Európa a tengerentúli kriptocégek ügyeskedésétől tart
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a kriptoeszközök szabályozási hajrájában fél szemmel a kiskapukat figyeli. Szeretné ugyanis kerülni, hogy a külföldi vállalatok EU-s fedőcégeken keresztül működjenek.
Az értékpapír-piaci hatóság kedden arra figyelmeztetett, hogy a „komplex és átláthatatlan” globális kriptovaluta-társaságok megpróbálhatják kihasználni a tagállamok közötti különbségeket. A tengerentúli cégek például uniós székhelyű fedőcégeket használhatnak még a mérföldkőnek számító kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (MiCA) hatályba lépése után is.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) kedden felszólíotta a nagyobb globálisan működő kriptocégeket, hogy kezdjenek el felkészülni a MiCA rendeletre. A nemzeti szabályozók jelenleg is gőzerővel tervezik azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a tőzsdék és a pénztárca-szolgáltatók számára, hogy megszerezzék az áhított kriptovaluta licenceiket.
A MiCA licencszabályai 2024 decemberében lépnek hatályba, de a vállalatok 2026 júliusáig teljeskörű engedély nélkül is folytathatják működésüket, ha egy meglévő, lazább nemzeti pénzmosási szabályrendszernek megfelelően vannak beregisztrálva – úgy, ahogy azt a Binance franciaországi és a Coinbase hollandiai partnerei tették.
A MiCA lehetséges hátulütői
Az ESMA tisztviselői közben amiatt aggódnak, hogy az átmeneti rendelkezés összezavarhatja az ügyfeleket, akiknek a MiCA segítséget kíván nyújtani, és kiskaput nyit a vállalatok számára, hogy kihasználják a nemzeti szabályozók közötti különbségeket.
„Az átláthatatlan csoportstruktúrák megnehezíthetik a szolgáltatók ügyfelei számára, hogy átlássák, melyik szervezettel van dolguk, és annak milyen a szabályozási státusza” – olvashatjuk az ESMA nyilatkozatában. A szabályozó szerint egyes meglévő kriptovaluta-társaságok „nem rendelkeznek erős megfelelési kultúrával … valamint nagyságuk és földrajzi hatókörük lehetővé teszi számukra, hogy magas szintű agilitást tartsanak fenn a működésük helye tekintetében, növelve az összeférhetetlenség kockázatát, a szabályozási arbitrázst és az egyenlőtlen versenyfeltételeket.”
A nemzeti szabályozóknak, akik a gyakorlatban végrehajtják a szabályokat, meg kell akadályozniuk az olyan fedőcégek létrehozását, amelyek lehetővé tennék a külföldi szolgáltatók számára, hogy valódi személyzet vagy jelentős műveletek nélkül működjenek az adott blokkban.
Elvileg a MiCA ugyanazokat a szabályokat határozza meg az egész blokkra nézve. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egyetlen engedéllyel végezzenek üzleti tevékenységet az EU-n belül – de bizonyos mozgásteret is biztosít a nemzeti szabályozóknak az átmeneti intézkedések alkalmazására vagy a decentralizált hálózatokra vonatkozó kivételek meghatározására.
Ez viszont aggodalomra adhat okot, mivel egyes országok megpróbálhatnak alákínálni a szabályoknak, hogy növeljék versenyképességüket – Verena Ross, az ESMA elnöke már kifejtette ezzel kapcsolatban, hogy nem szeretné, ha a cégek az legenyhébb feltételeket támasztó joghatóságokra vadásznának.
Bár a végleges MiCA szabályok még nincsenek kidolgozva – ami azt jelenti, hogy még nem igazán lehet engedélyért folyamodni – az ESMA megsürgette a kriptocégeket, hogy kezdjék el tájékoztatni a szabályozókat és az ügyfeleket szándékaikról, és felszólította a szabályozókat, hogy mielőbb véglegesítsék az eljárásokat.
A nemzeti hatóságoknak „a lehető leghamarabb össze kell állítaniuk az engedélyezési eljárásokat, és elő kell mozdítaniuk a párbeszédet a potenciális kérelmezőkkel”. Ez felveti annak lehetőségét, hogy valamilyen informális előszűrési folyamatra kerülhet sor még azelőtt, hogy a vállalatok hivatalos engedélykérelmeket nyújtanának be.