Mi az a blokklánc? Átfogó útmutató és jövőbeli alkalmazási területei
Blokklánc technológia jelentené az új internetet?
A blokklánc, avagy blockchain technológia vitathatatlanul zseniális találmány – egy személy vagy csoport víziója, akit Satoshi Nakamotónak neveznek. De azóta túllépett a kiagyalóin és most mindenki azt kérdi: mi is az a blokklánc technológia?
A digitális információ elosztásával – másolás helyett – a blokklánc technológia megteremtette egy új típusú internet feltételeit. Eredetileg a digitális pénzre, a bitcoinra tervezték, de a techközösség újabb és újabb potenciális felhasználási területeket fedez fel.
A bitcoint sokan „digitális aranyként” emlegetik. Jelen pillanatban, a kriptopénz piaci kapitalizációja közelít a 725 milliárd dollárhoz (2022. március). A többségében a bitcoin kódjára épülő blokkláncok ezenfelül más típusú digitális értéket is teremthetnek. Ahogy az internetnél vagy az autódnál, úgy a blokklánc működésénél sem kell teljeskörűen ismerni a technológiát ahhoz, hogy használni tudd. Már egy alaptudás is elég ahhoz, hogy felfedezzük, miért gondolják sokan forradalmi újításnak. A bejegyzésben szereplő, átfogó blokklánc technológiai bemutatónk közérthető és nem igényel szaktudást.
Mi az a blokklánc technológia?
A blokklánc a megvesztegethetetlen digitális főkönyve a gazdasági tranzakcióknak, amely nem csak pénzügyi tranzakciók nyilvántartására programozható, de voltaképp akármire, amely értékkel rendelkezik.
— Don & Alex Tapscott, a Blockchain Revolution (2016) szerzői
Egy elosztott adatbázis
Képzeljünk el egy táblázatot, ami több ezer alkalommal lemásolásra kerül világszerte a számítógépes hálózaton. Képzeljük el azt is, hogy ez a hálózat úgy lett tervezve, hogy szabályos időközönként frissíti a hálózatot – és már van is egy általános elképzelésünk a blokkláncról.
A blokkláncon tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik. Így használja a hálózatot, amelynek nyilvánvaló haszna van. A blokklánc nem kerül tárolásra egyetlen helyen se, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartás valóban nyilvános és könnyen hitelesíthető. Nincs centralizált verziója az információnak, amelyet egy hekker korrumpálhatna. Milliónyi számítógépen van tárolva szimultán és az adathoz bárki hozzáférhet az interneten keresztül.
Hogy jobban megértsük a Google táblázatkezelővel vont blokklánc analógiát, érdemes elolvasni a következő szösszenetet egy blokklánc specialistától.
Blokklánc mint Google Dokumentum
A hagyományos módja a dokumentumok megosztásának az, ha küldünk egy Microsoft Word dokumentumot egy fogadó félnek és megkérjük, hogy végezze el a szükséges módosításokat rajta. A probléma ezzel a forgatókönyvvel, hogy várnod kell egy visszaküldött másolatra mielőtt láthatnánk a változtatásokat. És ezért ki vagy zárva a szerkesztési folyamatból, addig, amíg a másik fél nem végez vele. Manapság így működnek az adatbázisok. Két tulajdonos nem tud ugyanazzal a nyilvántartással ugyanabban az időben dolgozni.Ez alapján járnak el a bankok is a pénzügyi egyenlegek és átutalások terén: rövid időre zárolják a hozzáférést (vagy levonnak az egyenlegből) mialatt az utalást végzik, majd frissítik a másik oldalt, majd újra megnyitják (vagy frissítik újra). A Google Dokumentumokkal (vagy Google Táblázatkezelővel) mindkét félnek hozzáférése van ugyanahhoz a dokumentumhoz egyazon időben, ami egyben az egyedüli változatát is jelenti a dokumentumnak és minden körülmények között látható mindkét félnek. Mint egy megosztott főkönyv, de helyette megosztott dokumentum. Az elosztott rész akkor válik fontossá, amikor a megosztás nem egy, de több emberre vonatkozik.
