5 olyan lelet, amely arra utal, hogy a modern civilizáció már évezredekkel ezelőtt is létezett
A történelem órákon azt hangsúlyozzák, hogy az emberek csak mintegy 200 000 éve léteznek a Földön. A modern korban ismert mechanikai találékonyság nagy része csak néhány száz évvel ezelőtt, az ipari forradalom idején kezdett fejlődni. A mai bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy fejlett civilizációk már több ezer évvel ezelőtt is létezhettek.
Az angolul csak oopart-nak, magyarosan oda nem illő leletnek nevezett őskori tárgyak alatt olyan leleteket ért a tudomány, amelyeknek nem kellene ott lenniük az adott környezetben. Ezek a leletek időben nem illeszkednek az adott civilizációhoz, mert túl fejlettek ahhoz. Nem illeszkednek a megszokott, hagyományos történelmi világképbe és fejlődési menetbe.
Sok tudós megpróbálja ezeket természeti jelenségként magyarázni. Más szakemberek viszont úgy gondolják, hogy az efféle elutasító magyarázatok csak elfedik az egyre gyarapodó bizonyítékokat: az őskori civilizációk fejlett tudással rendelkeztek, és ez a tudás az idők során elveszett, hogy aztán a modern korban újra megjelenjen.
Nézzünk meg öt olyan tárgyat, amelyek valahogy nem illeszkednek a mai paradigmához!
1. 2000 éves elem
A mintegy 2000 évvel ezelőtt készült, bagdadi elemekként azokra a mezopotámiai vázákra szoktak utalni, amelyekkel egyes történészek szerint elektromos áramot lehetett termelni, így nem Alessandro Volta lehetett az első, aki áramot tudott előállítani.
A leletekre először Wilhelm König hívta fel a figyelmet 1938-ban, aki az Iraki Nemzeti Múzeum igazgatójaként ebben az évben talált rá a vázákra a múzeumi gyűjtemények között. 1940-ben publikált egy írást, amelyben kifejtette, hogy azok galvánelemként funkcionálhattak. Elméletét a tudóstársadalom nagy része figyelmen kívül hagyja, bár néhányuk nem tartja kizártnak, hogy lehet benne igazság.
A leletek terrakotta vázák, bennük egy rézhengerrel, azon belül pedig egy fémrúddal. A fémrúd tetején található bitumenlapok választják el a réztől, amelyek beleférnek a korsóba. A rézhenger nem vízálló, szóval ha folyadék jut a vázába, a fémrúd is elázik. Egyesek szerint ha bort, citromlevet, szőlőlevet vagy ecetet öntünk a korsóba, azzal elektromos áramot lehet termelni.
Paul Craddock, a British Museum munkatársa 2003-ban a BBC-nek azt nyilatkozta: „Az elemek mindig is kuriózumként keltették fel az érdeklődést. Egyedi darabról van szó. Tudomásunk szerint senki más nem talált még ilyet. Furcsa dolgok, az élet egyik rejtélye”.
2. Ősi egyiptomi villanykörte
Az egyiptomi Denderában található Hathor-templom alatti dombormű egy nagy, villanykörte-szerű tárgy körül álló alakokat ábrázol. Erich Von Däniken, aki „Az istenek szekerét” írta, állítólag elkészítette az izzó modelljét, amely áramforráshoz csatlakoztatva működött, és hátborzongató, lilás fényt bocsátott ki.
Több tudós azon gondolkodott, hogy a templom csarnokain belül semmiképpen sem láthattak semmit, mert olyan sötét volt. A templom mennyezetén nincs korom nyoma, tehát nem használhattak fáklyát. De akkor mivel világíthattak?! Mivel egy sírról van szó, lehet a világítás nem volt lényeges. A templomban található „villanykörtés” dombormű egyébként Egyiptom teremtésmítoszának jól ismert ábrázolása, amely egy lótuszvirágot mutat, mely közepén egy kígyó van, amelyről azt állítják, hogy egy izzószál lehetett.
