Hogyan adja el az IMF és a Világbank a kizsákmányolást fejlesztésként
Alex Gladstein közelmúltban megjelent provokatív könyve megkérdőjelezi a hagyományos narratívát e nagyhatalmú intézmények szerepéről és a globális délre gyakorolt hatásáról. Történelmi és kortárs bizonyítékokra támaszkodva Gladstein leleplezi az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbank politikájának rejtett tervét és káros következményeit. Következményeket, amelyek évtizedek óta adósságcsapdába, függőségbe és elmaradottságba ejtik és tartják a szegény országokat.
Nem voltam felkészülve arra, amit feltártam.
– írja a könyv elején.
A szerzőről
Alex Gladstein emberi jogi aktivista és író, aki a Human Rights Foundation (HRF) stratégiai vezetőjeként dolgozik. Ez egy olyan nonprofit szervezet, amely védi és támogatja a polgári szabadságjogokat a zárt társadalmakban. Emellett az Oslo Freedom Forum (OFF) stratégiai alelnöke. Az OFF egy évente megrendezésre kerülő esemény, amely a másként gondolkodókat, aktivistákat, művészeket, újságírókat és a világ minden tájáról érkező, a változást vágyó embereket tömöríti.
Alex írásai és az emberi jogokkal és a technológiával kapcsolatos nézetei világszerte megjelentek olyan médiumokban, mint a BBC, a CNN, a Guardian, vagy a The New York Times. Gyakran ír és beszél arról, hogy miért fontos a bitcoin a szabadság szempontjából. 2019-ben társszerzője volt a „The Little Bitcoin Book” című könyvnek. Más témákban is írt könyveket, például a „Check Your Financial Privilege” címűt. Legutóbbi vitaindító előadása a Miami-ban megrendezett Bitcoin konferencián, Bitcoin vs. IMF címmel kihagyhatatlan videó.
Rejtett elnyomás
A könyv az IMF és a Világbank eredetének és fejlődésének áttekintésével kezdődik, amelyeket a II. világháború után hoztak létre, hogy segítsenek az országoknak a háborúból való kilábalásban, valamint a nemzetközi együttműködés és stabilitás előmozdításában. Gladstein azonban rámutat, hogy ezek a nemes célok hamarosan átadták helyüket a neoliberális ideológiának, amely a szabad piacokat, a deregulációt, a privatizációt és a megszorításokat részesítette előnyben a szociális jóléttel, a demokráciával és az emberi jogokkal szemben. Az IMF és a Világbank a nyugati uralom és kizsákmányolás eszközeivé váltak, kemény feltételeket szabva a szegény országoknak a kölcsönökért és segélyekért cserébe, miközben figyelmen kívül hagyták vagy súlyosbították strukturális problémáikat és sebezhetőségüket.
A könyv ezután esettanulmányokat mutat be különböző régiókból, például Afrikából, Latin-Amerikából, Ázsiából és a Közel-Keletről. Ezeken a példákon keresztül érzékelteti, hogyan járult hozzá az IMF és a Világbank az emberi jogok megsértéséhez, a környezet pusztulásához, a korrupcióhoz, az egyenlőtlenséghez és az erőszakhoz a szegény országokban. Kiemeli, hogy az IMF és a Világbank hogyan támogatta a brutális diktatúrákat Chilében, Indonéziában és Zairében; hogyan kényszerítette az országokat olyan politikák elfogadására, amelyek súlyosbították a szegénységet, az éhezést és a betegségeket; hogyan segítette elő a természeti erőforrások multinacionális vállalatok általi kifosztását; hogyan ásta alá a helyi kultúrákat és identitásokat; és hogyan szította a konfliktusokat és polgárháborúkat.
A strukturális hitelek esetében a hitelfelvevőknek nemcsak a tőkét és a kamatokat kell visszafizetniük, hanem bele kell egyezniük abba is, hogy gazdaságukat a Világbank és az IMF elvárásainak megfelelően átalakítják. Ezek a követelmények szinte mindig előírják, hogy az ügyfelek a belföldi fogyasztás rovására maximalizálják az exportot.
