Izrael készpénzmentessé válik
Izrael egy új tervet népszerűsít, amelynek célja a 200 sékeles bankjegyek megszüntetése. Továbbá a fizikai arany és ezüst birtoklásának tiltása, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása a végrehajtás érdekében. Miközben Gáza készpénzhelyzete tovább romlik.
Néhány nappal ezelőtt jelentették be az új kezdeményezést, amelyet Netanjahu miniszterelnök támogat. Ez pedig nem más, mint a 200 sékeles bankjegyek kivonása a forgalomból, mint az első lépés a készpénz teljes megszüntetése felé a következő néhány év során.
A hivatalos indoklás? A pénzügyi bűncselekmények és a fekete pénz elleni harc az arab társadalomban.
Ahogyan várható volt, ez a lépés – amely azonos India 2016-os intézkedésével – tovább fogja destabilizálni Izrael gazdaságát, valamint az állampolgárok testi és lelki állapotát. Ennek a gazdasági megrázkódtatásnak a hatása hullámokban éri majd el Gázát is, amely az izraeli sékelre támaszkodik valutaként, és nyilvánvalóan a lakossága nagymértékben függ a készpénztől.
A 200 sékeles bankjegyek megszüntetése
Az izraeli 200 sékeles bankjegyek összértéke meghaladja a 100 milliárd sékelt. Ez a lakosság által birtokolt bankjegyek közel 80%-át teszik ki. A készpénzhasználók lejáratásának legújabb kísérletei során arról számoltak be, hogy „a 200 sékeles bankjegyek többségét nem vásárlásokra használják, hanem fekete tőke felhalmozására.” Egy úgynevezett szakértői csapat – kilenc üzletember és egy volt köztisztviselő – akik a bankjegyek megszüntetésének ötletét kezdeményezték. Azt állítják, hogy a bankjegyek eltávolítása már a következő évre több mint 20 milliárd sékelt (5,3 milliárd dollárt), és az elkövetkező 5 évben 110 milliárd sékelt (29 milliárd dollárt) hoz vissza az államkasszába. Valamint rákényszeríti az adóelkerülőket, hogy felszínre kerüljenek.
Két héttel ezelőtt jelent meg az első cikk a mainstream médiában a témáról. A célja az volt, hogy normalizálja és felkészítse az embereket erre a drákói intézkedésre.
A javasolt szakpolitikai dokumentum több lépést ajánl a fekete tőke elleni küzdelem érdekében:
- A 200 sékeles bankjegyek kivonása a forgalomból, valamint a készpénzvagyonok jelentési kötelezettségének szélesítése a hatóságok felé. Ez egy nagyobb terv része, amely három szakaszban tervezi a készpénz teljes megszüntetését. Első lépésben a készpénzes tranzakciók korlátozása 3000 sékelre (800 dollár) 2-3 éven belül. Második lépésben a tranzakciók összegének csökkentése 2000 sékelre (530 dollár). Végül a készpénzhasználat teljes eltörlése, miközben ösztönzik a digitális fizetési módszereket.
- A mesterséges intelligencia kihasználása az adóelkerülés nyomon követésére és behajtására.
- Együttműködésen alapuló behajtási erőfeszítés indítása, amely több kulcsfontosságú szervezetet foglal magába, mint például az adóhatóság, a pénzmosás elleni hatóság, a rendőrség, az ügyészség és a Terrorizmus Elleni Gazdasági Hadviselés Központja.
- A készpénzhelyettesítők például az arany, az ezüst, az érmék és medálok nagy mennyiségű birtoklásának betiltása.
- A nem banki pénzügyi entitások – beleértve a pénzváltó szolgáltatásokat – szabályozásának fokozása, amelyek jelentős mennyiségű illegális pénzt kezelnek.
- Digitális valuták lefoglalása, amelyek szankcionált entitások terrorista tevékenységeihez köthetők – „Vannak olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik az ilyen pénzátutalások valós idejű azonosítását, és Izraelnek ezeket azonnal alkalmaznia kell. Ez lehetővé teszi a terrorizmus és bűnözés finanszírozásának megzavarását, a terrorista cselekmények elkövetőinek azonosítását, és több száz millió dollár lefoglalását az állam számára. A jövőben akár milliárdokat is.” (Ez a rész egy, 2024 márciusára datált kiszivárgott tervvázlatból származik; nem jelent meg a mainstream médiában – a szerző).
