8 hasznos tipp, amivel elkerülheted az ICO átveréseket
A kriptó iránt érdeklődő emberek egyik legnagyobb félelme az átverésekből származik – és sokszor talán okkal is, hiszen tényleg számos példát tudunk felsorolni a különböző ICO ’scam’-ekre. Mi van, ha kiadok egy csomó pénzt egy ICO-ra, majd másnap a fejlesztőcsapatnak már híre-hamva sincs?
Azonban azt se felejtsük el, hogy rengeteg ICO tényleg remek ötletekkel áll elő. Így az is butaság lenne, ha teljesen elzárkóznánk a lehetőségektől.
De akkor hogy ismerjük fel azt, hogy melyik ICO megbízható, és melyik az, amit messziről el kellene kerülnünk?
Most 8 tippet gyűjtöttünk össze korábbi tapasztalatok – és sokszor egyszerű józan paraszti ész – segítségével, hogy kicsit segítsünk a kedves Olvasóknak eligazodni az ICO-k útvesztőjében
1: Anonim fejlesztők, lenyomozhatatlan fejlesztők és fejlesztők mindenféle tapasztalat nélkül
Egy megbízható ICO biztos, hogy látványosan és tisztán fogja közölni a nyilvánossággal, hogy pontosan kik állnak a projekt fejlesztése mögött. Amennyiben erről nem közölnek adatokat, akkor messziről kerüljük el az ICO-t.
Amennyiben pedig olyan fejlesztőket látunk, akik nem rendelkeznek korábbi kriptós tapasztalatokkal, azt szintén jobb, ha elkerüljük. Nem feltétlenül átverésről van itt szó, de a pénzüket sem bíznánk olyan befektetőre, akinek semmilyen tapasztalata nincs a területen, ugye? A közösségi média lenyomozhatósága a csapattagoknak minimális elvárás (LinkedIn, GitHub, akár Facebook is) minden egyes ICO-nál.
2: Felesleges blokklánc integráció
Abban valószínűleg mind egyetértünk, hogy a blokklánc technológiája szinte az összes szektor számára tudna forradalmi változtatásokat hozni. A blokklánc nagyon jó, nagyon izgalmas, és mindenki ezt akarja – de amúgy kell ez tényleg mindenhova?
Rengeteg ICO hibázik ott, hogy mindenképpen a saját blokkláncával akar előállni, azonban a felesleges blokklánc integráció több problémát okozhat, mint amennyivel eleve indultunk. Ezt is ajánlott végiggondolni akkor, amikor bele akarunk vágni egy ICO-ba: van értelme ebben az esetben a blokkláncnak, vagy csak nagyon menőn hangzik? Ezt befektetői oldalról is érdemes körüljárni: van-e értelme a decentralizált főkönyvi technológia alkalmazásának az adott projektnál? Miért létfontosságú használni? Ha találsz hagyományos technológiákat melyek használata kiváltja az ICO blokklánc értékkínálatát, akkor nem ajánlott befektetésre a projekt. Csak azért mert blokkláncot ír egy projekt nevébe az ICO vagy egy mezei startup és nagy a felhajtás körülötte, azért még senki se fektessen bele (az angol értő ICO-t tervezőknek az esszé segíthet eldönteni van-e szükségük blokkláncra).
3: Hard cap vagy soft cap – vagy egyik sem?
Amikor egy ICO elindul, általában megadják azt, hogy mekkora összeget szeretnének összegyűjteni a közösségi finanszírozás kereteiben – ezt nevezzük angolul ’hard cap’-nek. A soft cap ezzel szemben nem a maximum összeg, amit gyűjtenek, hanem az a minimum összeg, amire mindenképpen szükségük van arra, hogy elindulhassanak.
Mindkettő meglehetősen tiszta cél: van egy összeg, amit el akarnak érni. Azonban vannak olyan ICO-k (nevezzük nevén őket: a csaló ICO-k), akik semmilyen célt nem tűznek ki.
Hogy ez azért van, mert csak meg akarnak a végén lógni a megszerzett pénzzel vagy azért, mert szimplán nem tudják, mennyi pénzre van szükségük a projektre, mindegy is – azonnal forduljunk a másik irányba. Megint csak meglehetősen önmagát magyarázza: aki azt sem tudja, mennyi pénzre van a projekthez szüksége, abban nem feltétlenül kéne megbízni. Az irreálisan magas soft cap és hard cap számok szintén kételkedésre adhatnak okot. Pl. ha egy decentralizált applikáció lefejlesztésére valaki több száz millió dollárt kér már a legelső finanszírozási körében, az szinte bizonyos, hogy gőze sincs mit csinál.