Képzeljük el mindazt a jogi dokumentumot, amit ilyen módon lehetne felhasználni. Ahelyett, hogy egymás között küldözgetnénk, elvesztve a verzióját egy dokumentumnak, szinkronizálás nélkül más verziókkal, miért ne lehetne minden üzleti dokumentum megosztott? Számos alternatívája a jogi dokumentumoknak lehetne ideális az ilyen típusú munkamegosztásra. Nincs szükséged blokkláncra dokumentumok megosztásához, de a megosztott dokumentumok analógiája erőteljesen érezteti a helyzetet.
Blokklánc tartóssága és megbízhatósága
A blokklánc olyan, mint az internet, amely megbízhatóságra lett kihegyezve. Azzal, hogy megegyező adatblokkokat tárol a hálózaton, a blokkláncot…
- …nem felügyeli egyetlen személy sem.
- …nincs egyetlen meghibásodási pontja.
A bitcoint 2008-ban találták ki. Azóta a bitcoin blokklánca lényeges megszakítás nélkül működik. (Eddig a pillanatig, bármely bitcoinnal kapcsolatos felmerülő probléma hekkelés vagy rossz irányítás miatt következett be. Más szavakkal, ezek a problémák rossz szándék és emberi hiba miatt lépnek fel, az alapul szolgáló koncepcióban nincs hiba).
Az internet önmagában már 30 éve megbízhatóan működik. Ez egy jó előjel a blokklánc technológiára nézve a tervezett fejlesztések tükrében.
Akármennyire is forradalminak hangzik, a blokklánc valójában egy mechanizmus, amellyel mindenkit az elszámoltathatóság legmagasabb fokára emelünk. Nincs több elfelejtett utalás, emberi vagy gépi hiba vagy átváltás, amely a résztvevő felek beleegyezése nélkül történik. Ezen felül, a legkritikusabb terület, ahol a blokklánc segítségünkre lehet, az a tranzakciók érvényességének biztosítása, még pedig úgy, hogy nem egy fő regiszterben tartja nyilván a tranzakciókat, de egy összekapcsolt és elosztott regiszterek hálózatán, amelynek részegységei egy biztonságos hitelesítési mechanizmuson keresztül van összekötve.
— Ian Khan, TEDx előadó | Író | Technológiai futurista
Transzparens és megvesztegethetetlen
A blokklánc hálózat működése konszenzuson alapul, amely minden tizedik percben leellenőrzi magát. A digitális értékek önellenőrző ökoszisztémájaként a hálózat összeegyeztet minden egyes tranzakciót, ami a tíz perces időközben történik. Ezen tranzakciók csoportjait nevezik „blokkoknak”. Két fontos tulajdonsága vezethető le ebből:
- Átlátható adat kerül fel a hálózat egészére, amelyek minden esetben publikusak.
- Megmásíthatatlan, ugyanis bármely apró egységét az adathalmaznak óriási mennyiségű számítási kapacitás felhasználásával lehet megváltoztatni. Egyetlen apró adat megmásítása is a teljes hálózat felülírását igényli.
Elméletben megmásítható – azonban a gyakorlatban nagyon kicsi az esélye. A bitcoin rendszerének felügyelet alá vonása például egyet jelentene az értékének elpusztításával.
A blokklánc megoldja a manipuláció problémáját. Amikor ilyenről beszélek Nyugaton, az emberek azt mondják, hogy bíznak a Google-ban, Facebookban és a bankjaikban. De a világ többi része nem igazán bízik az ilyen szervezetekben és vállalatokban – Elsősorban Afrikára, Indiára, Kelet-Európára és Oroszországra gondolok. Nem a helyeken van a lényeg, ahol az emberek meggazdagodhatnak. A blokkláncban rejlő lehetőségek ott a legnagyobbak, ahol ez a fokú bizalom még nem érte el a nyugati szintet.
