Miért adóznak a milliárdosok kevesebbet, mint az átlagemberek?
Ahogyan azt Benjamin Franklin egy 1789-as levelezésében írta, a világon semmi sem biztos, csak a halál és az adók. Az adózás az a folyamat, mely során az állam vagy más kormányzati szervezetek pénzügyi forrásokat gyűjtenek be az állampolgároktól és vállalkozásoktól a közszolgáltatások finanszírozására, az infrastruktúra fejlesztésére és az oktatás, egészségügy és biztonság biztosítására.
Azonban az adózási struktúrák országonként és politikai rendszerenként eltérhet, így előfordulhat, hogy valaki jóval kevesebb adót fizet vagy egyáltalán nem is fizet. Köszönhetően az adóparadicsomoknak és az adóoptimalizálásnak a milliárdosok ma már jóval kevesebb effektív adót fizetnek, mint egy átlagos alkalmazott.
A milliárdosok effektív adókulcsa ma már alacsonyabb
Gabriel Zucman, francia közgazdásznak 2018-ban jelent meg elemzése a The New York Times-ban, amiben azt kutatta, hogy az amerikai milliárdosok effektív adókulcsai hogyan változtak az évek során. Az elemzés bemutatja, hogy a történelmi változás, melyen az adózás keresztülment, sürgős adóreformok szükségletét váltja ki, mivel az amerikai milliárdosok ma már effektív kevesebbet adóznak, mint a munkásosztály.
Ahogyan az a grafikonon is látszik, 2018-ra a 400 leggazdagabb amerikai állampolgár effektív adókulcsa már „csak” 23%, míg az átlagosan havi fizetésből élőké 24%.
Zucman elemzése alátámasztja az adóstratégia újragondolásának a szükségességét, mivel a világ leggazdagabb üzletemberei és befektetői jövedelemszerkezetükből adódóan, mely túlnyomó részt osztalékból és tőkenyereségből származik, lehetővé teszi, hogy hatékonyabban adózzanak, mint a hagyományos fizetésekből élők. Az olyan iparmágnások, mint Jeff Bezos, Warren Buffett vagy Elon Musk gyakran hitelek fedezésére használják részvényeiket, hogy jelentős forrásokhoz jussanak, ez pedig nem idéz elő adókötelezettséget.
Globális trend az effektív adózás csökkenése
Annak ellenére, hogy a kutatás első sorban az Egyesült Államokra koncentrálódik, ahol például a társasági adó jelentős csökkenése (34%-ról 21%-ra) és az ingatlanadó szinte teljes eltűnése lehetővé teszi a vagyonból élők számára a kedvező adózást, nemcsak tengerentúli problémát jelent. Az európai országokban is lényegesen alacsonyabb adókulcsokat élveznek a gazdagok, Hollandiában például 2016-ban 17%-ot fizettek be az államkincstárba, míg az átlagos adófizetők keresetük 45%-át.
Jól látható, hogy a világ minden tájáról gyűjtött adatok azt mutatják, hogy az adózás, mint fogalom kezd háttérbe szorulni vagy éppen teljesen eltűnni. Ezt szorgalmazza az Egyesült arab Emírségek is, ahol az országot úgy vezetik, mint egy vállalkozást. Az Öböl-menti országban például egyáltalán nem kell jövedelemadót, vagyonadót vagy társasági adót fizetni, melynek köszönhetően számos vállalkozó vagy munkavállaló helyezkedik el Dubaiban, hogy kihasználja az adómentességet és más üzleti előnyöket.
Törekvések az adózás igazságossá tételéért
Az adóbefizetések közötti rés növekedése egyre inkább ösztönzi a nemzetközi erőfeszítéseket is. Ennek kapcsán 2021-ben több, mint 130 ország kötött gazdasági szerződést annak érdekében, hogy 15%-os globális minimális társasági adókulcsot határozzanak meg, mely biztosítja a multinacionális vállalatok alapösszegű adóbefizetését, nyereségük keletkezési helyétől függetlenül.
A minimum társasági adó mellett egyre több felszólítás hangzik el a milliárdosokra kirótt éves vagyonadó mellett, mely csökkentené az egyenlőtlenségeket és jelentősen megerősítené az államháztartásokat is. Ezt támogatja többek között Brazília, Franciaország, Németország, Dél-Afrika és Spanyolország is. A milliárdosokra kirótt vagyonadó célja nemcsak a bevételek növelése, hanem a jobb visszaosztás biztosítása, a demokratikus értékek védelme és a gazdasági egyensúlyt veszélyeztető tényezők visszaszorítása.
Azonban az adóoptimalizálás nem adócsalás. És amíg léteznek jogi kiskapuk, addig a milliárdosok ki fogják használni lehetőségeiket, hogy vagyonukat megvédjék.