„Nagy testvér” szabályozás
Két héttel az új politika első „javaslata” után Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy sürgősen előmozdítja ezt a reformot a fekete tőke elleni küzdelem érdekében. Különösen az arab lakosság körében, és összehívott egy különleges bizottságot, hogy megvitassa az új irányelvet.
Izrael már tavaly bevezetett egy új „nagy testvér” szabályozást. Az előírja minden 25 ezer sékel fölötti B2B tranzakció előzetes adóhatósági jóváhagyását. Az új szakpolitikai terv most azt javasolja, hogy a tranzakciók jóváhagyási küszöbértékét az adóhatóságnál 25 ezer sékelről (6 750 USD) 5 ezer sékelre (1 350 USD) csökkentsék. Ami egy rendkívül vitatott lépés.
Izrael legnagyobb fősodrú kiadványa a Ynet emlékeztette olvasóit, hogy
Hasonló lépéseket vezettek be más országokban. Kína egyes részein bizonyos városokban teljesen betiltották a készpénzhasználatot.
Izrael kormányzati szervei imádják az „egyéb országokban már alkalmazzák” kifogást használni tetteik igazolására. Ugyanez a mantra ismétlődik újra és újra, amikor a Digitális Sékelről van szó. Izrael jegybanki elnöke egy podcastot érvelt nemrégiben és elismerően említette, milyen előrehaladott az Európai Központi Bank a Digitális Euróval kapcsolatban például.
• Israel’s is promoting an initiative to abolish the 200 shekel bank notes as a first step to narrow use of & abolishing cash. Same as in India in 2016.
• Physical gold & silver may be forbidden to hold. 🪙💰
• Gaza’s population suffering from financial oppression via lower… pic.twitter.com/XUbCUKDgFE
— Efrat Fenigson (@efenigson) September 22, 2024
India 2016-ban eltávolította az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket
2016 novemberében az indiai kormány egy Izrael által most fontolóra vett döntéshez hasonlót hozott. Egyszerűen kivonta az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket a forgalomból. E döntés következtében emberek százai vesztették életüket, sokan mások nehézségekkel szembesültek, és az ország GDP-je jelentős visszaesést szenvedett.
2017. augusztus 30 – Indiaiak sorakoznak a bankok előtt országszerte
India a készpénz 86%-át kivonta a forgalomból. Nem megy jól. – írja a lap
A 2016-os Vox cikkből:
„India-szerte emberek tízezrei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak egy gazdaságpolitika ellen, amiről valószínűleg még nem hallott: a pénzérvénytelenné tétel.
Három héttel ezelőtt Narendra Modi indiai miniszterelnök meglepte országát azzal a bejelentéssel, hogy betiltja az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket – amelyek értéke körülbelül 7 és 15 dollár – a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelem jegyében.
Azt becsülte, hogy az ország legnagyobb címletű bankjegyeinek újakra váltásának kényszerítésével lehetővé teszi a kormány számára, hogy fellépjen a fekete pénz ellen. Olyan, elszámolatlan készpénzvagyonok ellen, amelyek után nem fizettek adót, pedig a törvény szerint kellett volna. Emellett azzal érvelt, hogy ez csapást mérne a belföldi terrorizmus finanszírozási műveleteire azáltal, hogy felkutatják a hamis pénzt, és értéktelenné teszik az általuk a háttérben tartott legális készpénzt.
A széles körben használt bankjegyek betiltása óriási hatással lenne bármely gazdaságra, de Indiában ez a politika átalakító erejű. Modi hirtelen tilalma azonnal azt jelentette, hogy az Indiában forgalomban lévő készpénz 86%-a többé nem számít törvényes fizetőeszköznek. Ami azt jelenti, hogy az üzletek megtagadhatták ezen bankjegyek fizetési formaként való elfogadását. Az indiai gazdaság a készpénzre épül: becslések szerint Indiában az összes tranzakció 90-98%-a – a forgalom mennyiségét tekintve – készpénzzel történik.