3. 1,8 milliárd éves atomreaktor
1972-ben egy francia gyár uránércet importált az afrikai Gabon Köztársaságban található Oklo városából. Uránt már korábban is termelhettek itt. Megállapították ugyanis, hogy a származási helyen a jelek szerint egy nagyméretű atomreaktor működhetett, amely 1,8 milliárd évvel ezelőtt jött létre, és mintegy 500 000 évig működött.
Dr. Glenn T. Seaborg, az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának korábbi vezetője, aki a nehéz elemek szintézisével kapcsolatos munkájáért Nobel-díjat is kapott, úgy vélte, hogy ez nem természetes jelenség, tehát ember által létrehozott atomreaktornak kell lennie.
Ahhoz, hogy az urán egy reakcióban „elégjen”, nagyon pontos körülményekre van szükség. A víznek rendkívül tisztának kell lennie, egyrészt – sokkal tisztábbnak, mint ami a természetben létezik. Másrészt az U-235 nevű anyagra van szükség a maghasadáshoz. Ez az egyik izotóp, amely a természetben az uránban található. Több szakember is úgy véli, hogy az oklói urán nem lehetett elég gazdag U-235-ben ahhoz, hogy a reakció természetes úton lejátszódjon.
4. Ősi fúrófej a szénben
John Buchanan 1852. december 13-án mutatta be a titokzatos tárgyat a Skót Régiségkutatók Társaságának ülésén. Vallomását a Társaság jegyzőkönyvében rögzítették. Összefoglalva Buchanan elmondta, hogy a vaseszköz egy körülbelül fél méter vastagságú szénrétegben került elő, amely viszont egy kb. 2 méter vastag, sziklákkal kevert dilúvium vagy agyag rétegben volt eltemetve.
Azt mondta: „Teljesen egyetértek azzal az általánosan elfogadott geológiai nézettel, hogy a szén jóval azelőtt keletkezett, hogy az ember megjelent volna ezen a bolygón; a rejtély azonban az, hogy ez az eszköz, amely bizonyítottan emberi kezek munkája, hogyan kerülhetett a szénrétegbe, amelyet súlyos dilúvium és sziklák tömege fedett le.”.
A Társaság úgy döntött, hogy az eszköz a modern kor fejlettségi szintjének felel meg. De arra a következtetésre jutott, hogy „a vaseszköz egy fúrógép része lehetett, amely valamilyen korábbi szénkeresés során tört el”.
5. 2000 éves földrengésérzékelő
A szeizmométer vagy szeizmoszkóp olyan műszer, amely érzékeli és méri a földrengés, vulkánkitörés vagy nagyerejű robbanás által keltett szeizmikus hullámok következtében fellépő talajmozgásokat. Az első szeizmométert Kínában találták fel Kr. u. 132-ben egy Zhang Heng nevű kínai csillagász, matematikus, mérnök és feltaláló.
A műszer állítólag egy kb. 2 méter átmérőjű borosüvegre hasonlított, amelynek külső oldalán nyolc sárkány volt elhelyezve, arccal lefelé, és ezek jelölték az elsődleges iránytű irányokat. Mindegyik sárkány szájában egy kis bronzgömb volt. A sárkányok alatt nyolc bronz varangy ült, széles szájukkal a golyók befogadására.
Amikor a műszer érkező szeizmikus hullámot érzékelt, az egyik golyó leesett, és a hang a földrengésre figyelmeztette a megfigyelőket, nagyjából megadva a földrengés keletkezési irányát.
Az eszköz állítólag nagyon pontos volt, és messziről is képes volt észlelni a földrengéseket. 2005-ben a kínai Zengcsouban tudósok megépítették Zhang szeizmoszkópjának másolatát. Ezt négy különböző, Kínában és Vietnamban történt valós földrengés hullámai alapján szimulált földrengések észlelésére használták. A szeizmoszkóp mindegyiket észlelte. Ami azt illeti, a tesztek során gyűjtött adatok pontosan megegyeztek a mai szeizmométerek által gyűjtött adatokkal.