Az SEC-vel való évtizedes huzavonát követően az amerikai szabályozó januárban végre zöld utat adott az első spot bitcoin-ETF-eknek. Mindez több milliárd dollárnyi intézményi beáramlást eredményezett a Wall Street befektetőitől, és sokak szerint előkészítette az utat egy újabb potenciális bikafutam előtt a szélesebb kriptopiacon.
Mivel mindenki az intézményi allokációk növekedésére számít, és hamarosan elindulhatnak az első ethereum-ETF-ek is, ideje felmérni, hogy mennyire vannak minderre felkészülve a digitális eszközök és a hagyományos pénzügyi iparág.
Minden jel arra utal, hogy a jelenlegi ETF-kibocsátók nem fognak tudni megküzdeni a több milliárd dolláros beáramlásokkal. Szintén gondot okozhat számukra a kriptográfiai rendszerek bonyolultsága. A mögöttes ok egyetlen dologra vezethető vissza: a biztonságra.
A nagy beáramlás komolyabb biztonsági eljárásokat kíván a Wall Streeten
Az intézményi befektetők valósággal megrohamozták az ETF-eket, és a nagy tőkebeáramlás a hackerek figyelmét sem kerülheti el. A nagyobb aktivitás éppen ezért a jelenleginél is erősebb biztonsági szabványok alkalmazását kívánja meg.
Az ETF-ek kibocsátóinak, és a digitális eszközökbe fektető vállalatoknak jelentősen fel kell készülniük. A jelenlegi modellben a spot bitcoin-ETF-ek mögött álló eszközkezelők nagy része a Coinbase-re támaszkodik mint letétkezelő, valamint a kereskedési ciklusok során is az amerikai vállalat segíti az ügyleteiket.
Egészen pontosan a BlackRock, az iShares Bitcoin Trust, a Bitwise Bitcoin ETF, az ARK 21Shares Bitcoin ETF és a Grayscale az a 8 spot bitcoin-ETF, amely a Coinbase szolgáltatásait veszi igénybe. Ezzel szemben a BitGo, a Gemini és a Fidelity saját letétkezelői megoldásokat alkalmaz. Az a tény, hogy a legtöbben mégis egyetlen félre támaszkodnak ennek a kritikus feladatnak az ellátásában, mindenképp aggodalomra ad okot a túlzott centralizációval és a partnerkockázattal kapcsolatban.
Az EY-Parthenon kutatása alapján a digitális eszközökbe és digitális eszközökhöz kapcsolódó termékekbe áramló tőke a jövőben csak növekedni fog. A tanulmány érdekes megállapítása, hogy a legtöbb befektető kifejezetten az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, valóélet-beli eszközök (RWA) iránt érdeklődik. Egy több mint 250 intézmény körében végzett felmérés alapján 60%-uk már most digitális eszközökben tartja portfóliójának több mint 1%-át, terveik szerint pedig 2024-ben és 2025-ben további allokációkra készülnek a területen.
Amennyiben ezt az 1%-ot kivetítjük a világ globális vagyonkezelőire, akkor további egybillió dollárnyi beáramlás érkezhet hamarosan a kriptopiacra. A Bitwise információs vezetője ezzel kapcsolatban – talán kissé elfogultan – megjegyezte: „1% már megvan, felkészül a 99%”.
A nagy TradFi-intézményeknek mindenképp demonstrálniuk kell a szabályozók irányába, hogy hatékonyan kezelik a kockázatokat. Az egyre nagyobb ügyfélvagyon fölött diszponáló eszközkezelőknek egy szilárdabb piaci struktúrát kellene létrehozniuk. Ezenfelül diverzifikálniuk kellene a letétkezelői szolgáltatóikat. Különféle entitásokat és technológiai szolgáltatókat kellene igénybe venniük mind a letétkezelés, mind a kereskedések során.
Az ETF-kibocsátóknak fel kell készülniük a különféle eszközosztályokra
A legtöbb kriptofelhasználó egy életen át emlékszik arra a pillanatra, amikor először lépett interakcióba egy kriptovaluta hálózatával. Ez a natív felhasználás nem azt jelenti, hogy bitcoint vásároltak egy tőzsdén vagy ETF-en keresztül, hanem hogy először használtak hardvertárcát vagy telepítették a tárolásra és utalásra szolgáló szoftvert.
Szinte minden esetben az egyik legelső lépés az, amikor a felhasználó előtt megjelenik egy szósorozat (a seed), és arra utasítják, hogy jegyezze azt fel valahová, vagy legalábbis gondoskodjon a biztonságos tárolásáról. Ezeknek a memóriaszavaknak az elveszítésével a tulajdonos örökre búcsút inthet az adott tárcában tárolt kriptovalutáinak.
A decentralizált technológiák robusztus természete ugyanis nemcsak nagy hatalommal, de a digitális vagyontárolás korábban nem tapasztalt felelősségével is jár.