— Vitalik Buterin, az Ethereum kitalálója
Csomópontok (nodes) hálózata
Az úgynevezett „csomópontok” hálózata alkotja a blokkláncot.
Csomópont jelentése:
Blokkláncra csatlakoztatott számítógép, amely egy klienst használ tranzakció hitelesítési és közvetítési feladatokra. A csomópont rendelkezik a blokklánc másolatával, amely automatikusan letöltésre kerül a blokklánc hálózathoz való csatlakozás után.
Együtt egy erőteljes másodszintű hálózatot alkotnak, egy teljes terjedelmében eltérő manifesztációja az internet működésének.
Minden egyes csomópont rendelkezik adminisztrátori funkciókkal a blokkláncon és önkéntes alapon csatlakozik a hálózathoz (ilyen értelemben a hálózat decentralizált). Ugyanakkor minden egyes csomópont érdekelt a hálózatban való részvételben, amely nem más, mint a bitcoin jutalom megnyerésének esélye.
A csomópontok „bányásszák” a bitcoint, de a kifejezés kicsit félrevezető. A pontosság kedvéért: minden egyes csomópont versenyez a bitcoinokért számítógépes feladványok megoldásán keresztül. A bányászatról itt olvashatjátok el átfogó útmutatónkat.
A becslések szerint mára 10 ezernél is több bitcoinhoz hasonló kriptopénz létezik. A kriptopénzeken túl azonban számos egyéb felhasználási területen alkalmazható a blokklánc ötlete; ezek közül néhányat a cikk második felében tekintünk majd végig.
A bitcoin ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik mint anno a faxgép. A kollektív faxgép előtt állunk. Képzeljünk el egy világot, ahol mindenki rendelkezik egy faxgéppel.
— Larry Summers, korábbi amerikai pénzügyminiszter
A decentralizáltság ötlete
A blokklánc alapjában véve decentralizált technológia. Ez azt jelenti, hogy akármi is történik rajta, az érinti a hálózat egészét.
A kriptovaluták decentralizációjának egyik kiváló példája a Bitcoin. Ellentétben a hagyományos pénzügyi rendszerekkel, ahol a bankok vagy a kormányok közvetítőként működnek, a Bitcoin egy decentralizált hálózaton, a blokkláncon működik. A decentralizált jelleg ez esetben azt jelenti, hogy egyetlen entitás sem rendelkezik teljes ellenőrzéssel a Bitcoin hálózat felett, így jobban ellenáll a cenzúrának, a manipulációnak vagy akár az eseti szintű hibáknak. A való életben ez a koncepció egy közösségvezérelt szervezethez hasonlítható, ahol a döntéseket a résztvevők konszenzusa hozza meg, nem pedig egy központosított hatóság diktálja. Ily módon a decentralizáció elősegíti az átláthatóságot, a biztonságot és a bizalmat mind a kriptovaluták világában, mind mindennapi életünk különböző aspektusaiban.
A blokklánc a decentralizáltság ötletére alapulva alkotott meg egy új módot a tranzakciók hitelesítésére, amely gyorsan kiválthatja a hagyományos kereskedési módszereket. Pl. a részvénypiaci ügyletek szimultán kerülhetnek végrehajtásra a blokkláncon — vagy akár az adatnyilvántartás új formájává is válhat és hasonlóan a földnyilvántartáshoz, teljes mértékben publikus. Továbbá a decentralizáltság már ma is része a hétköznapoknak.
Számítógépek globális hálózata használja a blokklánc technológiát, hogy együttesen kezeljék a bitcoin tranzakciók adatbázisát. Ez azt jelenti, hogy a bitcoint a hálózat felügyeli központi felügyelet nélkül. A decentralizáció egyben azt is jelenti, hogy a hálózat felhasználótól felhasználóig (peer-to-peer) alapon működik. A kollektív kollaboráció ilyen formájának még csak a felszínét érintettük és a lehetőségek kimeríthetetlenek.