4: Forráskódok
Mivel a legtöbb blokklánc projekt nyílt forráskódú (ha nem, akkor nagyon komoly ismert és megbízott cég kell legyen), ezért könnyedén meg tudjuk ezt maguknak is nézni, hogy megbizonyodhassunk, valóban megbízható-e. Ha azonban ez nem elérhető el például GitHubon, vagy szimplán egy másik projekt forráskódjának enyhén átalakított verzióját látjuk, akkor fussunk a lehető legmesszebb a dologtól.
5: Token kiadás menete
A legtöbb ICO a tokenek kiadását szépen beidőzíti, hogy folyamatosan bocsássák ki az elérhető tokeneket. Amennyiben azt látjuk, hogy az ICO az elején nagyon sokat árul, akkor jobb, ha figyelünk: ez lehet, hogy csalás lesz.
6: Hiányzó vagy befejezetlen fehérkönyv
A whitepaper, azaz fehérkönyv az alapja minden ICO-nak – így már azonnal szólalhat is meg a fejünkben a riasztó, ha ezzel valami nem stimmel. Mivel ez az a dokumentum, ami elmondja, hogy pontosan mi is a termék, milyen technológiát használ és milyen felhasználói csoportot akar elérni, ezért nagyon fontos, hogy a fehérkönyv tartalmával tisztában legyünk. Ha pedig bármilyen aggasztó dolgot látunk ebben, akkor inkább jegeljük a projektet. Egy hiányzó fehérkönyvnél pedig el se gondolkodjunk az ICO-n.
Ezen felül ajánlott még figyelni a kivitelezésre és az esetleges elírásokra vagy nyelvtani hibákra (a projekt oldalán is). Amennyiben az ICO tényleg megbízható, akkor a fehérkönyv is minőségi. Az pedig azt jelenti, hogy minden ige egyeztetve van és minden rag ott üldögél, ahol üldögélnie kell.
7: Közösségi visszajelzések
Kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció. Talán a legfontosabb, ha ki akarjuk szúrni az átveréseket. Olvassunk utána a lehető legtöbb fórumon az új ICO-nak. Nézzük meg mit gondol róla a közösség, mit gondolnak róla a szakértők. Rengeteg tudás van felhalmozva már a kriptoközösségben. Ha ezt ignorálni akarjuk, mert mi ugye nyilván sokkal okosabbak vagyunk, azzal csak magunknak teszünk rosszat – és aztán biztosan nem mi nevetünk a végén.
8: Aránytalanul sok token a fejlesztőknek
És amikor azt mondjuk aránytalan, akkor mind a túl kevés, mind a túl sok játszik.
Ha egy fejlesztő túl sok tokennel rendelkezik, akkor már hirtelen sokkal centralizáltabb lesz a projekt – és sokkal nagyobb lesz a hatalma.
De az sem jó, ha nagyon kevéssel rendelkezik, ugyanis akkor meg nagyon hamar elveszítheti a motivációt a projekt felé. A fejlesztők érdekeltsége alapvető kell, hogy legyen.
Ez természetesen nem az összes dolog, amire figyelnünk kell egy ICO-val kapcsolatban, de talán jó kiindulási pont lehet sokak számára, és reméljük, hogy segített abban, hogy kicsit jobban megértsük az ICO-k és alternatívájuk, az STO-k világát.
A legfontosabb: mindig szerezzük meg az elérhető összes információt egy ICO-ról. Kérdezzünk, beszélgessünk, vitázzunk róla – használjuk az eszünket. Ha pedig netán Magyarországon most hallasz egy kriptoprojektről (legyen szó ICO-ról, STO-ról, felhőbányászról, kaszinóról, webshopról stb.) először, akkor ne légy rest írni nekünk se (Facebookon, Twitteren, e-mailben: [email protected]) . Ugyan nem vagyunk tévedhetetlenek, de 3 év alatt elég jó szimatunk alakult ki, hogy kiderítsük, ha egy projektnél sántít valami.