Nem meglepő, hogy Modi pénzérvénytelenné tételi kezdeményezése káoszt okozott az egész országban. Az emberek új bankjegyeket szeretnének, de a jelenlegi kínálat meg sem közelíti a keresletet. Ez fejfájást okoz az embereknek, miközben hosszú sorokban várakoznak az ATM-ek és a bankok előtt, amelyek rendszeresen kifogynak a készpénzből. Azok számára, akik a napi készpénzkeresetre támaszkodnak a túléléshez, ez azt jelentheti, hogy nem tudnak élelmiszerhez jutni.”
Út a CBDC-hez
Egy kiváló előadásban, amelyet Andreas Antonopoulos a híres Bitcoin-fejlesztő és előadó tartott 2016-ban, Andreas az országok közötti valutaháborúról beszél. Részletezi az indiai készpénzválságot és más országok példáit is, ahol az állampolgárokat büntetik a megbukott valuták miatt (Venezuela, Argentína, Ukrajna, Törökország és még sok más).
Mindezen kísérletek, amelyeket egy-egy országban végeznek, tesztterületként szolgálnak a jövőbeni bevezetéshez máshol. (Mint például a 2012-es bankbetét-konfiskálások Cipruson vagy az évek során az Egyesült Államokban a bankok összeomlásától való megvédésük érdekében tett erőfeszítések). Ahogy az adósság tovább növekszik, a gazdasági helyzet romlik, és az infláció súlyosbodik, ezek a kísérletek csak felgyorsulnak. Számíthatunk több adóra, további készpénzkorlátozásokra, több elkobzásra és növekvő árakra az infláció mellett. Végül ez a romló állapot megfelelő indoklást biztosít majd egy új digitális ellenőrzési rendszer, azaz a CBDC bevezetéséhez. Ha csak nem előzi meg egy másik „válság” vagy „vészhelyzet”.
További készpénzkorlátozások Izraelben
Izrael kormánya az elmúlt években egyre szigorítja a készpénzhasználatra vonatkozó politikáját. Jelenleg még nincsenek hivatalos korlátozások arra vonatkozóan, hogy mennyi készpénz tartható otthon, de a kormány többször is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gyakorlatot nem tekinti kedvezőnek. Azt részesíti előnyben, ha minél több tranzakciót készpénz nélküli fizetési és pénzkezelési módszerekkel bonyolítanak le. Ezzel egyidejűleg a kormány azon dolgozik, hogy előmozdítson egy olyan jogszabályt, amely illegálissá tenné több mint 200 000 sékel készpénz birtoklását. Ezenkívül az 50 000 sékel vagy annál nagyobb készpénzösszegek birtoklása esetén magyarázatot kellene adni a hatóságoknak a pénz forrásáról és tervezett felhasználásáról.
2022 augusztusában Izrael bejelentette, hogy megtiltja a 6000 sékelnél nagyobb készpénzes vásárlásokat. A reform célja – az izraeli adóhatóság közleménye szerint – a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem.
A The Jerusalem Post 2022-ben így számolt be:
„Az új törvény értelmében minden 6000 sékel (1700 dollár) feletti üzleti kifizetést alternatív módszerekkel kell teljesíteni, például átutalással vagy bankkártyával. Azok között a magánszemélyek között, akik nincsenek üzlettulajdonosként nyilvántartva, a kereskedelem készpénzben 15 000 sékelre (4360 dollár) korlátozódik. Ez egy újabb lépés Izrael készpénzhasználat elleni küzdelmében. Korábban 11 000 sékelig (3200 dollár) lehetett készpénzt használni üzleti tranzakciókban.
„Azt szeretnénk, ha a lakosság csökkentené a készpénz használatát” – mondta Tamar Bracha ügyvéd, aki az izraeli adóhatóság nevében felelős a törvény végrehajtásáért a The Media Line-nak. „A cél a készpénz áramlásának csökkentése a piacon, főként azért, mert a bűnszervezetek hajlamosak a készpénzre támaszkodni. Azáltal, hogy korlátozzuk a használatát, sokkal nehezebb bűncselekményeket végrehajtani.”
