trendnek. Fontos azonban megérteni a miértet. A Bitcoin is lehet egy kivétel! Az érték felismerése nagy szerepet játszik az egyes görbék meredekségében. Ez az egyik fő mozgatórugója a technológiai elterjedésnek Everett Rogers szerint, aki először tanulmányozta ezeket a görbéket. Ezért az olyan narratívák, mint például „Ez olyan, mint az internet 1994-ben”, vagy „az innovációs elfogadási görbék idővel egyre meredekebbek lesznek”, nem elég meggyőzőek.
Ezért tehetjük fel a kérdést, hogy vajon ideális-e a jelenlegi 4 éves ellátási ütemterv?
Fokozatos kínálat csökkentés
Az alternatíva egyszerű: ISR, azaz fokozatos jutalomcsökkentés. Ebben az esetben nem lennének felezések, hanem minden blokk esetében enyhén csökkenne a blokkjutalom. Így a 0. blokk 50 BTC-t érne, az 1. blokk 49.9999-et, és így tovább. Egy lineáris függvény nem ideális, de más lehetőségek is vannak.
Az ISR ütemezése nem akadályozná meg a volatilitást, de valószínűleg csökkentené. Mivel így nem lennének nagy sokkok a piacon. Egy ilyen változás stabilabbá tenné a Bitcoint, fokozatosan növelve annak árát az idővel.
De csökkenne-e vajon emiatt a médiafelhajtás és a figyelem? Lehetséges. De hány ember maradt volna a „játékban”? Hol van az optimális pont két felezés között? Elképzelhető, hogy az ISR javította volna az elfogadást. A felezési ciklus elhomályosíthatja a Bitcoin észlelt értékét.
A jövőben, amikor más bolygókon is tesztelhetjük a Bitcoint, vagy újabb szimulációt indíthatunk, ezt a kísérletet is elvégezhetjük. Várhatóan a felezés, nem az optimális megoldás. Satoshi visszatekintve hibázott…
A fenti cikk vendégposztként jelent meg angol nyelven a Bitcoin Magazine hasábjain Bitcoin Graffiti tollából.