Úgy gondolom, hogy a decentralizált hálózatok jelentik a technológiai fejlődés új hullámát.
— Melanie Swan, a Blockchain: Blueprint for a New Economy (2015) szerzője
Ki fogja használni a blokkláncot?
Jelenleg a pénzügy jelenti a legkézenfekvőbb felhasználási területét a technológiának. Vegyük például a nemzetközi utalások területét. A Világbank becslése szerint 2020-ban a nemzetközi utalások összege meghaladta az 550 milliárd amerikai dollárt. A bankok ezen utalások után minden esetben tranzakciós díjat számolnak fel, amely 550 milliárd dollárnyi utalás esetén szintén elképesztően magas összegeket emészt fel.
A blokklánc potenciálisan kiiktatja a közvetítőt az ilyen jellegű tranzakciókból. A számítógép-használat elterjedése a grafikus felhasználói felület (GUI) megjelenésének tudható be, amelyet köznyelven csak asztali számítógépnek neveznek. Hasonlóan, a legelterjedtebb blokklánc GUI-k az úgynevezett tárca applikációk, amely segítségével a felhasználók bitcoinnal és más kriptopénzzel tudnak vásárolni a tárolás lehetősége mellett.
Az online tranzakciók szorosan kapcsolódnak a személyazonosság hitelesítési folyamatához. Könnyen elképzelhető, hogy a tárca applikációk megváltoznak a következő években és a személyazonosság kezelés más típusai is részét fogják képezni.
Internetes személyazonosság és hírnév decentralizálttá válik. Az adat annak a tulajdona lesz, akihez tartozik.
A blokklánc és a fokozott biztonság
A blokklánc a közvetítő szerepének megszűntetése mellett még egy nagy előnnyel rendelkezik: ez pedig a fokozott biztonság. A hálózaton elosztott adattárolás révén a blokklánc megszünteti a központilag ellenőrzött adattárolás kockázatait.
A hálózatnak nincs központi sebezhető pontja, amit hekkerek ki tudnának használni. Az internet mai formája olyan biztonsági problémákkal rendelkezik, amelyről mindenki tud. Mindannyian a „felhasználónév/jelszó” rendszerben gondolkodunk akkor, amikor a személyazonosság vagy források védelme kerül szóba. A blokklánc biztonsági módszerei ezzel szemben titkosítási technológián alapulnak.
Ennek az alapja az úgynevezett nyilvános és privát „kulcsok”. A „nyilvános kulcs” (egy hosszú, véletlenül generált számsor) jelenti a felhasználó címét a blokkláncon. A hálózaton küldött bitcoinok rögzítésre kerülnek a hálózaton és tanúsítják, hogy az adott bitcoin az adott címhez tartozik. A „privát” vagy „titkos kulcs” olyan, mint egy jelszó, amit akkor ad meg a felhasználó, ha hozzá szeretne férni a bitcoinjaihoz vagy digitális forrásaihoz. A blokkláncon tárolt adatok megvesztegethetetlenek.
A blokklánc lenne az új Web 3.0?
A blokklánc segít az internetes felhasználóknak értéket teremteni és hitelesíti a digitális információkat. Milyen egyéb új üzleti alkalmazásai jelennek meg?
Okosszerződések
Az elosztott főkönyvek lehetővé teszik az egyszerűbb szerződések kódolását, amelyek akkor kerülnek végrehajtásra, amikor teljesülnek a meghatározott kondíciók. Jó példa erre az Ethereum, amely egy nyílt forrású blokklánc projekt, és amelyet kifejezetten a blokklánc technológiában rejlő lehetőségek kiaknázására hoztak létre.
Ezek az okosszerződések úgy tudnak automatizált megegyezéseket végrehajtani két fél között, hogy ehhez egyáltalán nincs szükség egy harmadik, közvetítő szereplőre. A szerződés „okos” része ezen felül garantálja, hogy csak bizonyos feltételek teljesítése mellett kerüljön sor a kifizetésre.
