Nem fogod elhinni, hol tart most a kínai atomenergia
Kína az elmúlt években látványos előrelépéseket tett a nukleáris energia területén az innovációiknak és az átfogó kormányzati stratégiájuknak köszönhetően. Az ország célja, hogy 2020 és 2035 között 150 új nukleáris reaktort építsen, amivel messze lekörözi más országok hasonló terveit.
Az ázsiai ország jelenleg 27 nukleáris reaktort épít, ami több mint két és félszerese bármely más ország projektjeinek. A kínai reaktorok megépítése átlagosan mindössze hét évbe telik, ami jelentősen rövidebb a legtöbb más országhoz képest. Sőt, az ország a világ első negyedik generációs nukleáris reaktorát is üzembe helyezte, amelynek technológiáját 90%-ban az országban fejlesztették ki.
A világ jelenleg működő és épülőben lévő nukleáris reaktorai (2024. májusi adatok)
Kis moduláris reaktorok (SMR)
Az elemzők szerint Kína 10-15 évvel előrébb jár az Egyesült Államoknál a negyedik generációs reaktorok nagy léptékű bevezetésében. A kis moduláris reaktorok (az SMR-ek) fejlesztésében és bevezetésében is vezető szerepet játszik. Az SMR-ek fejlett nukleáris reaktorok, amelyek egységenként akár 300 MW(e) teljesítményre is képesek, szemben a tipikus harmadik generációs reaktorokkal, amelyek több mint 1000 MW(e) kapacitással rendelkeznek. A moduláris szerkezetük lehetővé teszi a rendszerek és alkatrészek gyári összeszerelését és helyszíni telepítését, ezért ezek a reaktorok tehát költséghatékonyabbak és könnyebben telepíthetők, a hagyományos nagy reaktorokhoz képest.
Kína emellett gyors neutron reaktorokat (FNR-eket) is épít, amelyek a negyedik generációs reaktorok egy másik típusát képviselik. Ezek a reaktorok tudatosabban használják fel a 238-as uránt és a fissziós 235-ös urán izotópot, amelyet a legtöbb reaktorban használnak.
Az ország azonban hosszú ideje függ más nemzetektől, különösen Kazahsztántól és Oroszországtól a nukleáris reaktorokat üzemanyaggal ellátó urán tekintetében, ezért arra törekszik, hogy nemcsak a nukleáris erőmű kapacitásában, hanem az üzemanyag előállításában is önellátó legyen. Ez magában foglalja az urán beszerzését, dúsítását és az üzemanyag gyártását is.
Ennek a stratégiának a része az olyan típusú negyedik generációs reaktorok építése, amelyek nem uránra támaszkodnak, hogy csökkentsék ezt a függőséget. Az elemzők szerint Kína aktuális célja, hogy az uránszükségletének egyharmadát házon belül állítsa elő, második harmadát külföldi bányákból és közös vállalatokból való részesedéssel kívánja megszerezni, és a harmadik harmadot pedig a nyílt piacról vásárolná meg.
Szervezeti és rendszerszintű innovációk
Kína nukleáris energia terén elért sikere leginkább a szervezeti és rendszerszintű innovációinak köszönhető. Az ország koherens nemzeti stratégiája támogatja a nukleáris energia fejlesztését mind szövetségi, mind tartományi szinten. Ez magában foglalja az alacsony kamatozású finanszírozást, a betáplálási tarifákat és egyéb támogatásokat, amelyek a nukleáris energiatermelést költséghatékonnyá teszik. Az engedélyezési és szabályozási jóváhagyások egyszerűsítése, valamint az ellátási láncok hatékony koordinálása is hozzájárul a sikerhez.
A kínai kormány végső célja azonban az, hogy 2035-ig megépítse „mesterséges nap” névre hallgató fúziós reaktorát. A tisztviselők azt remélik, hogy 2050-re megkezdhetik a fúziós energia nagy léptékű kereskedelmi termelését is. Az elemzők szerint a nukleáris fúziós technológiák fejlesztésében Kína jelenleg nagyjából egy szinten van az Egyesült Államokkal (és más külföldi erőfeszítésekkel). Ugyanakkor valószínű, hogy Kína gyors követői megközelítést alkalmaz majd, és gyorsan felskálázza a fúziós reaktorok gyártását és telepítését, amint ezek a technológiák kereskedelmileg életképesek lesznek.
Az Egyesült Államok helyzete
Az Egyesült Államok 94 működő nukleáris reaktorával továbbra is a világ vezetőjének számít a nukleáris energia termelésében, ami a globális termelés egyharmadát teszi ki; azonban az ország csak két új reaktort indított az elmúlt évtizedben. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok fenntarthassa vezető szerepét a nukleáris iparban, koherens nemzeti stratégiára és átfogó kormányzati megközelítésre lesz szüksége. Ez magában foglalná az új reaktortípusok támogatását, vonzó finanszírozási lehetőségek biztosítását és az exporthitelezési programok egyszerűsítését is.