Az ETF-kibocsátóknak – bár kívülről tőzsdei szolgáltatásnak tűnnek – alapvetően ugyanezzel a problémával kell megküzdeniük. Bár az ETF-ekre vonatkozó feltételek némi védelmet nyújtanak egy esetleges vagyonvesztés esetén, ezt a felelősségüket mindenképp komolyan kell venniük.
Mert ha „beüt a krach”, és egy nem kívánatos (és igencsak csekély valószínűségű) forgatókönyv alapján a Coinbase a teljes nála tárolt pénzt elveszíti, a befektetőket akkor is ki kell fizetni valamiből – ha máshonnan nem, akkor a többi adófizető pénzéből.
Az ETF-ek letétkezelői koncentrációjával kapcsolatos kockázatokra már sokan felhívták a figyelmet – többek között a BitcoinBázis hasábjain is írtunk a problémás eljárásról. Bár ez valóban komoly kérdésnek számít, van egy olyan aspektusa is a biztonságnak, amelyről kevesebb szó esik. Mélyebbre ásva ugyanis nem szabad megfeledkezni a kulcsok megfelelő tárolásáról sem. Ennél a pontnál sokakban merülhet fel a kérdés: ki tárolja a kulcsokat? Hol tárolja azokat? Vajon biztonságban vannak? Kik férhetnek hozzájuk?
Nem feltétlenül kell hackertámadásnak történnie
Ezek azok a kérdések, amelyek a kriptográfiai biztonság alfáját és omegáját alktoják. Mert hiába használja a Bitcoin hálózata a világ egyik legmegbízhatóbbnak tartott titkosítási algoritmusát, ha létezik egy olyan Achilles-sarok, amelynek révén egy támadó hozzá tud férni a privát kulcsokhoz.
A kulcsoknak valahol mindenképp létezniük kell, hiszen a tárcák enélkül használhatatlanok lennének. Az is biztos, hogy vannak olyan személyek, akik rendelkeznek hozzáféréssel a karaktersorozatokhoz. Nem kell tehát hackertámadásnak történnie ahhoz, hogy egy rosszindulatú szereplő jelentős összeget utaljon ki magának – nincs kizárva, hogy a dollármilliók láttán valaki a belső körökben kapjon vérszemet.
Ugyanez a forgatókönyv akár egy bankban is megtörténhet. Csak míg, ha a banki alkalmazott a számlánkról akár 1 forintot is átutal a sajátjára, a banki rendszerekben ez a tranzakció visszafordítható. A bank számára ezenfelül az is teljesen nyilvánvaló, hogy melyik alkalmazottuk hajtotta végre az utalást. Az azonnali lebukás veszélyének tudata miatt tehát nincs motiváció a tisztességtelen eljárásra. Ha azonban a Coinbase egy magas pozíciójú munkatársa utal ki magának bitcoint, a személyazonossága egészen addig titokban marad, míg nem tudják összefüggésbe hozni a fogadó tárcájával.
Az eszközök biztonsága kritikusan fontosnak számít egy olyan iparágban, amely csak 2022 és 2023 között több mint 5 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedett el különféle hackertámadások és átverések miatt. Mivel a blokklánc-tranzakciók visszafordíthatatlanok, a kibertámadásokkal helyrehozhatatlan károk okozhatók. Az ezekből származó veszteségek így jelentősen nagyobbak lehetnek, mint az a hagyományos pénzügyekre jellemző. A digitális eszközök kezelése éppen ezért egy robusztusabb működési, technikai és jogi hozzáállást igényel. Mindezeken túl, a legfontosabb kérdést továbbra is a kulcskezelés mikéntje jelenti.
A kripto-ETF-ek elfogadása még csak a jéghegy csúcsa
A BTC- és ETH-ETF-ek arra kényszerítik a Wall Street intézményeit, hogy komoly változásokat eszközöljenek ki a fogyasztói eszközök védelme tekintetében.
Ami a jövőt illeti, egy olyan világ kapuja előtt állunk, ahol a kriptovaluták, a stabilcoinok, a fiat valuták, a részvények és egyéb RWA-k tokenizált módon nyilvános blokkláncokra kerülnek – ez pedig elképesztő lehetőségeket nyit meg előttünk. Az ezeken zajló tranzakciókat azonban már nem lehet egy telefonhívással vagy e-maillel „meg nem történtté tenni”. Az utalások véglegesek és megváltoztathatatlanok lesznek a digitális tér ezen szegletében.
Az eszköztárolás és a tranzakcióhitelesítések egy új érája előtt állunk, amely világszerte komoly paradigmaváltást jelent majd az értékek tárolása és cseréje tekintetében. Ebben a szép új világban a fokozott pénzügyi biztonság lesz életünk egyik legfontosabb aspektusa.