Az okos szerződések nemcsak a pénzügyet tudják forradalmasítani, hanem az életünk számos területét: az ellátási láncoktól kezdve az egészségügyön át akár a szavazások során is rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak.
Közösségi gazdaság
Az Uber és AirBnB tündöklésével a közösségi gazdaság már bizonyított siker. Jelenleg azonban azok a felhasználók, akik telekocsi szolgáltatást szeretnének használni, kénytelenek az Uber-re mint közvetítőre támaszkodni. A peer-to-peer fizetések engedélyezésével a blokklánc megnyitja az ajtót a felek közötti közvetlen interakció előtt — ez egy valóban decentralizált közösségi gazdaságot eredményezne.
Egy korai példa erre az OpenBazaar volt, amely a blokkláncot használta arra, hogy peer-to-peer eBay-t hozzon létre.. A projekt végül 2020-ben bezárni kényszerült, azonban a közösségi gazdaságot támogató platformok még a jövőben is nagyon fontosak lehetnek.
Crowdfunding – közösségi finanszírozás
A crowdfunding oldalak, mint pl. a Kickstarter és a Gofundme az úttörői a feltörekvő peer-to-peer gazdaságnak. Az ilyen oldalak népszerűsége azt indukálja, hogy a fogyasztók szeretnek direkt beleszólni egy termék vagy szolgáltatás fejlesztésébe. Ez az, amit a blokklánc még magasabb szintre tud emelni.
Az egyik legjobb példa erre az ún. elsődleges tokenkibocsátás, vagy ismertebb nevén ICO (initial coin offering), mely a négy-öt évvel ezelőtt igazi „slágerterméke” volt a kriptoiparnak. Egy ICO segítségével lehetősége volt a különböző kriptorprojekteknek arra, hogy közösségi finanszírozással szerezzék meg a projekt elindításához szükséges pénzt. A befektetésért cserébe az adott projekt natív tokenjeit kaphatják meg a támogatók – hasonlóan ahhoz, mint amikor egy tradicionális vállalkozás részvényeket bocsát ki. Mára az ICO-k száma jelentősen lecsökkent (főként annak is köszönhetően, hogy a nagyszámú átverések és scamek miatt szorosabb korlátozásokat szabtak ki rájuk Amerikában), azonban tagadhatatlan, hogy komoly szerepet játszottak számos jelentős projekt elindításában.
Ellátási lánc audit
A fogyasztók növekvő érdeklődéssel szeretnék tudni, hogy a vállalatok által tett terméketikai nyilatkozatok hitelesek-e. Az elosztott főkönyvek egyszerű megoldást nyújtanak a termék életciklus feltérképezésére és a termékeredet hitelesítésére. Az átláthatóság blokklánc alapú dátum és helyszín időbélyeggel jár, például az etikusan bányászott gyémántok esetében.
A világ egyik legnagyobb gyémántforgalmazója, a De Beers például a blokklánc segítségével biztosítja azt, hogy az általuk felhasznált gyémántok etikus forrásból származnak, és nem olyan helyekről, ahol a gyémántok eladását erőszak finanszírozására használják.
Amerikában a Walmart kiskereskedelmi áruház több programot is indított a blokklánc alkalmazására az ellátási láncok transzparenssé tételére. Ennek részeként pl. lekövethetővé teszik azt, hogy az USA-ban árusított mangók vagy éppen a kínai piacon árusított disznóhús milyen forrásból származnak.
Szavazások, választások
A blokklánc technológia a választásokat is megreformálhatja. A megmásíthatatlanul, elosztott főkönyvi technológia segítségével tárolt adatok a választási csalásokat is teljesen eltűntethetnék. A titkosított adatok segítségével ráadásul a személyi adataink is biztonságban lennének, azaz nem lehetne visszakövetni azt sem, hogy pl. egy adott személy melyik pártra szavazott egy választás során.
