Titkosítás alól feloldott dokumentumok mutatják be az amerikaiak szerepét a chilei puccsban
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Külügyminisztérium a múlt héten két ma már ötvenéves, a chilei puccsal kapcsolatos dokumentumot hozott nyilvánosságra. Salvador Allende elnök demokratikusan megválasztott, baloldali kormányát 1973-ban a chilei hadsereg buktatta meg a CIA titkos támogatásával. Ezt követően Augusto Pinochet tábornok vezetésével az Egyesült Államok által támogatott diktatúrát hoztak létre.
Most nyilvánosságra hozták Richard Nixon elnöknek készült szeptember 8-án, valamint 11-én a puccsal kapcsolatos napi jelentéseit. Ezeken a napokon vette át a chilei hadsereg az ország felett az irányítást. A titkosítást azután oldották fel, hogy a jelenlegi kongresszus progresszív képviselői, emberi jogi csoportok és a santiago-i kormány is többszöri felhívását intézett annak érdekében, hogy növeljék az átláthatóságot.
Nixon is Pinochetet támogatta
Nixon és az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó, Henry Kissinger határozottan ellenezte a baloldali Allende-kormányt, és megpróbálta megakadályozni annak uralmát. A George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívuma a nyilvánosságra került dokumentumokkal kapcsolatban egy közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy “[a dokumentumok] olyan információkat tartalmaznak, amelyek Nixon elnökhöz kerültek, amikor a katonai hatalomátvétel, amelyet ő és [Kissinger] három éven át szorgalmazott, megvalósult”.
Nixon 1973. szeptember 8-i napi tájékoztatójában ez áll: “számos jelentés érkezett…, amely egy korai katonai puccs lehetőségére utal… A kormány megdöntését tervező haditengerészek most a hadsereg és a légierő támogatását is megkapták“.
A dokumentum – amely három nappal a puccs előtt íródott – azzal folytatódik, hogy egy fasiszta félkatonai csoport “elzárja az utakat és összecsapásokat provokál a nemzeti rendőrséggel, tovább fokozva a folyamatos sztrájkok és az ellenzéki politikai lépések okozta feszültséget. Allende elnök a hét elején azt mondta, hogy szerinte a fegyveres erők a lemondását fogják kérni, ha nem változtat gazdasági és irányítási politikáján”.
Szeptember 11-én Nixon napi tájékoztatója szerint “a haditengerészet tisztjeinek terveit, hogy katonai akciót indítsanak az Allende-kormány ellen, a hadsereg néhány kulcsfontosságú egysége is támogatja… A haditengerészet számít a légierő és a nemzeti rendőrség segítségére is.”
Miután Allende kezdetben megtagadta a lemondást, tankok nyitottak tüzet, a légierő repülőgépei rakétatámadásokat indítottak és bombázták az elnöki palotát. A csapatok berontottak, Allende pedig lelőtte magát.
Súlyos következményei lettek a chilei puccsnak
“Ami [a puccsot] követte, az a terror és az elnyomás kegyetlen, évtizedekig tartó uralma volt, amelynek során chileiek tízezreit ölték meg, kínoztak meg vagy tüntette el a Pinochet-rezsim, amely továbbra is támogatást kapott a CIA-tól.” – írta a Common Dreams munkatársa, Jake Johnson.
Valójában 2000-ben a CIA elismerte, hogy “Pinochet számos tisztje részt vett az emberi jogok szisztematikus és széles körű megsértésében… Néhányan közülük a CIA vagy az [amerikai] hadsereg kapcsolatai vagy ügynökei voltak”.
Peter Kornbluh, a Nemzetbiztonsági Archívum Chile-szakértője azt mondta: “Örülök, hogy az információszabadságról szóló törvény, valamint a chilei kormány némi pozitív diplomáciai tevékenységével együtt áttört egy titoktartási korlátot, amely 50 éven át megakadályozta, hogy megismerjük ezt a háttéranyagot “.
Hozzátette, hogy reméli, a Fehér Ház hamarosan “kiadja az összes [a puccsal és az azt követő időszakkal kapcsolatos, Chilével kapcsolatos amerikai iratot], amely máig megmagyarázhatatlan módon ennyi idő után is titokban maradt”.
Ahogy a Los Angeles Times megjegyezte, az amerikai kormány “kedvezett Pinochetnek, aki 17 éves uralma nagy részében jó gazdasági és katonai kapcsolatokat ápolt Washingtonnal, miközben sokakat elnyomott saját népén belül”.
A hidegháború idején a CIA Latin-Amerika-szerte részt vett a kormányok megdöntésében, miközben egy sor közvetítői háborút és polgárháborút szított, valamint terrorhadjáratokat folytatott mások ellen. Az USA a mai napig fenntartja a több mint 60 éves embargót Kubával szemben, valamint a hírhedt guantánamói kínzóbörtönt is még mindig működteti.
Az elmúlt években az USA támogatta a venezuelai és bolíviai kormányok elleni puccsokat is. Az USA jelenleg szankciókat alkalmaz Venezuelával, Nicaraguával és Kubával szemben. A jövő évi elnökjelöltek között jelentős támogatottságot élvez egy esetleges Mexikó elleni katonai invázió, amely állítólag a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre irányulna.