Bitcoin és terrorizmus kapcsolata – tényleg olyan rossz dolog ez a kriptopénz?
A bitcoin széleskörű elfogadottsága kapcsán visszatérő probléma, hogy a kriptopénzeket összekötik a terrorizmus finanszírozással. Az augusztus közepi barcelonai események kapcsán is felröppent a hír, hogy bitcoin segítségével finanszírozták az elkövetők a terrorcselekményt. A bitcoin és terrorizmus kapcsolata gyakran van hangoztatva. De vajon a bitcoinnak valóban a terrorizmus finanszírozás a célja és jövője?
A legtöbb új technológia esetében a befektetők mindenképpen kockázatot vállalnak azzal, hogy egy ismeretlen új dologba fektetnek. A befektetők ezt a magasabb hozam reményében teszik, míg a bűnözők azért fektetnek a legújabb technológiába, hogy a nyomozóhatóságok előtt járhassanak. A terroristák mindig is élen jártak a legújabb technológia használatában, mégsem tekintjük ma rossz dolognak sem az internet, sem a mobiltelefonokat.
Rossz háttérrel indult a bitcoin sztori
2009-es indulása óta kapott hideget és meleget is a bitcoin. Azonban mivel a sajtót leginkább a botrányok érdeklik, nem csoda, hogy negatív fényben tüntették fel a kriptopénzt. A Silk Road underground piacon vagy a Darkneten előszeretettel használták ugyanis a bűnözők a bitcoint tiltott termékek vagy szolgáltatások kifizetésre.
Bár a Silk Roadot már rég bezárták, a helyét újabb piacok vették át, a Darkweben pedig továbbra is virágzik az illegális termékek kereskedelme. A kriptopénzek pedig segítették – és sokszor még ma is segítik – megőrizni az eladók és vevők anonimitását. A terroristák pedig ezeken a helyeken könnyedén be tudják szerezni a bűncselekményekhez szükséges eszközöket.
Miért kedvelhetik a terroristák a bitcoint?
A bitcoin és a kriptopénzek vonzereje a mögöttes technológiában rejlik. Számos olyan tulajdonsága van ugyanis a kriptopénzeknek, mely a terroristák számára kifejezetten kedvező.
Bár alapvetően a készpénz alkalmazása a legelterjedtebb a bűnözői körökben, a kriptopénz használatnak valóban meg van az előnye e téren. A hagyományos és igen nagy szeretettel használt készpénzhez képest a bitcoin átutalásokat sokan olcsó és gyors alternatívának gondolják. Ráadásul a köztudatban az szerepel, hogy nagy összegeket lehet rövid idő alatt egyik helyről a másikra juttatni anélkül, hogy a fogadó és küldő fél személyazonossága kiderülne.
Azonban van a bitcoinnak olyan tulajdonsága is, mely abszolút nem kedvez a kriptopénz használatnak a terroristák körében. Az egyik a pszeudo-anonimitás. Bár maguk a tranzakciók nem köthetőek természetes személyhez, minden átutalás bárki számára nyilvános a megosztott főkönyvön. Ez azt jelenti, hogy minden tranzakció folyamatosan nyomon követhető. Sőt, Gavin Anderson, a Bitcoin Foundation elemzője szerint, kifejezetten óvatosan, jelentős technikai tudással kell a bitcoint használni ahhoz, hogy valóban minden nyom kitörölhető legyen egy-egy utalás után. Ez azt jelenti, hogy a blokklánc technológia önmagában, további technológia, mint IP cím módosítás, Tor, i2p igénybe vétele nélkül nem alkalmas a személyazonosság eltitkolására. Ehhez képest a készpénz jóval egyszerűbb és anonimabb fizetési forma.
A másik probléma pedig a bitcoin helyi valutára történő átváltása jelenti. Jelenleg még nem lehet bitcoint váltani minden sarkon, a bitcoin tőzsdei infrastruktúra pont azokban az országokban a legkevésbé fejlett, ahova a terrorizmus finanszírozásához szükséges források vándorolnak. Szíria és Irak a legtöbb kriptopénz tőzsde által nem támogatott országnak számít. Tehát azok a terroristák, akik ezekben az országokban szeretnék finanszírozni a tevékenységeiket továbbra is a likvid európai, amerikai vagy kínai tőzsdéken tudják devizára váltani a kriptopénzeiket. Mára pedig a legtöbb tőzsde személyi azonosításhoz köti a kriptopénz kereskedést. Ráadásul amint átváltották a kriptopénzt helyi devizára, az a hagyományos bankrendszeren és fizetési csatornákon keresztül azonnal nyomon követhetővé válik.