Adattárolás
Az adattárolás decentralizációja egyértelmű előnyökkel jár. Az adatok elosztása a hálózaton véd az adatvesztéssel és a hekkelésekkel szemben.
Az Inter Planetary File System (IPFS) segítségével könnyen felvázolható egy elosztott hálózat működése. Ahogy a bittorrent mozgatja az adatokat az interneten, az IPFS segítségével nincs szükség centralizált kliens-szerver kapcsolatra (pl. ha a jelenlegi webre gondolunk). Az internet struktúráját adó decentralizált honlapok segítségével potenciálisan felgyorsítható a fájltranszfer és a streaming idő. Ilyen fejlesztés nem csak kényelmi szempontokat szolgál, hiszen nagyon is szükséges a web jelenlegi túlterhelt tartalomszolgáltató rendszereinek frissítése is.
Predikciós piac
A közösségi alapon működő esemény valószínűség predikcióról bebizonyosodott, hogy magas fokú pontosságot mutat. A vélemények átlagolásával kiiktathatók az ellenőrizetlen tévhitek, amelyek eltorzítják a döntéshozatalt. Az olyan predikciós piacok, amelyek az esemény kimenetele alapján fizetnek, már most is elérhetők. A blokklánc egyenlő a „tömegbölcsesség” technológiájával, amely kétségkívül más alkalmazási területeket is meghódíthat a következő években.
Szellemi tulajdonjog védelme
Köztudott, hogy a digitális információt végtelen számban lehet másolni – és egyben elosztani az internetnek hála. Ennek hatására a felhasználók kezébe egy aranybányányi szabadon felhasználható tartalom került. Ugyanakkor a szerzői jogdíjak haszonélvezői nem ilyen szerencsések és lassan elvesztik szellemi termékeik tulajdonjogát. Okos szerződésekkel kivédhetők a szerzői jogsértések és egyben automatizálhatók a kreatív tartalmak online adásvétele is, kiiktatva a jogtalan fájlmásolást és re-disztribúciót a képletből.
Internet of Things (IoT)
Mi az IoT? Az IoT egy hálózat által felügyelt elektronikus eszközök egyes típusát jelenti (ilyen például a raktár levegő hőmérsékletének felügyelete). Az okos szerződések segítségével automatizálható a zárt rendszerek felügyelete. Az IoT a szoftverek, szenzorok kombinációja, ahol a hálózat gondoskodik a tárgyak és készülékek közötti adatforgalomról. Az eredmény: rendszerhatékonyság és költségmegtakarítás.
A legnagyobb gyártók és telekommunikációs cégek már most ölre mennek a jövőbeli IoT dominancia kivívásáért. Gondoljuk csak a Samsung, IBM és AT&T trióra. Ezen pionír vállalatok IoT készülékei már a mechanikus részek predikción alapuló karbantartásától az adatelemzésen át egészen a tömegautomatizálási rendszerek menedzsmentjéig felelni fognak.
Személyes adat kezelése
Nyilvánvaló, hogy hatékonyabb adatvédelmi politikára van szükség az interneten. A személyazonosság hitelesítése jelenti a sarokkövét az online pénzügyi tranzakcióknak. Az adatvédelem területén lappangó biztonsági kockázatok azonnal kiütköznek például az e-kereskedelem területén. Az elosztott főkönyvek az online személyazonosítás gyorsabb, biztonságosabb és egyszerűbb procedúráját kínálják, nem beszélve a személyes dokumentumok papírmentesítéséről.