„A cél a készpénz áramlásának csökkentése a piacon, főként azért, mert a bűnszervezetek hajlamosak a készpénzre támaszkodni” — Tamar Bracha ügyvéd, Izraeli Adóhatóság, 2022
Gáza készpénzhelyzete
A készpénzhiány Gázában tovább súlyosbította az amúgy is válságos körülményeket. Még nehezebbé téve az emberek számára az alapvető élelmiszerek és ellátmányok beszerzését.
Gázában a hiány nem csak az élelmiszerre, a vízre és az áramra korlátozódik. Majdnem egy évvel a konfliktus kezdete után súlyos készpénzhiány alakult ki. A bankokat lerombolták, és a gyakori áramkimaradások az ATM-eket használhatatlanná tették. A régióból érkező jelentések rávilágítanak arra, hogy a készpénzhiány hogyan súlyosbítja a mindennapi túlélésért folytatott küzdelmet. Miközben az izraeli védelmi erők (IDF) razziái során a Hamász előőrsökben több millió sékelt és nagy összegű amerikai dollárt fedeztek fel.
Tisztítás szappannal és vízzel, majd vissza az ügyfelekhez: Gáza elhasználódott bankjegyválsága
A Ynet beszámolója szerint:
„A friss készpénz hiánya és a háború miatt számos bankfiók bezárása arra kényszerítette Gáza lakosait, hogy közel egy éve ugyanazokat a bankjegyeket használják újra. “Az ilyen gyakori használat miatt a bankjegyek elhasználódnak és megrongálódnak, és én nem vagyok hajlandó elfogadni őket” – mondja egy piaci árus. Közben egy új szakma jelenik meg a térségben: az elhasználódott bankjegyek tisztítása és felújítása.
A háború kezdete óta Gázában számos bankfiók bezárása súlyos készpénzhiányhoz vezetett, ami arra kényszerítette a lakosokat, hogy továbbra is régi, rongyos bankjegyeket használjanak. Egy új biznisz a “bankjegytisztítás” bontakozik ki. A régi bankjegyeket megtisztítják és felújítják az újrafelhasználás érdekében. A szolgáltatás ára bankjegyenként 2 és 5 sékel között mozog.
A kereskedők – különösen Gáza északi részén – figyelmeztetnek, hogy ennek a válságnak az egyetlen valódi megoldása a bezárt bankok újranyitása és friss készpénz befecskendezése a piacra. Ellenkező esetben növekszik a hamisított valuta terjedésének kockázata.
Emellett a készpénzfelvétel Gáza ATM-jeiből jelentős díjakkal jár, amelyek 10% és 20% között mozognak. A háború előtt csak Gáza városában körülbelül 20 pénzváltó iroda működött, amelyeket a Hamász üzemeltetett, vagy adóztatott. Ezek az irodák különböző valutákat váltottak és azokkal kereskedtek a piacon működő számos informális pénzváltó mellett.”
Merre tovább?
Izrael készpénzmentessé válása egy újabb lépés az állampolgárok feletti ellenőrzés szigorítása és a magántulajdon megsértése felé. Ez a „készpénzmentes” fejlemény más aggasztó irányzatokhoz csatlakozik Izraelben, mint például az emberek nyugdíjainak felhasználása és az izraeli digitális jegybankpénz, a Digitális Sékel előmozdítása.
Egy új gazdasági valóság előtt állunk. Ilyen időkben a Bitcoinról való tanulás szükségessé válik, hogy megvédjük magunkat a kormányzati zsarnokságtól az egyetlen valóban decentralizált, biztonságos kriptovalutával. Amelyet senki sem irányít, és amely teljes mértékben engedélymentes, a kormányzati kontrollon kívül áll.
Az eredeti cikk egy vendégposzt Efrat Fenigson tollából és a Bitcoin Magazine-ban jelent meg angol nyelven. A kifejezett vélemények teljes mértékben a szerző sajátjai.