Bitcoin és biodiverzitás a kannabisz iparban: ezért lenne érdemes a kannabiszt termesztőknek átállni a bitcoinra

Vessünk egy pillantást arra, hogy hogyan segíthet közvetetten a bitcoin és annak értéknövekedési trendjei a legális kannabisz ipar biodiverzitásának megőrzésében, és egy napon potenciálisan az általános mezőgazdasági ágazatban is.

Az elmúlt években a világ példátlan hatalmi harcokat és ellátási láncokban bekövetkező zavarokat tapasztalhatott a legális kannabisz szektorban. A nagy kormányzatok, bankok és vállalatok közötti majdnem tökéletes összehangoltság komoly aggodalomra ad okot a szektorban, az ilyen lépések pedig fenyegetést jelentenek a szabadságunkra, illetve a vállalkozások, és talán még egyének túlélésére nézve is. Az ellenállóképesség és a biodiverzitás hívei számára éppen ezért a bitcoin lehet a természetes választás.

A hatalom és a pénz koncentrációja már jóval a COVID-hisztéria világméretű elterjedése előtt elkezdődött. A kannabisznak eddig is megvolt a potenciálja, hogy az agrár-, dohány- és gyógyszeripar szégyenfoltjává váljon, és talán éppen ez zajlik most azokban az országokban, ahol már legalizálták a marihuánát. Az ágazat legtöbb szereplőjének keményen meg kellett küzdenie azért, hogy megszerezze azokat a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatásokat, amelyeket minden törvényes üzlet igénybe vehet, a párhuzamos pénzügyi rendszer megjelenése ugyanakkor komoly alternatívának minősül a tönkrement örökölt rendszerrel szemben. Vegyük át, hogy milyen lehetőségeik vannak a termesztőknek, és ezek hogyan támogatják a kannabisz vagy a gyógynövény ipart, vagy akár az egész mezőgazdasági szektort.

A tönkrement örökölt rendszer

Bizonyára mindannyiunk számára ismerős a központi bank által kezelt hitelalapú rendszer, amely a semmiből teremt pénzt, és igazságtalanul osztja el azt a gazdaságon belül. A belső körnek jutnak a legnagyobb szeletek a tortából, míg a köznép csupán morzsákat kap a túléléshez és szorgosan fizeti az ezek után járó kamatokat. A fogyasztók és a vállalkozások egyre több hitelt vesznek fel, hogy előrébb jussanak, vagy beszerezzék azokat az eszközöket, amelyekre az előrejutásukhoz szükségük van, vagy pusztán azért, hogy kielégítsék a reklámok által felfűtött vágyaikat. Ebben a helyzetben tőkeigényes termesztési műveletek fenntartása igazi kihívássá vált. Ha ehhez még hozzáadjuk a szabályozás terhét is, kész is a tökéletes recept a családi vállalkozások tönkretételére.

Lássuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a monetáris politika, a növénytermesztés és a növényi szabadalmak. Nos, a fiat rendszer egy olyan rendszert támogat, ahol a hatalom és az erőforrások koncentrációja válik a normává. Mesterséges akadályok gátolják az új versenytársak piacra lépését és azt, hogy a társadalom jobb lehetőségekhez férhessen hozzá. Ebben a közegben a haverizmus kéz a kézben jár a ragadozó tulajdonosi taktikákkal.

Az adósságuk visszafizetése vagy a befektetők által várt hozamok teljesítése érdekében az innovátorok exkluzív jogok megszerzésére törekednek pl. a növényfajtákat illetően, hogy ezáltal indokolatlanul és ésszerűtlenül magas haszonkulcsokat szerezzenek hosszú időre egy újonnan nemesített változat felett. Nagy léptékben nézve a rendszer arra ösztönzi a növénytermesztőket, hogy korlátozzák a termesztett fajtáikhoz való hozzáférést, megakadályozva bármely más termesztőt a genetikai állomány javításában, ami végül a biodiverzitás pusztulásához vezet. Ráadásul ez a gyakorlat támogatja a mezőgazdászok és őstermelők elleni ragadozó gyakorlatokat is, akik súlyos bírságokkal és büntetésekkel szembesülnek, ha véletlenül megsértik a szabadalmakat, amikor ilyen levédett változatokat termesztenek.

Míg a technológiai szabadalmak teljesen legitim módon tehetik lehetővé a tőkeigényes kutatási és fejlesztési befektetések megtérülését, a biológiai szabadalmak két fő okból etikátlanok:

  1. egyrészt felhasználják a köztulajdonban lévő, néha „közjavaknak” nevezett meglévő genetikai állományt,
  2. másrészt ösztönzik a GMO-k fejlesztését és végül a transzhumanizmust.