A digitális személyazonossági szabványok fejlesztése kiemelkedően összetett feladat. A technikai kihívások mellett egy egyetemes online személyazonossági megoldás magasfokú együttműködést követel a privát és a kormányzati szféra döntéshozóitól. Mellé jön nehezítő tényezőként a különböző országok jogi útvesztője. Az e-kereskedelemben történő biztonságos tranzaktálás jelenleg kizárólag az SSL hitelesítésre hagyatkozik (a kicsi zöld lakat). A Netki az elsők között kezdett el erre a problémára a blokklánc segítségével megoldást keresni; mára identifikációs megoldásukat olyan cégek is alkalmazzák, mint az IBM és a Microsoft
AML és KYC
A pénzmosás elleni (anti-money laundering – AML) és ‘ismerd az ügyfeled’ (know your customer – KYC) gyakorlatoknál szintén potenciálisan felhasználható a blokklánc. Jelenleg a pénzügyi intézményeknek munka-intenzív többlépcsős eljárást kell alkalmazniuk minden egyes új ügyfelüknél. A KYC költségek csökkenthetők lennének egy intézményen felüli ügyfelhitelesítés keretében miközben a monitoring és az elemzés hatékonysága is nőne.
Erre a problémára a Tradle elnevezésű cég már 2016-ban lecsapott és egy úgynevezett Trust in Motion (TiM) applikációt fejlesztett ki. Úgy lett karakterizálva, mint a „KYC Instagrammja”, a TiM segítségével kulcsfontosságú dokumentumokról lehet pillanatképet készíteni (útlevél, közmű számla stb.). Miután hitelesítésre került a bank által, az adatot kriptografikus módon a blokkláncon tárolják.
Adatkezelés
Ma, a privát adatok megosztásáért cserébe használhatjuk a közösségi média (mint a Facebook) platformjait. A jövőben a felhasználók kereskedni tudnak az adataikkal, amelyet az online aktivitás generál. Mivel a bitcoin és kriptopénzek könnyen feloszthatóak töredékösszegekre, nagy eséllyel ezek lesznek a mikrofizetések fizetőeszközei.
A MIT Enigma projektje abból a feltételezésből indul ki, hogy a felhasználói adatok védelme jelenti az előfeltételét a személyes adat piacának kialakulásához. Az enigma kriptografikus technikákat használ, hogy felossza az egyéni adatokat a node-ok (csomópontok) között miközben masszív számításokat is végez az adatcsoport egészén. Az adatok fragmentációja skálázhatóvá teszi az Enigmát (szemben azon blokklánc megoldásokkal, ahol az adat minden csomóponton másolásra kerül).
Földregiszter
Mint nyilvánosan hozzáférhető főkönyvek, a blokkláncok bármilyen nyilvántartás kezelésére hatékonyan használhatók, így a földregiszterek esetében is. Az ilyen adatlapok sokszor csalás és hamisítás tárgyát képezik miközben drága és munkaerőintenzív az adminisztrációjuk.
Jó pár ország kezdett bele blokklánc alapú ingatlantulajdonosi nyilvántartás kialakítására. Honduras volt az első, amely 2015-ben bejelentette ilyen jellegű kezdeményezését. 2017-ben aztán Grúzia is együttműködési szerződést írt alá a Bitfury céggel blokklánc alapú ingatlannyilvántartás létrehozására.
Részvénykereskedelem
A részvénykereskedelem terén a remélt hatékonyság és profitnövekedés játszik szerepet. A peer-to-peer tranzakciók végrehajtásakor a megerősítés szinte azonnali (szemben a három napos elszámolási intervallummal). Potenciálisan azt jelenti, hogy a közvetítők – mint elszámolóházak, auditorok és forrás biztosítok – kikerülnek a procedúrából.
Számos részvény és árutőzsde kísérletezik blokklánc alapú alkalmazásokkal. 2022 elejére már az amerikai Tőzsde- és Értékpapírfelügyelet (SEC) is engedélyezte olyan tőzsdék működését, mint a BSTX, amely blokklánc technológia segítségével részvények és tőzsdén kereskedett alapok (ismertebb nevén ETF-ek) kereskedelmét teszi lehetővé. A tervek szerint a tőzsde az összes amerikai részvényre kiterjeszti majd szolgáltatását a jövőben, illetve különböző tokenizált értékpapírokat is felvesz majd a kínálatába.
Kattints a képre:
