A radioaktív víz egykor (rémisztő) egészségügyi hóbort volt

A YouTube-on érhető el Adam Blumenberg, a Columbia Egyetem adjunktusának legutóbbi előadása a Radithorról, egy hamis gyógyszer történetéről. A gyógyszerről, amely pontosan azt tartalmazta, ami a címkéjén szerepelt: desztillált víz körülbelül 2 mikrogramm rádiummal minden palackban (igen, ez sok). Az előadás bemutatja az ilyen termék körüli technológiát és a társadalmi környezetet, amelyek fontos szerepet játszottak a 1938-as élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvény elfogadásában.

A rádiumot 1898-ban fedezte fel Marie és Pierre Curie. A leghíresebb haláleset az illinois-i ún. “Radium Girls” tragikus esete 1928-ban. Csak 1932-ben, Eben M. Byers – egy gazdag és híres golfjátékos – borzalmas halála után kerültek a rádium veszélyei a figyelem középpontjába.

A halálos rádium

A rádium valójában egy rendkívül érdekes anyag, de jobb a testen kívül tartani. Ha lenyeljük, kémiai szerkezete miatt a szervezet kalciumként kezeli, és a csontokba építi. Ezután a szervezet borzalmasan leépül.

Eben Byers éveken át fogyasztott Radithort, mielőtt végül rádiummérgezésben meghalt. Halála idején úgy becsülték, hogy körülbelül 1400 palackot fogyasztott el belőle. Élete végén a kórházban egy jelentés szerint a kifújt lélekzete radioaktívnak bizonyult. Az állkapcsa szó szerint szétesett. Nagy lyukak voltak a csontjaiban, és halála végtelenül szomorú volt. Érdekes megjegyezni, hogy a Radithort kifejezetten ártalmatlannak hirdették, és egy orvos írta fel Byersnek is.

A szélhámos „gyógyszere”

A Radithor és számos más hamis gyógymód mögött álló személy, William Bailey. Bailey, a Harwardról menesztett csaló, akinek első hamis gyógyszere egy strichninnel készített férfierő-növelő volt. Azután rádiumtartalmú termékekre váltott.

Az akkori forgalombahozatali előírások szerint, pusztán annyi volt a követelmény, hogy egy termék valót állítson arról, amit tartalmaz. A Radithor biztosan ezt tette. Mindenesetre, Byers halála után a Radithort végül leállították, és az eset hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztóvédelmi törvények szükségessége egyre inkább tudatosuljon. Mindez végül 1938-ban az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvény elfogadásához vezetett.