A mezőgazdaság világában úgy tűnik, minél több pénzt nyomtatnak a központi bankok, annál koncentráltabbá válnak a piacok, és annál kevesebb az innováció a piacon. A növénytenyésztés kontextusában a biodiverzitás fordítottan arányos a pénzkínálattal, ahol a fiat steril monokultúrát ösztönöz. Ennek ellenére a ragadozó tulajdonosi gyakorlatok növekednek, az adósságszintek pedig minden idők legmagasabbján vannak a kannabisz iparágban, a legtöbb zombivállalat pedig soha nem fogja visszafizetni az adósságát. A kártyavár összedőlése sokakat magával ránthat majd, beleértve azokat a szereplőket is, akik az egész ágazatot felépítették, például a családi vállalkozásokat.

A kannabisz iparág az elmúlt években aggasztó ütemben konszolidálódott, Kanada és Kalifornia például elég messze jár a sokak által elképzelt legalizációs álomtól. A hagyományos farmokat kiszorítják a piacról, és gyenge minőségű, szintetikus terpénekkel (mesterséges ízesítőkkel) permetezett vállalati fű árasztja el a piacot.

Ebben a közegben nem sok hely jut a jó minőségű őstermelői termékeknek: az ilyen termékeket nem egyszerű piacra vinni egy fiat-alapú rendszerben, ehhez ugyanis egyre nagyobb gazdaságra és előzetes tőkére van szükség. Éppen ezért helyett, hogy mesterséges akadályok, például növényi szabadalmak formájában bebetonoznák az ágazatot, érdemes lenne bitcoin-központúvá enni azt, mivel egy ilyen rendszer igazságosan jutalmazná az őstermelőket a piacra hozott minőségükért.

Stabil pénz, a kannabisz ipar új paradigmája

A stabil pénz teret, időt és mértéket áthidaló jellege miatt előrelépést jelenthet, ráadásul megőrzi értékét a keményen dolgozó birtokosai számára, miközben tiszteletben tartja a magánéletüket. Ez a pénz alkalmas lehet a genetikai állományt javító és fenntartó termesztők jutalmazására, ami kedvez a fogyasztóknak is, és végső soron a bőség és biodiverzitás táptalajává válhat. De hogyan?

Képzeljük el, hogy a munkánkért olyan pénznemben fizetnek, amely idővel felértékelődik és megőrzi a munkánk értékét, más szóval a növények termesztésére, fenotípusok kiválasztására, új magok tenyésztésére, kiválasztására és csomagolására fordított energiánk értékét. Képzeljünk el egy olyan pénznemet, amellyel bárhol a világon tranzakciókat bonyolíthatunk le anélkül, hogy bárkitől engedélyt kérnénk. Ez forradalmi jelentőséggel bírhat a banki szolgáltatásokból kiszorított termesztők számára, akiknek eddig készpénzre kellett támaszkodniuk a tranzakcióik lebonyolításához, az ezzel járó összes kockázattal együtt.

A bitcoint használó termesztőknek nem kellene pereskedési játékot játszaniuk a szabadalmaik érvényesítésére és a bevételük védelmére ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani az inflációval és hitelkamataikkal. A kis- és középvállalkozások ráadásul hosszú távon nem is nyerhetik meg ezt a játékot, mivel a szabadalmak érvényesítése jelentős pénzáramlást igényel. A növényi szabadalmi játékba való bekapcsolódástól egyenes út vezet a piacról való kiszorításhoz.

A bitcoinnal eltűnne az ösztönzés a biodiverzitás kompromittálására, a termesztők ezáltal a mesterségükre összpontosíthatnak, miközben hosszú távon a létező legbiztosabb pénzben tárolják munkájuk gyümölcsét. Ez lehetővé tenné a kishalak részvételét is a mezőgazdasági szektorban, mivel ösztönzi az antifragilitást, a versenyt és a biodiverzitást.

Ugyanakkor nem ez az egyetlen probléma, amit a bitcoin megoldhatna a kannabisz ipar számára. A tranzakciók lebonyolítása központi kérdéssé vált az ágazatban, mivel a hagyományos bankrendszerből kiszorult törvényesen működő vállalkozásoknak készpénzre kell támaszkodnia a tranzakciók lebonyolításához, ami a mai világban elég veszélyes vállalkozás. A bitcoin ezt is áthidalja: közvetítő nélküli jellege lehetővé teszi a kannabisztermesztéssel foglalkozó vállalkozások számára, hogy biztonságosan bonyolítsák le tranzakcióikat, miközben nem támaszkodnak bankokra és egyéb fizetésfeldolgozókra. És különben is, ki akarna borsos feldolgozási díjakat fizetni vagy alapvető szolgáltatásokért könyörögni a pénzintézeteknél, amelyek évekig megvetették ezt az iparágat? Sőt, miért ne fordíthatnák az eddigi akadályokat versenyelőnnyé? Ahelyett, hogy a haldokló rendszer jóváhagyásáért ugrálnának, az egész kannabisz iparágnak a bitcoinra kellene migrálnia, így előnybe kerülhetne a játékban, és mintául szolgálhatna a mezőgazdasági szektor szélesebb rétege számára is.