Tényleg olcsóbb az elektromos autó fenntartása a benzinesnél?
Ha rövidre szeretnénk fogni a szót, akkor: igen. De nem minden országban ugyanaz a helyzet.
Míg az elektromos autók megvásárlása komoly kiadásokkal is jár, feltöltésük jellemzően kevesebbe kerül, mint a tankolás. Európában azonban jelenleg is tombol az energiaválság, ami az egekbe röpítette az áramárakat is. Az olajellátás ezzel szemben egyébként kevésbé volt érintett.
2022 szeptemberében egy átlagos háztartásnak 72%-kal többet kellett fizetni az áramért, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagárak azonban jellemzően kevésbé emelkedtek: a dízel átlagosan 36%-kal, a benzin pedig mindössze 15%-kal. A díjak drasztikus emelkedése miatt tehát jogosan merült fel a kérdés, hogy az elektromos autók használata valóban olcsóbb-e, mint a benzineseké. Sőt, már olyan elképzelés is szóba jött, miszerint az e-mobilitás felé való átmenet teljesen le fog állni.
Elektromos autó vagy benzines: melyik a drágább?
Ha a további adatokat is megvizsgálunk, nem ennyire súlyos a helyzet. A piaci torzulások közepette ugyanis átlagosan még mindig jelentősen olcsóbb az elektromos autók töltése, mint a tankolás. Az alacsony benzinárak egyik oka nem mellesleg az, hogy az orosz inváziót követően több ország saját zsebből próbálta mesterségesen csökkenteni az árakat. Az uniós országok a jelentések szerint 2022-ben több mint 27 milliárd eurót költöttek arra, hogy a válság előtti szintre, vagy az alá szorítsák vissza az árakat.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy az elektromos autók töltése a forgalmas autópályák mentén drágább lehet, mint például otthon, munkahelyen vagy más töltőpontokon. A T&E elemzései szerint egy elektromos autóval 100 kilométer megtétele 2022 szeptemberében körülbelül 6,50 euróba került (amennyiben otthon töltötték fel). Ugyanezen távolság megtétele benzines autóval 80%-kal, dízeles kocsival pedig 50%-kal volt drágább. Ezen adatok azonban nem minden országban relevánsak. Olaszországban és Németországban például, ahol az áramárak a legmagasabbak voltak, a különbség az árak között elenyészők lehettek.
Mindenesetre az európaiaknak továbbra is számolniuk kell az áramárak növekedésével, mivel a helyi országok túlságosan függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól – különösen az orosz gáztól. A kiút talán a megújuló energiaforrások tömeges használata lehetne, ami egyrészt csökkentené az árakat, másrészt pedig kiszámíthatóbbá tenné Európa energiaellátását.