A kínai bitcoin bányászok jelentik a legújabb fenyegető veszélyt az USA nemzetbiztonságára
A Microsoft egy 2022-es jelentésben, amelyet az Egyesült Államok külföldi befektetésekkel foglalkozó bizottságnak (CFIUS Committee on Foreign Investment in the United States), a potenciális nemzetbiztonsági fenyegetésekkel járó külföldi befektetések ellenőrzéséért felelős szövetségi szervnek nyújtott be, aggodalmát fejezte egy wyomingi kriptobányász helyszínnel kapcsolatban. A jelentésben hangsúlyozta annak lehetőségét, hogy Kína átfogó hírszerzési tevékenységet folytat ezen a területen.
A jelentés szerint fennáll annak a veszélye, hogy a bányászfarm égisze alatt megfigyelést folytathatnak a Francis E. Warren légibázison, amely mindössze egy mérföldre van a bányász létesítménytől. A bázis ad otthont a ““Mighty Ninety” néven ismert 90. rakétaszázadnak, amely a “Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM-ek) “teljes készültségben tartásáért felelős a nap 24 órájába, az év 365 napján”.
A wyomingi bányászlétesítmény Bitmain bányászgépeket használ, amelynek egyes alkatrészei a Kínai Kommunista Párttal (KKP) kapcsolatban álló helyről származnak. A bitcoin bányászat 2021-es kínai betiltását követően a Bitmain berendezések szállítása az Egyesült Államokba tizenötszörösére nőtt. A New York Times egy tucatnyi államban azonosított kínai bitcoinbányászati üzemeket, és lehetséges, hogy további, nem nyilvánosságra hozott bányászati létesítmények is működnek még.
A kínai bányászcégek amerikai katonai támaszpontok mellett terjeszkednek
Egy másik kínai bitcoin bányászati vállalat, az YZY Capital Holdings szintén földterületet szerzett a Warren légibázis közelében. Ezek a kínai cégek gyakran nagyobb kínai anyavállalatokhoz kapcsolódnak, és gyakran fedőcégeken keresztül rejtőzködnek. Általában megtévesztő jelenlétet tartanak fenn egy névleges amerikai címmel, miközben a Kajmán-szigeteken vannak bejegyezve. A wyomingi Bitcoin bányaszati létesítmény vállalati tulajdonosa korábban egy Manhattanben található, de a Kajmán-szigeteken bejegyzett sertéscégként volt bejegyezve. Hasonlóképpen, az YZY Capital Holdings Manhattanben van bejegyezve, és a kínai állampolgárságú Yuan Qian tulajdonában van, aki a jelentések szerint kapcsolatban áll a KKP-vel.
2021 előtt a globális kriptobányászati műveletek többsége Kínában összpontosult. Miután azonban Peking úgy döntött, hogy betiltja az ilyen tevékenységeket, a bányászcégek például az Egyesült Államokba helyezték át a tevékenységüket. Ezek a bányászati műveletek gyakran kiterjedt raktárterületeket foglalnak el, amelyeket általában korábbi gyárakból alakítanak át. Helyválasztásukat a megfizethető áram keresése vezérli, mivel a kriptobányászat energiaigényes és jelentős hőt termel. Ezért ezeknek a létesítményeknek tágas, jól szellőző, a hőmérséklet szabályozására ventilátorokkal felszerelt helyiségekre van szükségük.
Milyen másodlagos célt szolgálhatott a bányászat betiltása Kínában?
Kína döntését a kriptobányászat betiltásáról a túlzott energiafogyasztással kapcsolatos aggályok és az országból történő pénzkiáramlás szabályozásának képtelensége váltotta ki.
Peking egyik fő aggálya a tőkekimenekítés lehetősége volt, különösen gazdasági válságok idején. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a kínai állampolgárok külföldre vigyék vagyonukat fiatvalutára váltva vagy külföldi piacokon befektetve. Másrészről a kriptopénzek betiltásával Peking megszüntette a versenyt saját központi banki digitális valutája (CBDC) számára, amely felett teljes ellenőrzést gyakorol majd.
