Így reagálnánk egy föld felé tartó aszteroida hírére?

Képzeljük el, hogy a tudósok felfedeznek egy óriási aszteroidát, amely 72% eséllyel ütközhet a Földdel körülbelül 14 év múlva. Egy akkora űrkőzetről van szó, amely nemcsak egy várost pusztíthat el, hanem egész régiókat tehet tönkre.

Ez a hipotetikus forgatókönyv volt az a téma, amit aszteroida szakértők, NASA munkatársak, szövetségi katasztrófavédelmi hivatalok és nemzetközi partnereik vitattak meg egy szimuláció részeként. A gyakorlat célja az volt, hogy a jövőbeli aszteroida-fenyegetésekre való reagálási készségeket javítsák — derült ki a NASA által nemrég kiadott jelentésből.

A jelenlegi aszteroida fenyegetések állapota

„Jelenleg nem tudunk olyan jelentős méretű aszteroidákról, amelyek a következő száz évben elérnék a Földet,” mondta Terik Daly, a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium bolygóvédelem szekcióvezetője. „De azt is tudjuk, hogy nem tudjuk, hol van a legtöbb olyan aszteroida, amely elég nagy ahhoz, hogy regionális pusztítást okozzon” – folytatta Daly. A csillagászok becslése szerint körülbelül 25 000 ilyen „Föld közeli objektum” létezik. Ezek legalább 140 méter átmérőjűek, de eddig csak körülbelül 43%-ukat találták meg.

Szimulációs forgatókönyv és opciók

A legutóbbi szimuláció során – közvetlenül az aszteroida felfedezése után – a tudósok becslése szerint az objektum mérete 60 és 800 méter között lehet. Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi tisztje szerint még egy kisebb aszteroida is jelentős károkat okozhat. Ez jelentő mértékben függhet attól, hogy hol csapódik be a Földön.

„A 60 méteres aszteroida az óceán közepén nem lenne nagy probléma. Viszont ugyanez az aszteroida egy nagyváros közelében való becsapódás esetén komoly helyzetet jelentene” – mondta Johnson. Mivel a teleszkópok csak egy fénypontként látják az aszteroidát az űrben, Daly szerint „nagyon nagy bizonytalanságok lesznek az aszteroida tulajdonságait illetően. Ez nagy bizonytalanságokat eredményez abban is, hogy milyen következményekkel járna a becsapódás.”

A szimuláció során három opciót vitattak meg. Az első lehetőség az volt, hogy egyszerűen várnak, és semmit sem tesznek addig, amíg a következő teleszkóp megfigyelések rendelkezésre nem állnak. A második lehetőség egy amerikai űrmisszió elindítása. Ennek keretében egy űrhajó elrepülne az aszteroida mellett, hogy további információkat gyűjtsön. A harmadik opció egy drágább űrhajó építése volt. Ez képes lenne némi időt eltölteni az aszteroida körül, és esetlegesen akár megváltoztatni annak eredeti útvonalát.

Következmények és jövőbeli lépések

Daly szerint a szimuláció során bőségesen volt idő arra, hogy megvitassák, hogyan kommunikálják a bizonytalanságokat és az azonnali cselekvési szükségletet. A résztvevők azt is megvitatták, hogy a finanszírozás és más gyakorlati szempontok hogyan befolyásolhatják a döntéshozatali folyamatokat.

„A valóság az, hogy a költségek abszolút fontos tényezők voltak,” mondta Daly. A NASA jelentése szerint sok érintett azt szeretné, ha minél hamarabb minél több információ állna rendelkezésre az aszteroidáról. Ugyanakkor szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy finanszírozás biztosítható lenne anélkül, hogy konkrét kockázati információk állnának rendelkezésre.

Míg az űrkutatási intézmények képviselői a gyors beavatkozást részesítik előnyben, Daly szerint „továbbra is nyitott kérdés, hogy a politikai vezetők valójában mit tennének.” Johnson elmondása szerint a NASA 2027 őszére tervezi új aszteroida-kereső teleszkópjának indítását. „Fel kell fedeznünk, mi található odakint, meg kell határoznunk ezek pályáit, és meg kell állapítanunk, hogy idővel veszélyt jelenthetnek-e a Földre.”