10 ezer dollárnyi kriptotranzakció után az adóhatóság személyes adatokat kér
Az amerikai Pénzügyminisztérium néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy január 1-től minden 10 ezer dollárt meghaladó értékű kriptókhoz köthető művelet után rögzíteni kell az abban résztvevő felek személyes adatait, amiket aztán továbbítani kell az adóhatóság felé.
A 2021 novemberében elfogadott Infrastrukturális beruházási és foglalkoztatási törvény (Infrastructure Investment and Jobs Act) előírja, hogy 2024. január 1-e után „bárki, aki kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége során 10 ezer dollárt, vagy annál többet kap kriptopénzben, az köteles jelenteni a tranzakciót az IRS-nek” – magyarázta a kriptopolitikai érdekképviselet, a Coin Center egy minap közzétett blogbejegyzésben.
„A jelentésnek tartalmaznia kell többek között annak a személynek a nevét, címét és társadalombiztosítási számát, akitől a pénzt kapták, a kapott összeget, valamint a tranzakció dátumát és jellegét” – részletezte a Coin Center ügyvezető igazgatója, Jerry Brito.
A Coin Center egy vezető nonprofit kutatási és érdekvédelmi központ, amely a kriptopénzekkel kapcsolatos közpolitikai kérdésekre összpontosít. A szervezet 2022 júniusában pert indított a Pénzügyminisztérium ellen, amelyben támadta az új kriptotörvény alkotmányosságát. Brito azonban hangsúlyozta, hogy „az ügy még a bíróságon van”.
Egyesek számára megoldhatatlan lesz a törvény betartása
Az ügyvezető igazgató felvázolt néhány lehetséges kihívást az új rendeleteknek való megfeleléssel kapcsolatban. „Például, ha egy bányász vagy validátor 10 ezer dollárt meghaladó blokkjutalmat kap, kinek a nevét, címét és társadalombiztosítási számát kell jelentenie? Ha valaki egy on-chain decentralizált kriptováltás során 10 ezer dollárnyi kriptoeszközhöz jut, vajon kinek jelenti be a tranzakciót? És milyen mércével kell mérni, hogy egy adott kriptopénz mennyisége több mint 10 ezer dollár, vagy egyenértékű-e ezzel az összeggel?”
Felvetette azt a lehetséges esetet is, amikor valaki névtelenül adományoz (például bitcoinban vagy etherben) egy nyilvános címre. Ilyen esetben a címzett számára egyszerűen lehetetlen feladat, hogy megjelölje az adományozót. „Ezek mind olyan kérdések, amelyekre a pénzügyminisztériumnak még választ kell adnia” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
Megjegyezve, hogy az Internal Revenue Service (IRS) „nem adott ki semmilyen iránymutatást, amely választ adna ezekre és más kérdésekre”, Brito rámutatott arra is, hogy a pénzügyminisztérium űrlapot sem bocsátott ki a kriptotranzakciók bejelentésére.
„A miniszter előírja, hogy a 8300-as nyomtatványon kell jelenteni a »készpénzt«, de nem magyarázta meg, hogy a kriptoeszközöket, amelyek a törvény szerint most már a »készpénz« egyik formája, hogyan kell jelenteni ezen a nyomtatványon” – írta, majd hozzátette: „A 8300-as formanyomtatványt ma a FinCEN (Pénzügyi Bűnüldözési Hálózat) és az IRS számára is elküldik. A fizikai készpénzes tranzakciókkal ellentétben a FinCEN-nek nincs hatásköre a kriptovaluta-tranzakciókkal kapcsolatos jelentések gyűjtésére, így a 8300-as nyomtatványt nem lehet oda elküldeni”.
Nemcsak a vállalkozókat érinti az új, szigorú jogszabály
Brito kitért arra is, hogy a törvény a magánszemélyekre és a vállalkozásokra is vonatkozik. Ezt egy nemrégiben közzétett X-posztban fejtette ki:
„A kötelezettség nem csak a vállalkozásokra, hanem azokra a magánszemélyekre is vonatkozik, akik kereskedelmi vagy üzleti tevékenységük során több mint 10 ezer USD-t kapnak. Tehát, ha bányász vagy day trader vagyok (akár magánszemélyként is), akkor ez a törvény már rám is vonatkozik”.
A Coin Center ügyvezető igazgatója ismét felhívta a figyelmet egy fontos dologra: „Ismétlem, nem csak a vállalkozásoknak, hanem a magánszemélyeknek is meg kell felelniük, ha kereskedelmi vagy üzleti tevékenységük során kapják a pénzeszközöket. Mindezek után mi minősül kereskedelemnek vagy üzleti tevékenységnek? Nos, ez a pénzügyminisztérium eddigi útmutatásaiból nem igazán derül ki. Nem találok erre vonatkozó egyértelmű, világos szabályt.”