Milyen lesz a világ, ha csak elektromos autók lesznek?
Az elektromos autók páratlanul magas arányával és töltőinfrastruktúrájával Norvégia megmutatja, milyen lesz a világ, ha csak elektromos autók cirkálnak az utakon.
Norvégia a zöldek álma, az olajmágnások rémálma. Több elektromos autó-töltőállomás, mint hagyományos benzinkút, több autót töltenek, mint tankolnak. Norvégia elindult az elektromos mobilitás útján, és úgy néz ki megállíthatatlan. A skandináv ország az élő példa arra, hogy milyen is lesz majd Európa, ha elektromos autókkal járunk.
A statisztikák szerint a skandináv országban 2022-ben az új autóeladások 80 százaléka elektromos autó volt, ami 2019-ben már 50 százalékot tett ki (ez a szám áll a Hyundai azon döntése mögött, hogy ettől az évtől kezdve nem árul több belső égésű autót Norvégiában). Összehasonlításképpen: a Biden-kormány 2030-ra szeretné elérni ezt az arányt, míg Norvégiában már 2025-ben leállítják a belső égésű motorral hajtott autók értékesítését. Norvégiának mindössze 5,5 millió lakosa van, és vízenergiában bővelkedik. Ugyanakkor az ukrajnai konfliktus okozta instabilitás miatt Norvégia fosszilis tüzelőanyag-exportja új rekordot döntött, 162 milliárd eurót tett ki. Miközben a környezetvédők zúgolódnak, megjegyezve, hogy „a szennyezést exportálják”, a kormány nem szándékozik csökkenteni a kitermelést. A New York Times által kérdezett Amund Vik, a norvég Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium titkára emlékeztet arra, hogy „számos termelő mezőnk vagy fejlesztés alatt álló mezőnk van, amelyek Európa energiabiztonságát biztosítják”.
A brutális olajkitermelés ellenére Norvégia igenis „zöld”. Minden ötödik autó elektromos, ezekkel a számokkal pedig világrekordot döntött. Az elektromos autók azért is népszerűek, mert a kormány komoly támogatást ad azoknak, akik lecserélik belső égésű motorral működő gépkocsijukat. Az elektromos járművek mentesülnek az importvámok és autópályadíjak alól. A kormány támogatta a gyorstöltőállomások építését is, ami elengedhetetlen egy olyan országban, ahol a gyér lakosság majdnem akkora területen oszlik el, mint Kalifornia. Az elektromos járművek széles körű elterjedése ellenére az energia iránti kereslet alig nőtt, mivel a legtöbb tulajdonos éjszaka tölti fel autóját (bár még mindig hiány van a társasházi töltőpontokból), amikor a kereslet kisebb, az energia pedig olcsóbb. A hálózati egyensúlytalanságok szerény mértékűek voltak, és az Oslóban és környékén működő energiaszolgáltatónak, az Elviának csak néhány új alállomást és transzformátort kellett telepítenie.
A New York Times arról is beszámolt, hogy a kereskedők és szerelőműhelyek foglalkoztatására gyakorolt hatás egyelőre minimális, habár az elektromos autók kevesebb karbantartást igényelnek. Időközben új, az elektromos autókhoz kapcsolódó tevékenységeket hoznak létre, mint például egy volt acélmű, amelyből akkumulátor-újrahasznosító központ lett. Az olyan hagyományos márkák kereskedői, amelyeknek már vannak elektromos autók a kínálatukban, mint például a Volkswagen és a Volvo, azt tapasztalták, hogy egyre jobban fogynak az elektromos gépkocsik.
Norvégiában a töltést végző emberek több időt töltenek a benzinkutakon, és ez növeli az élelmiszer- és egyéb szolgáltatások fogyasztását, annak ellenére, hogy az üzemanyag továbbra is fontos bevételi forrás marad az országban. Nemcsak a magánautók, hanem Oslóban már az összes városi busz elektromos. Az elektromos átállás hatással van mindenre, többek között az építőiparra is. Az önkormányzati pályázatokon részt vevő építők ugyanis nagyobb eséllyel nyernek, ha elektromos építőipari berendezéseket és járműveket használnak. Ezek a kombinált intézkedések máris drasztikusan csökkentették a nitrogén-oxidok szintjét és a szmogot, olyannyira, hogy Tobias Wolf, Oslo levegőminőségi főmérnöke azt mondta: „A nitrogén-oxid-probléma megoldásának küszöbén állunk”.