A szerző erős kritikát fogalmaz meg amikor azt írja, hogy ez a világ legnagyobb Ponzi-sémája.
A csődöt a kapitalizmus fontos, sőt nélkülözhetetlen részének tekinthetjük. De az IMF alapvetően azért létezik, hogy megakadályozza a szabad piac normális működését, és olyan országokat ment meg, amelyek normális esetben csődbe mennének, ehelyett még mélyebb adósságba kényszeríti őket.
A remény halvány csillaga
A könyv alternatív megoldásokat és elképzeléseket is kínál egy igazságosabb és fenntarthatóbb világra, amely a szolidaritás, a szuverenitás, a demokrácia és az emberi méltóság elvein alapul. Gladstein amellett érvel, hogy a szegény országoknak ellen kell állniuk az IMF és a Világbank befolyásának, és vissza kell követelniük az önrendelkezéshez való jogukat. Emellett olyan polgárok, aktivisták, tudósok és politikai döntéshozók globális mozgalmát szorgalmazza, akik képesek megkérdőjelezni a status quo-t, és a globális pénzügyi rendszer radikális átalakítását követelik. Javasol néhány konkrét lépést e cél elérése érdekében. Például a szegény országok jogtalan adósságának elengedését, egy új, demokratikusabb és befogadóbb nemzetközi monetáris rend létrehozását. A társadalmi igazságosságot és az ökológiai egyensúlyt előmozdító alulról jövő kezdeményezések támogatását, valamint az emberi jogokat és a sokszínűséget tiszteletben tartó alternatív fejlesztési modellek elfogadását.
Képzeljük el, hogy tíz vagy húsz év múlva eljutunk egy olyan korszakba, amikor a bitcoin lesz a globális pénz, amelyet világszerte elfogadnak az üzleti életben, amikor minden nemzetnek bitcoinban kell hitelt felvennie és bitcoinban költenie, és minden nemzetnek bitcoinban kell kifizetnie az adósságait. Abban a világban, a külföldi kormányok nem követelhetik, hogy olyan valutában törlesszünk nekik, amiért mi megdolgozunk, ők viszont egyszerűen nyomtatják, és csak azért, mert úgy döntenek, hogy megemelik a kamatlábakat, ez nem fogja automatikusan veszélyeztetni az országainkban élő emberek millióinak vagy milliárdjainak életét.
– idézi a könyv Faruda Nabourema, togói politikai aktivista szavait.
Olvasd el, ha…
A Rejtett elnyomás egy jól megírt, alaposan alátámasztott és jól érvelő könyv, amely korunk egyik legfontosabb kérdésére világít rá. Mindenki számára kötelező olvasmány, aki meg akarja érteni a világ problémáinak gyökereit. Egyúttal felhívás a cselekvésre mindazok számára, akik a megoldás részesei akarnak lenni. Az IMF és a Világbank rejtett elnyomásának leleplezésével Gladstein arra hív minket, hogy képzeljünk el egy másik világot, amely igazságosabb, emberibb és reményteljesebb.
A könyv célközönsége mindenki, aki érdeklődik az IMF és a Világbank történetének és a szegény országokra gyakorolt hatásának megismerése iránt. Aki megkérdőjelezi az uralkodó narratívát, amely ezeket az intézményeket jóindulatúnak és segítőkésznek mutatja be. Mindazoknak is szól, akiket foglalkoztatnak a globális igazságosság, a bitcoin, az emberi jogok, a környezeti fenntarthatóság. Vagy éppen a demokrácia kérdései, és akik csatlakozni vagy támogatni akarnak egy globális mozgalmat a változásért. A kötet közérthető és magával ragadó stílusban íródott. Világos magyarázatokkal, szemléletes példákkal és meggyőző érvekkel. Így az olvasók széles köréhez szólhat, a diákoktól és akadémikusoktól kezdve az aktivistákon át a politikai döntéshozókig.
Az angol nyelvű változat itt érhető el.