Bitcoin és terrorizmus finanszírozás
Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a bitcoin és más kriptopénzek valóban hozzájárulnak a terrorista cselekmények finanszírozásához?
Előszeretettel röppennek fel hírek a sajtóban melyben összekötik a bitcoint és az Iszlám Államot, Al-Káida vagy más terrorista csoportokat. Sokszor a bitcoin adományok kapnak a legnagyobb hírverést. Nem árt azonban néha a számok mögé kukkantani.
A mostani barcelonai támadás kapcsán is felmerült, hogy az Iszlám Állam terrorista csoport bitcoin adományokból finanszírozta a támadók terrorakcióit. A cikkek azonban sokszor indokolatlanul rossz fényben tüntetik fel a kriptopénzeket. Valóban vannak adomány kampányok, melyeket az ISIS különböző szervei szerveznek, azonban akár Western Union átutalásokon keresztül is lehet pénzt küldeni a terroristáknak, ha valaki nagyon szeretné finanszírozni a tevékenységüket. Akik ilyen körökben mozognak, megtalálják a módját a finanszírozásnak a bitcoinon kívül is.
Már 2015-ben is cikkeztek erről hasonlóképpen. Akkor például arról számoltak be, hogy a GhostSec hekker csoport közel 3 millió dollár értékű bitcoin adományt kapott az utóbbi évek során 2012-től folyamatosan. Bár elsőre ez egy igen nagy összegnek számít, ha elosztjuk több évre és mellé tesszük az Iszlám Állam több száz millió dolláros éves bevételét az olajból, már nem is tűnik olyan nagy összegnek. Bizonyára finanszírozzák az ISIS tevékenységét tehát bitcoinból is, azonban a többi csatornán keresztül beáramló forráshoz képest, a kriptopénz finanszírozás csupán csepp a tengerben.
Mit lehet ez ellen tenni?
A kormányok az utóbbi években egyre nyitottabbá válnak a technológia iránt. Ezzel egy időben pedig szigorodik is a szabályozás a kriptopénz tőzsdék körül. Oroszország kifejezetten erre vonatkozóan tett lépéseket törvényjavaslatok előkészítésével. Az IRS és az amerikai Coinbase harca már hónapok óta tart az ügyféladatok kiadása kapcsán. Ausztrália szintén augusztus közepén javasolt új törvényi szabályozást a kriptopénz tőzsdék felügyeletére. A szigorodó kormányzati szabályozás azonban pont a kriptopénzek nagy előnyét, a decentralizáltságban rejlő potenciált teszik tönkre. A szabályozás szigorításának – remélhetőleg – csupán az a célja, hogy azonosíthatóvá váljanak a bitcoin felhasználók. Vannak akik azonban nem értenek ezzel egyet és úgy vélik a kriptopénzektől távol kell tartaniuk magukat az országok kormányainak.
Emellett maga a kriptopénz közösség is igyekszik levetkőzni magáról a terrorizmus stigmát. Egyre több olyan kezdeményes van a kriptogazdaságban, mely alulról, önszerveződően szabályozná a piacot. A tőzsdék sokszor maguk ismerik fel, hogy a KYC és az AML mozaik szavak nem feltétlenül számítanak szitokszónak, hanem a saját, törvényes működésük kulcsa lehet a jövőben.
Emellett pedig vannak olyan cégek is, melyek kifejezetten ezen a vonalon mozognak. Például az Adel platformján létrehozott tokenek segítségével csak olyan projektek finanszírozhatóak, melyek megfelelnek a terrorizmus és pénzmosás finanszírozás ellen megalkotott nemzetközi jogszabályoknak és javaslatoknak.
Alapvetően az emberek kriptopénzekhez való hozzáállását kellene megváltoztatni. Ahogy egyre jobban terjed a technológia és egyre többen ismerkednek meg a kriptopénzekkel, talán a kialakult negatív személet is elhalványul. Ez viszont türelmet, önmérsékletet és tudatos, úgymond társadalomnevelő mentalitást igényel a kriptopénz piac minden szereplőjétől és felhasználójától.