Peking törekvése a kriptovaluta szabályozására összhangban van a saját gazdaságpolitikájával is, míg az amerikai kormány elsődleges aggodalma a nemzetbiztonsághoz kapcsolódik. A Bitcoin bányászati létesítmények jelentős számítási teljesítményt összpontosítanak egyetlen helyen, ami potenciálisan megnyitja az utat a különböző tevékenységek előtt, beleértve a kibertámadásokat is. Félő, hogy Kína kihasználhatja ezeket a műveleteket szellemi tulajdon, üzleti titkok vagy pénzügyi adatok jogosulatlan megszerzésére, ami jelentős gazdasági kockázatot hordoz az Egyesült Államok számára.
Egy másik aggodalom az energiainfrastruktúra sebezhetőségével kapcsolatos. A bányászat hírhedt a jelentős energiafogyasztásáról, ami potenciálisan megterhelheti az amerikai villamosenergia-hálózatokat. Az ilyen bányászati műveletek kapacitása, hogy időszakosan hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, hálózati zavarokhoz vezethet. Ezt a veszélyt már Texas állam is azonosította. A nyilvánosságra nem hozott bányászati létesítmények feltárása rávilágíthat az amerikai energiainfrastruktúra gyengeségeire, különösen akkor, ha ezek a műveletek a szükséges engedély nélkül csatlakoznak az elektromos hálózathoz.
Mára már több kínai kriptobányász van az USA-ban mint Kínában
A kínai bányászlétesítmények közül sok az Egyesült Államok olyan részein található, ahol kevés vagy egyáltalán nincs ipar, vagy olyan helyeken, mint a Niagara Falls régiója, ahol magas a munkanélküliség. A helyi önkormányzatok tárt karokkal üdvözölték ezeket a bányászati vállalkozásokat abban a reményben, hogy ezzel fellendítik a helyi gazdaságot és munkalehetőségeket teremtenek. Ez a buzgalom azonban a potenciális kínai befolyással járó műveletek számára is lehetőségeket rejt magában. A KKP már többször próbált befolyást szerezni alacsonyabb szinteken kormányzati alkalmazottakkal vagy városi és önkormányzati tisztviselőkkel való együttműködésen keresztül.
A KKP arra is felhasználhatja ezeket a bányászati műveleteket, hogy manipulálja a bitcoin és más kriptovaluták árdinamikáját, gazdasági előnyökre törekedve ezzel. A bitcoin bányászati hálózat jelentős részének megszerzése lehetővé tenné Kína számára, hogy befolyásolja a tranzakciókat vagy megzavarja a hálózat stabilitását, potenciálisan aláásva ezzel az amerikai érdekeket. Ráadásul a KKP korábban már segített mexikói drogkartelleknek a pénzmosásban is. A Bitcoin megkönnyítheti ezeket a tiltott pénzügyi tevékenységeket. Emellett a kriptovaluták egy egyszerű megoldást kínálnak arra a kihívásra is, hogy az Egyesült Államokban történő kábítószer-értékesítésből származó bevételeket hogyan utalják vissza a mexikói kartelleknek.
Ezek az incidensek tehát együttesen felnagyítják a kínai vállalatok Egyesült Államokban történő beruházásainak engedélyezésével járó kockázatokat. Egyúttal rávilágítanak arra, hogy a KKP hogyan használhatja ki demokratikus szabadságjogokat. Ráadásul az amerikai kormány válasza az ilyesfajta incidensekre gyakran hetekig vagy hónapokig tart. Amikor pedig cselekszik, akkor is az intézkedések gyakran nem teljeskörűek. Ez lehetővé teszi, hogy az ilyen problémák továbbra is fennmaradjanak.